Brüsszel átvilágítaná az agrárárakat

Pénz beszél
Az élelmiszer-ellátási szegmens méltányosságának a javítása jegyében az árak átláthatóságának a növelését javasolta az Európai Bizottság.

TRANSZPARENCIÁK
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elkerülése és a termelői együttműködés javítása érdekében nagy lépésre szánta el magát az Európai Bizottság (EB). Átláthatóbbá szeretné tenni ugyanis az élelmiszer-ellátási láncban megjelenő árakat, a transzparenciával biztosítva a méltányosságot.

A gondolat szép, a megvalósítás azonban nem tűnik egyszerűnek – vélik a bizottsági javaslatról az élelmiszerlánc termelői oldalának friss zöldséget és gyümölcsöt előállító szkeptikusai, akik mindjárt központosítást emlegetnek. A lényeg ugyanis éppen a marzson van, erről szól az üzlet, és az nem szokott nyilvános lenni – magyarázzák. Hozzáteszik: az élelmiszerlánc mostani erőviszonyai nem véletlenül alakultak ki. A például tőkeerejüknél fogva előnyben lévő piaci szereplők pedig ki is használják ezt. Van itt persze más is, és ezt a véleményt már kereskedői részről fogalmazzák meg. Nem igazán életszerű – mondják – egy kereskedőláncba rendszeresen, minőségi és mennyiségi szempontból is megfelelő élelmiszert beszállító termelő átadási árait összehasonlítani egy minőségi vagy mennyiségi gondokkal szembesülőéivel. Átlagot számolni pedig nem jó gondolat – fogalmaznak. Nem is mindjárt az áraknál kellene keresni a megoldást, hiszen vannak saját márkás produktumok is, és ezek átadási ellenértékét nem lehet összehasonlítani más termékekével, legfeljebb a többi saját márkáséval – teszik hozzá már az élelmiszer-feldolgozói szegmensből többen is. Utalnak még a kereskedői oldal részéről szokás szerint különféle sajátos jogcímen felmerülő „visszautasíthatatlan” ajánlatra, amelyet sarcként élnek meg a beszállítók, de nem tudnak mit tenni ellene. Van olyan élelmiszer-feldolgozó, amely részben emiatt keresett és talált boldogulást egyre inkább az exportpiacokon. 

Az EB mindenesetre európai szinten próbálna rendet vágni az agrárárak között. Mégpedig úgy, hogy hozzáférhetővé tenné az ellátási láncban mozgó élelmiszerárak meghatározásának fontos információit. A terv kiötlői abból indulnak ki, hogy egy adott termék megvásárlásának és eladásának az árkülönbözete lényeges információt szolgáltathat az értékesítő és a vevő közötti „közvetítői” költségekről, mint például a szállítás, a biztosítás, a tárolás. Az erre vonatkozó nagyobb átláthatóság továbbá támogathatja a jobb üzleti döntéseket és javíthatja az élelmiszer-ellátási lánc szakaszai közötti tisztességes kereskedelem iránti bizalmat – véli az EB. Az már csak hab a tortán, hogy a bizottsági javaslat készítői szerint a globális piacokon való hatékony versenyhez kulcsfontosságú a piaci fejleményekre vonatkozó, időben és könnyen megszerezhető adatokhoz való hozzáférés.

Megszólalt az ügy kapcsán az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa is. Phil Hogan azzal érvelt, hogy az EB számára az élelmiszer-ellátási láncban lévő mezőgazdasági termelők helyzetének az erősítése kiemelt fontosságú. A piaci átláthatóság növelése ugyanis lehetővé teszi az árinformációkhoz való egyenlő hozzájutást, ami a folyamatot tisztábbá és kiegyensúlyozottabbá teszi.

Bár a mezőgazdasági piacok alakulásával kapcsolatban nagy mennyiségű adat hozzáférhető, nem állnak rendelkezésre adatbázisok az élelmiszer-feldolgozás és a kiskereskedelem relációiról – hívják fel a figyelmet a bizottságnál. Hozzáteszik: a gazdálkodók és az élelmiszer-ellátási lánc többi szereplője közötti információs aszimmetria a mezőgazdasági termelőket hátrányos helyzetbe hozza a piacon, s a tisztességes kereskedelem iránti bizalmat is csökkenti. A feldolgozók és a kiskereskedők piaci fejleményekre vonatkozó információhiányát az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc „fekete dobozának” nevezik, ezt nyitja ki szerintük az EB-javaslat.

A szorgalmazott intézkedések kiterjednek a húsra, a tojásra, a tejtermékekre, a gyümölcsre és a zöldségre, a szántóföldi növényekre, a cukorra, valamint az olívaolajra. Minden tagállam külön-külön felel az ár- és piaci adatok gyűjtéséért. Az Európai Bizottság most azt ajánlja, hogy a tagállamok válasszák ki a leginkább költséghatékony megközelítést, s ne célozzák meg a kis- és középvállalkozásokat az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Az uniós kivitelezési terv az, hogy a tagállamok közlik az adatokat az EB-vel, amely az ellenőrzést az agrár-élelmiszeripari portálján és az EU piaci megfigyelőközpontjain teszi hozzáférhetővé. Alapvető fontosságúnak tartják, hogy a tagországok által szolgáltatott információk pontosak és időszerűek legyenek.

A történethez hozzátartozik, hogy az EB megbízatásának a kezdete óta törekszik az élelmiszer-ellátási lánc tisztességesebb és kiegyensúlyozottabb működésének elősegítésére. A mezőgazdasági piacok munkacsoportját (AMTF) 2016-ban már azzal a céllal hozták létre, hogy értékeljék a gazdálkodók szerepét a szélesebb élelmiszer-ellátási láncban, és ajánlásokat fogalmazzanak meg arról, hogyan lehetne azt erősíteni. Ezen ajánlások alapján az EB 2017-ben elindított egy előzetes hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt, amely három elemre vonatkozik: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra, a termelői együttműködésre és a piaci átláthatóságra. A bizottság tavaly nyújtotta be javaslatát az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatának a tilalmára vonatkozóan, amelyet a társjogalkotók ez év áprilisában meg is szavaztak. Ezek az új szabályok elvileg már biztosítják az európai gazdálkodók, a kis- és középvállalkozások védelmét ebben a szektorban.