– Egy nemzetközi felmérés szerint Magyarország a sereghajtók közé tartozik a költségvetési rendszer átláthatósága terén. Mi ennek az oka?
– Először is tisztázzuk, hogy miről beszélünk. Az International Budget Partnership nemzetközi szervezet készítette el a 2017-es Open Budget Survey nevű felmérését, amely az egyes országok költségvetési folyamatait elemzi. Összességében 115 országban végezték el az elemzést, a folyamat 18 hónapon keresztül tartott. A tanulmány szakmai szempontból figyelemre méltó, de nem meghatározó.
– Hogyhogy nem meghatározó egy nemzetközi felmérés?
– Ezt a dokumentumot idehaza a Költségvetési Felelősségi Intézet készítette, amely nem állami, hanem civil szervezet. Úgy tudom, az NGM minden fontos információt kiad minden jelentős szakmai elemzéshez. Utóbbi azért lényeges, mert ezzel kapcsolatosan egy „negatív hírfolyam” alakult ki. A szaktárca vezetősége pedig már érvelt is, hogy a hiányolt információkat hol lehet megtalálni, vagyis szó sincs itt arról, hogy ne lenne transzparens a központi büdzsé. Emellett pedig az elmúlt évek költségvetési „sztorijai” több mint beszédesek.
– Mire gondol?
– Magyarország finanszírozása stabil, az államháztartási hiány a GDP két százaléka alatt maradt, az államadósság finanszírozási költsége, az úgynevezett adósságszolgálat – amely csúcsidőben elérte az 1450 milliárd forintot is – folyamatosan és jelentősen csökken. S ezt látják a nagy befektetők és hitelminősítők is. Objektíven lehet rögzíteni: a nemzetközileg elismert hitelesített szervezetek véleménye alapvetően eltér a fent említettől.
– Akkor is: a dokumentum 115 országból hazánkat az ötvenhetedik helyre sorolta a büdzsé átláthatóságát tekintve. Ez pedig nem túl rózsás helyezés!
– A költségvetési „vizsgálatból” számos uniós tag is kimaradt, így a mi helyzetünket sem lehet megítélni a 28 állam között. Vagyis a szóban forgó összesítésről el lehet mondani, hogy egyedi módon határozza meg, mely országok államháztartási helyzetét elemzi.
– De találtak rajtunk bőven fogást, nem?
– Emlékeztetőül: 2004-től, vagyis uniós csatlakozásunktól kezdve Magyarország ellen kilenc évig zajlott – a büdzsé nagy hiánya miatt – eljárás az EU-ban. Amióta „kijöttünk” annak hatálya alól, a magyar költségvetési számok tartalmi szempontból kedvezők, ezen a területen 2011-től nehéz fogást találni.
– Jogállami módszerek megkérdőjelezése is kiolvasható a felmérésből.
– Pedig demokratikus keretek között történik minden. Visszakérdezek: uniós tag Magyarország, hogyan máshogy zajlana az állami pénzügyek menedzselése, mint az EU-s irányelvek mentén?
– Nézzük, mik is az irányelvek!
– Hazánk uniós tagállamként konvergenciaprogramot készít, ebben szerepelnek a főbb irányok. Ezt követően készül el a költségvetési törvényjavaslat, amely „átkerül” az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) és a Költségvetési Tanácshoz (KT). Ezek a szervezetek pedig alapos vizsgálódás után nyilvános véleményt mondanak – ezeket is figyelembe véve dönt az Országgyűlés a költségvetési törvényről.
– Az elemzés kifogásolja, hogy alapvető büdzsédokumentumból Magyarországon több nem készült el. Például a polgárok nem szólhatnak bele a költségvetés elkészítésébe.
– Nézze, a hiányolt kimutatásokkal kapcsolatban is csak azt tudom mondani, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban havonta készül jelentés, s ez ugyancsak nyilvános, mármint ami a bevételeket és a kiadásokat illeti. Ami pedig a polgárok, egészen pontosan a civil szervezetek beleszólását illeti, az ezzel kapcsolatos kritikát más országok is megkapták. Összességében a szóban forgó elemzésben Magyarország a középmezőnyben van.
– Más téma, de idetartozik. Mindenki azért aggódik, hogy mi lesz a magyar gazdasággal akkor, amikor elfogynak a külső pénzügyi források.
– Főként azok aggódnak, akik ránk hagyták a nagy államadósságot… Egyébként saját erőből, európai uniós források nélkül is képesek vagyunk növekedni.
– Nagyjából mit jelent ez a képesség?
– A magyar gazdaság hozzávetőleg 2,5 százalékkal tud bővülni önmagától, ezt kell „felturbózni” legalább egy-másfél százalékkal. Az EU-ból nagyjából annyi pénz érkezik az országba, amennyit a pénzpiacról felvett adósság utáni kamatra fizetni kell.
– Tavaly újabb hat évre nevezték ki a Költségvetési Tanács élére. Mi most a feladata?
– Gyakorlatilag az, ami korábban: az ország gazdasági és pénzügyi stabilitása feletti „őrködés”. A legfontosabb cél, hogy az államadósság ne növekedjen.
– Miután hiány van a büdzsében, az adósság nő. Vagy nem így látja?
– Kétségtelen: amennyiben hiány van a költségvetésben, azt finanszírozni is kell. Noha az államadósság szintje folyamatosan emelkedik, aránya a hazai GDP jó teljesítménye miatt fokozatosan csökken. Utóbbit veszik figyelembe mindenütt.
– Visszatérve a bővülésre: miként lehetne azt „felturbózni”?
– Az úgynevezett „hatékonysági rés” javításával. Ám ehhez szükséges a társadalmi mobilitás növelése is, hiszen egyes területeken és szakmákban egyre nagyobb munkaerőhiány keletkezik. Közben a struktúrán alapvetően képzési rendszerekkel lehet javítani. Egyébként a munkaerőhiány megoldására Európában gyakorlatilag három módszert alkalmaznak. Az egyik a robotizáció, vagyis az emberi munkaerő gépekkel történő kiváltása, a másik a migráció, a harmadik pedig a népesség növekedése.
– Ön melyik konstrukciót támogatja?
– Magyarország számára az első és a harmadik forma lehet olyan eszköz, amellyel a hatékonysági rés javítható. Közben szükséges még az állami kiadások karcsúsítása, valamint a reálgazdasági szféra szereplőinek a nagyobb mértékű bevonása a gazdaságpolitika kialakításába. Persze félreértés ne essék: még évekig négy százalék körül lehet a magyar gazdasági bővülés; a pénzügyi kilátások stabilak, a bankrendszerből nem vonnak ki tőkét, az államadósság aránya pedig csökken. A fenti megoldások a jövőre vonatkoznak, azonban már a jelenben készülni kell a holnapra. Összehasonlíthatatlanul nagyobb a kormány mozgástere a 2010-es állapotokhoz képest. S ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a kormány képes megelőlegezni a később beérkező európai uniós forrásokat.
NÉVJEGY
Kovács Árpád 70 éves
Mérnök, közgazdász, egyetemi tanár
Az Állami Számvevőszék elnöke volt 1997 és 2009 között
2012. január 10-től a Költségvetési Tanács elnöke
