Egy részvénykibocsátás (initial public offering – IPO) csak látszólag egyszerű dolog. Valójában ezer és egy tényező különleges egymásra hatásából áll össze végül az, hogy sikeres lesz-e egy ilyen összetett akció, s ha igen, mennyire. Utólag mindig könnyű okosnak lenni, de a folyamat során sok dolognak stimmelnie kell ahhoz, hogy mindenki örüljön (legfőképpen a részvények eladói és vevői). Persze ez is relatív, hiszen a Facebook például a kibocsátási ára alá is beesett az első hónapokban, ám azóta hatalmas üzletnek bizonyult – csak hogy egyetlen markáns példát említsünk.
Úgy tűnik most, hogy a Budapesti Értéktőzsde ötödik legfontosabb új részvénye, a Waberer’s e téren felemás rajtot vett. A tőkebevonás sikeres volt, de az előre meghatározott 5100–6500 forintos ársáv legalján keltek el a papírok, és az első két-három tőzsdei kereskedési nap is inkább visszafogott volt: nem emelkedett érdemben az árfolyam.
Az okokat boncolgatva először a nemzetközi hangulatra lehet mutogatni, hiszen a kibocsátás jegyzési szakaszában, a tőzsdei kereskedés megindulása előtt számos nemzetközi részvényeladás zajlott, szintén mérsékelt sikerrel. Sokak szerint ugyanakkor itt egy háttérben húzódó tulajdonosi vita is hozzájárult ahhoz, hogy egyes befektetők óvatosabbak legyenek a Waberer’s-papírok vásárlásával.
A nagy kérdés
A csoport névadója (de már nem tulajdonosa), Wáberer György az emisszió ideje alatt közleményben ismertette azt az egyébként a kibocsátási tájékoztatóban is szereplő információt, hogy 2018-tól megszűnik a társaság számára a Waberer’s név használatának joga (lásd külön írásunkat). A Figyelő most ez utóbbi fejleményt próbálja körüljárni azt kutatva, vajon történt-e szabálytalanság a bejelentés kapcsán.
Arról lehetnek vélemények, de valójában lehetetlen megítélni, hogy egy-egy ilyen nyilatkozat vagy egészen más természetű okok vezettek-e a mérsékelt sikerhez. Ennek eldöntését az olvasókra bízzuk, mi mindenesetre megkérdeztük az érintett feleket. Felvetésünk hozzávetőleg így hangzott: az IPO során a cég névadó tulajdonosa, Waberer György több, a működést érintő fontos, nyilvános nyilatkozatot tett, melyek közvetett módon hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Waberer’s-részvények a kibocsátási ársáv alján, 5100 forinton keljenek csak el.
A válaszok
Nézzük, milyen feleleteket kaptunk. A volt tulajdonos a következőt közölte lapunkkal: „Nem értem a kérdést. Nem csak a kibocsátás során, korábban is ügyeltem arra, hogy kifejezetten a cég működésével kapcsolatban ne tegyek nyilatkozatot. Nem is tehettem: ahhoz ugyanis, hogy véleményt mondhassak, ismerni kellene a vállalat stratégiáját, részesévé kellene válni a társaság mindennapjainak. Ezt le is szögeztem a nyilatkozataimban. Annak érdekében, hogy ezt a hozzáállásomat még érthetőbbé tegyem, elmondtam: amióta nem vagyok tulajdonos, semmilyen ráhatásom nincs a belső folyamatokra.”
Ez az állásfoglalás meglehetősen egyértelmű, de azért némiképp alátámaszthatja azt az értesülésünket, miszerint az IPO során értékesítő fő tulajdonos, a Mid Europa Partners (Kelet-Közép–Európa legnagyobb magántőke-befektetési alapja) és Wáberer György a tavaly nyári kivásárlási ügylet óta nem ápol teljesen felhőtlen viszonyt. (Tavaly június 22-én jelentették be, hogy a Waberer’s International Nyrt.-ben a Mid Europa a meglévő 56,8 százalékos részesedését 97,1-esre növeli. Az alap az alapító-vezérigazgató részvényeit vette meg.)
Lapzártánkig a Mid Europa nem reagált hasonló tartalmú érdeklődésünkre. Ugyanakkor a tőkepiaci felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank részletesen ismertette álláspontját lapunkkal ebben a kérdésben.
A felügyelet álláspontja
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője szerint ha a tájékoztató közzétételének engedélyezése és a forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetve az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény kerül nyilvánosságra, amely a tájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a tőke-piacról szóló törvény rendelkezései szerint a Magyar Nemzeti Bank a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli azt. Ilyen esetben ezt – többek között – maga a kibocsátó is köteles haladéktalanul kezdeményezni.
