Belehúzott a kekszpiac

Pénz beszél
A hazai kekszpiac felzárkózott a nemzetközi trendekhez, s évek óta bővül. A forgalmi értéke az idén négy százalékkal nő a szakmai várakozások szerint.

FINOM FALATKÁK

Jó kilátások elé néznek a 28 ezer tonnás, nagyjából 40 milliárd forint értékű magyar kekszpiac szereplői. Az ágazat világszerte bővül, s itthon négyszázalékos növekedést vár a Magyar Édességgyártók Szövetsége. A globális forgalom mintegy öt százalékkal nő évente, s a jelenlegi 120 milliárdról öt-hat esztendő alatt 160 milliárd dollárosra tornássza fel magát – mondta Sánta Sándor, a szövetség elnöke. 

Itthon a kekszgyártás terén száz cég működik, csaknem négyezer alkalmazottal. A szervezet éves adatokat bemutató sajtótájékoztatóján a legnagyobb hazai vállalkozások képviselői ismertethették szerepüket az ágazatban. Koósa Péter, a Detki Keksz ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy a 4,5 milliárd forintos árbevételű, 11 ezer tonna kekszet előállító társaság immár 36 éve működik Halmajugrán. További innovációkkal, a termékpaletta bővítésével és technológiai beruházásokkal erősítik a pozíciójukat. A három család tulajdonában álló cégnél az idén sikerrel vezényelték le a hazai középvállalkozásoknak általában nagy kihívást jelentő generációváltást. A tulajdonosok a korábbi irányító fiát, Koósa Pétert választották ügyvezetőnek.

A Mondelēz 2019-től Magyarországot is bekapcsolta európai fenntartható búzatermesztési programjába, a Harmony Charterbe, így az idén már nálunk is elvetették a Harmony búzát – hívta fel a figyelmet Kertész Péter Arnold, a Mondelez Hungária Kft. és a Győri Keksz Kft. kommunikációs tanácsadója. A projekt keretében a cégnek beszállító gazdálkodóknak minimalizálniuk kell a környezeti terhelést, mérsékelniük szükséges a növényvédő szerek használatát, csökkenteniük kell a szén-dioxid-kibocsátást és a vízhasználatot, emellett kötelesek biztosítani a biodiverzitást, továbbá földjeik három százalékának virágos rétként a méheket kell táplálniuk. 

Szabó Gábor, az Intersnack Magyarország vállalati kapcsolatok és piackutatási területének a vezetője arról beszélt, hogy győri gyártóüzemük közel harminc éve készít sós kekszeket, krékereket, és termékeik nyolcvan százaléka ma már külföldön talál gazdára. Egy régi szabadalmuknak köszönhetően képesek rendkívül finom állagú, sokrétegű krékert is sütni. Legújabb produktumuk egy könnyű burgonyakréker, de a belföldi értékesítésnek határt szab a népegészségügyi termékadó (neta), amely a sós krékerek és kekszek esetében kiugróan magas. Ez a teher az áfával együtt a fogyasztói ár mintegy negyven százalékát teszi ki. A krékergyártók nem tudják az adómentességhez szükséges egy százalék alá csökkenteni a sótartalmat, mivel e termékeknél a só olyan elengedhetetlen összetevő, amely a tészta kelését is szabályozza. A megoldást az adómentes sótartalom két százalékra emelése jelentené. Ennek kapcsán a döntés-előkészítők részéről nyitottságot tapasztaltak, így remélik a könnyítést.

 

Borítófotó: Itthon az ágazatban csaknem 100 cég működik, mintegy négyezer embernek munkát adva.