Közismert tény: a magyar gazdaság neuralgikus pontja a versenyképességben rejlik, és a kormány elkötelezett abban, hogy ezen a téren javuljon a helyzet. Tavaly állt fel a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó Nemzeti Versenyképességi Tanács, amelynek a javaslataiból egy-két felvetés jogszabállyá is változott.
A fenti grémium mellett a Magyar Nemzeti Banknak szintén van erre a területre szakosodott szakértői csapata: az MNB korábban már „felmutatta” a Palotai Dániel és Virág Barnabás által jegyzett Versenyképesség és növekedés című könyvet, a napokban pedig egy 180 pontból álló csomagot terjesztett be a közgazdasági nagyérdemű elé. Sokáig az új tárca, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) sem váratott magára, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is „bejelentkezett” a csomagjával. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért pontokba szedve mutatják be a javaslatok közül a legfontosabbakat, előtte azonban jöjjön a „zanzásított” lényeg.
Teljes az egyetértés abban, hogy fontos tényező a digitalizáció erősítése, a hazai cégstruktúra hatékonyabbá tétele és a piaci szférában dolgozók számának a bővítése. Utóbbi kapcsán egyelőre szó sincs arról, hogy százezreket építene le a kormány a közszférában, és a versenyszektorba terelné át őket – miként arra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalt a legutóbbi kormányinfón. Tökéletes az összhang abban is, hogy Magyarországnak „összeszerelő üzemből” át kell alakulnia magas hozzáadott értékű gazdasággá. Ehhez azonban nagyon jól képzett munkaerőre van szükség.
Értesüléseink szerint a kormány azzal bízta meg a Pénzügyminisztériumot, hogy a nyár végéig a rendelkezésre álló felvetéseket áttekintve egységes javaslatcsomagot állítson össze. Ha pedig bizonyos területekre szükséges forrásokat átcsoportosítani, akkor a 2019-es költségvetés módosítására is sor kerülhet. Ennek „indoklása” pedig az, hogy a kormányzati ciklus egyik legfontosabb gazdaságpolitikai törekvése a versenyképesség-, a termelékenység- és a hatékonyságnövelés biztosítása, a büdzsé csak ennek a célrendszernek a technikai kiszolgálója. Ugyanakkor a versenyképesség javítása azért is égetően sürgős, mert a készülő új hétéves uniós költségvetési ciklusban kevesebb forrásra számíthat hazánk. S hogy a gazdaság motorjai ne álljanak le, új erőforrásokat kell beindítani.
ÖT HELLYEL FENTEBB
A svájci International Institute for Management Development (IMD) vezetőképző és gazdaságkutató intézet évente publikált nemzetközi versenyképességi felmérése négy fő területet – gazdasági teljesítmény, kormányzati, üzleti hatékonyság, infrastruktúra – vizsgál, ezen belül húsz úgynevezett alfaktort. Az idei rangsorban hazánk öt helyet javítva a 47.-re lépett előre – ez a legfrissebb lista az idén. Az IMD felmérése által vizsgált területek többségében javult a versenyképességünk, ami jól tükrözi a közelmúlt gazdaságpolitikai intézkedéseit is. A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően kilenc pozícióval kerültünk feljebb az adópolitika vonatkozásában. A szigorú költségvetési politika hatására hét helyezést javítottunk a közpénzügyek terén. A növekedés nyomán a belgazdaságban húsz helyet léptünk előre. A termelékenység és hatékonyság alfaktorban a tizenkét pozícióval jobb eredmény pedig arra utal, hogy a gazdasági szereplők elindultak a termelékenységnövelés útján, ami a nemzetközi versenyképességük javulásának alapfeltétele.
JAVASLATOK
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
– A közszféra zsugorítása digitalizáción és hatékonyságjavuláson keresztül
– Programokat kell indítani a cégek digitalizációjának erősítésére, ami nagyobb nyereségességhez vezet
– A külföldön dolgozók hazacsábítása: a gyors béremelésnek a járulékok intenzív csökkenésével kell járnia
Magyar Nemzeti Bank
– Tartósan lendületes gazdasági bővülés szükséges Ausztria beéréséhez, amihez tíz év alatt meg kell duplázni a béreket
– A demográfiai helyzet javítása mellett támogatni kell a tudásfelhalmozást és az innovációs képességeink kibontakozását
– A vállalkozásfejlesztési reformokkal együtt a humántőke-gyarapítás vezethet el hosszú távon a felzárkózáshoz
– A magyar gazdaságszerkezet dualitásának mérséklése
Innovációs és Technológiai Minisztérium
– A kis- és közepes vállalkozások kapacitásainak a növelése szükséges, a hozzáadott értéknek és az egy főre jutó árbevételnek bővülnie kell
– Az elaprózott cégstruktúra megszüntetése
– A hazai közlekedési feltételek javítása
– A logisztikai rendszerek működésének jobbá tétele
Pénzügyminisztérium
– Fegyelmezett gazdaságpolitika
– Az állami szolgáltatások minőségének javítása
– A kkv-szektoron belüli képzések beindítása
– A magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások és termékek előállításának dotálása
– Az innováció hatékony segítése
EURÓT „AKAR” AZ MKIK
A versenyképességi csomagok áttekintésekor egyfajta érdekességként bukkant fel, hogy csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara anyagában szerepel az eurózónához történő csatlakozás. „Megfelelő időpontban az európai integráció erősítése érdekében és a magyar fejlődés gyorsítása céljából napirendre kell kerülnie az euró bevezetésének. A kétsebességű EU ellen jó lépés lehet az uniós fizetőeszközre való áttérés” – áll az indoklásban.
