Beindult a gazdaságvédelmi akcióterv

Pénz beszél
A májusban bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részeként már két intézkedés hatályba lépett. Az adóelőleg-feltöltés eltörlése, valamint a fejlesztési adókedvezmény kibővítése. Szakértői vélekedés szerint a „védelmi csomag” összességében fenntartható, az erős növekedést szolgálja.

KÖNNYÍTÉSEK

Két intézkedés hatályba lépett a két hónapja bejelentett 13+1 gazdaságvédelmi akciótervből az elmúlt napokban. Varga Mihály pénzügyminiszter tájékoztatása szerint mintegy negyvenezer vállalkozásnak hoz könnyebbséget az úgynevezett adóelőleg-feltöltés eltörlése, amely lehetővé teszi, hogy a cégek öt hónappal tovább gazdálkodhassanak 170 milliárd forinttal. Az érintetteknek ugyanis ezentúl december 20. helyett elég májusban, az adóbevallásuk elkészítésével egy időben befizetniük az adójukat – összegezte a változás lényegét a távirati irodának a Pénzügyminisztérium (PM) első számú vezetője. Hangsúlyozta: korábban a százmillió forintnál nagyobb éves nettó árbevételt elérő cégeknek meg kellett becsülniük, hogy az adott esztendőre vonatkozóan végül mennyi társasági adót, innovációs járulékot és energiaellátók jövedelemadóját fizetnek összesen, s az összeg legalább kilencven százalékát át is kellett utalniuk az államkasszának december 20-ig. A 13+1 intézkedésből álló gazdaságvédelmi akcióterv egyik lényeges pontja az adóbefizetés határidejének eltolása – emelte ki Varga Mihály.  

A tárcavezető a program másik, ugyancsak a múlt héten hatályba lépett pontjáról szólva elmondta: az úgynevezett kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény jogcímének az értékhatára 500 millió forintról a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozásoknál pedig 400 millióra csökken. A beruházási értékhatár mérséklése hozzávetőleg hétezer vállalkozást érinthet, de ez a szám 2022-ig jelentősen megemelkedhet, hiszen évről évre csökken a limit: a fenti időpontban a kisvállalatok esetében 50, a középvállalkozásoknál pedig már csak 100 millió forint lesz az az összeg, amely után igénybe vehető az adókedvezmény – fűzte hozzá végezetül a pénzügyminiszter.  

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy tartja, hogy a jelenlegi kilátások alapján 2019-ben 4,2-4,3 százalékkal növekedhet a GDP – a kormány négy százalékot „kalibrált be” –, s jövőre tovább lassulhat, de így is három százalék feletti ütemre lehet számítani. A közgazdász aláhúzta: az első negyedévben elért több mint ötszázalékos tempó nem tartható, többek között azért, mert az építőiparban némi lassulás várható. Ezt alátámasztják a KSH friss számai, s a szektor visszafogottabban, de még így is erőteljesen járulhat hozzá a bővüléshez.

A lassulási kockázatokkal a gazdasági kormányzat is tisztában van. A bejelentett 13+1 pontos védelmi csomag is a fenntartható, erős gyarapodást szolgálja, és a jövő héten megjelenő 2020-as költségvetési tervezettől szintén várhatók növekedéstámogató elemek.  Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint a bővülési kilátásokra a szóban forgó akcióterv nem egyik pillanatról a másikra hat majd, miután az intézkedések sem egyszerre jelennek meg. A szakértő úgy tartja: nehéz is számszerűsíteni az összhatást, miután az adóelőleg-feltöltés megszüntetése több adónem esetében likviditási segítséget jelent. Nem marad több pénz a cégeknél, csak később kell befizetniük az adót, de ez mégis érezhető támogatás a kkv-knak. Arra a felvetésre, hogy Varga Mihály 400-500 milliárd forintos hatásról beszélt, Regős Gábor azt mondta: pontos értéket nehéz megbecsülni, de az említett összeg több év alatt egyáltalán nem tűnik túlzónak.

 

Borítófotó: Varga Mihály pénzügyminiszter a Hell-gyártósoron. Mintegy negyvenezer vállalkozásnak hoz könnyebbséget az adóelőleg-feltöltés eltörlése

Ezek is érdekelhetnek

További híreink