A kormány célja, hogy mindenki, aki képes és tud, dolgozhasson. A jövő évi költségvetés ennek figyelembevételével készült, és az adócsomag is több, a munkaerőpiacot érintő módosítást tartalmaz – közölte a Pénzügyminisztérium. A 2019-es büdzsét a múlt héten fogadta el az Országgyűlés. Az adórendszerben érdemi változásra nem lehet számítani, az szja és az áfa a mostani szinten marad. Ugyanakkor jövőre két százalékkal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó mértéke: a kormány azzal számol, hogy a 17,5 százalékra csökkentett közteher ellentételezését a cégek béremelésre és fejlesztésre költik. Azonkívül a kabinet a demográfiai kihívásokat a magyar családok támogatásával kívánja megoldani. Több mint 240 milliárd forint jut majd CSOK-ra, a gyes és a gyed extra is marad, s az sem technikai részlet, hogy a kétgyerekesek esetében is húszezer forintra nő az elérhető családi adókedvezmény. Az egészségügyre több mint százmilliárddal, az oktatásra tizenötmilliárddal, a kultúrára ötvenhatmilliárddal nagyobb összeg jut 2019-ben. Cél továbbá, hogy ne legyen terrorfenyegetettség, ezért a honvédség modernizálása szintén fókuszba került, meg is duplázódnak a költségvetési kiadások ezen a téren.
Aligha túlzás azt állítani: a jövő évi büdzsé legnagyobb nyertesei a közszférában tevékenykedők – kormánytisztviselők és köztisztviselők –, valamint az egészségügyben dolgozók lesznek. A bérdurranásra tartalékot különítettek el. Szalai Piroska bér- és munkaerőpiaci szakértő kifejtette: a közszférában egészében véve 2013 óta folyamatosan nagyobb arányú a fizetésnövekedés, mint a versenyszektorban, illetve a nemzetgazdaságban összesen. „Manapság a közszféra egyre inkább behozza a lemaradását, amelyet -2004–10-ben felhalmozott; abban az időszakban egyik évben sem érte el az átlagbér-emelkedés a nemzetgazdasági átlagot, sőt 2009–10-et tekintve még nominális értelemben is csökkenésről beszélhetünk – sajnos” – hangsúlyozta a szakember, részletezve azt is: 2013-tól először az oktatás, 2015-től a közigazgatás s 2016-tól az egészségügy és a szociális ágazat egyaránt a nemzetgazdasági középértéket meghaladó mértékben tudta növelni a fizetéseket. Mindegyik területen több mint másfélszer annyit keresnek ma, mint 2013-ban. A javuláshoz hozzájárult a minimálbérek emelése, de elsődlegesen inkább a garantált bérminimum jelentős növekedése volt jó hatással a jövedelmekre, mert ezen ágazatokban nagy a szakképzettséget igénylő, de alacsony bérű munkakörök aránya. A garantált bérminimumot keresők ma már nem tartoznak a statisztikai értelemben alacsony jövedelmű kategóriákba. Ugyanakkor a közfoglalkoztatottak nélküli, azaz az elsődleges munkaerőpiac ezen szegmenseiben 704 ezer ember dolgozott 2018 első negyedévében. A költségvetési intézmények adtak munkát a közigazgatásban 263 ezer, az oktatásban 241 ezer s az egészségügyi és szociális területeken együtt 162 ezer főnek. Mellettük még 121 ezer közfoglalkoztatott megélhetését is a közszféra biztosítja, közülük mintegy százezerét az egészségügyi és szociális ágazat. „Kimondhatjuk, hogy szinte nincs is olyan család, amelyet ne érintene kedvezően e szektor béremelése. Az idén és jövőre egyaránt további komoly reálkereset-javulás várható a közszférában, ezáltal folytatódik a felzárkózás a versenyszférabeliekhez” – fűzte hozzá végezetül a szakértő.