Binder kifejtette: piacmonitoring keretében az MNB jelen esetben is hivatalból nyomon követte a Waberer’s International Nyrt.-t érintően nyilvánosságra került információkat, híreket. „Ezeket elemezve a jegybank nem azonosított olyan, a tájékoztatóból hiányzó adatot, amely az nyrt. piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetére vagy annak várható alakulására vonatkozott volna, és ezért kiegészítést tett volna szükségessé. Ezt egyébként maga a kibocsátó sem kezdeményezte” – mondta a szakember.
Mint hozzátette: az MNB ezeket az információkat abból a szempontból is elemzi, hogy tartalmaznak-e olyan adatot, amely a Waberer’s-részvények kínálata, kereslete, ára tekintetében hamis/félrevezető jelzéseket ad vagy valószínűsíthetően adhat, esetleg a szokásostól eltérő, netán mesterséges szinten rögzítik vagy valószínűsíthetően rögzíthetik a részvények árát. Az ilyen cselekmények ugyanis az 596/2014/EU-rendelet (MAR) értelmében piaci manipulációnak minősülnek. A MAR rendelkezései szerint már a piaci manipuláció kísérlete is tilos, erre vonatkozó gyanú esetén tehát az MNB – bejelentés hiányában is – hivatalból piacfelügyeleti eljárást indít. A központi bank azonban ez ügyben nem tett ilyen lépést.
A kisbefektetők nyertek?
Ha ilyen elmarasztalást maga után vonó cselekmény nem is történt, attól még esetleg sérülhetett a kisbefektetők érdeke, így megkérdeztük a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnökét, Dióslaki Gábort is, hogyan értékeli Wáberer György ominózus nyilatkozatait. „A névhasználati jog felmondásáról szóló sajtóhírt mi is észleltük. Az ennek kapcsán történt akkori tájékozódásunk során azt az információt kaptuk, hogy a névvel kapcsolatos kockázati információ benne van a közzétett kibocsátási tájékoztatóban, amely a hír előtt, 2017. június 19-től már nyilvánosan elérhető volt. Wáberer György nyilatkozata pedig június 21-én, szerdán jelent meg” – fejtette ki Dióslaki. A tájékoztatóban már az összefoglaló szakaszban ez olvasható: „A Csoport márkaneve védjegyszerződés hatálya alá tartozik, amelynek alapján használati jogát a Csoport nem biztos, hogy a jövőben is meg tudja tartani.” E szövegrész benne van a társaság „kommunikációs brosúrájában” is, a 9. oldalon, a kockázatok között. Ugyanakkor a cég honlapján részletes tájékoztató csak angolul érhető el, ami viszont problémásnak mondható – tette hozzá a TEBÉSZ elnöke. Ám az, hogy a társaság által előzetesen nyilvánosságra hozott feltételes kockázati tényező a nyilatkozat kapcsán – a jegyzés alatt – érdemi piaci rizikóvá vált, a szövetség álláspontja szerint nem értékelhető jogsértésként.
Ugyanakkor a befektetők oldaláról inkább előnyösnek mondható az információ kiadásának időzítése – mondta Dióslaki. Ezzel kapcsolatban viszont megjegyezte: bár a minél magasabb kibocsátási árban érdekelt, IPO-kibocsátást szervező tulajdonos nyilván ellenséges lépésnek értékeli a nyilatkozatot és annak időzítését, ugyanakkor a körülmények értékelése alapján szinte biztosan kellett lennie olyan, a két fél között történt előzménynek is, amely már valószínűsítette a bekövetkező szakítást. A kisbefektetők érdekvédelmével foglalkozó szakértő azonban azt is aláhúzta: figyelemre méltó, hogy a bejelentés a jegyzés elején történt, és olyan információt tartalmazott, amely befektetői oldalról nézve nagyobb probléma lett volna, ha csak a jegyzés lezárása után kerül nyilvánosságra. Mindezek alapján a TEBÉSZ sem lát jogilag sérelmezhető piacbefolyásolási eseményt a nyilatkozat kapcsán, sőt annak időzítését kifejezetten hasznosnak tartják.
MIT NYILATKOZOTT WÁBERER GYÖRGY?
A kibocsátási tájékoztató nyilvánosságra hozatala után, június 21-én tett közzé nyilvános sajtóközleményt Wáberer György. E szerint a névhasználatról rendelkező szerződés lejártakor, 2018 nyarán mondja fel a Waberer’s márka- és cégnév használatának jogát. A tájékoztatás szerint az európai nemzetközi közúti fuvarozás egyik legjobban ismert márkanevének a használatáról szóló megegyezés a tulajdon átruházásáról kötött megállapodás elválaszthatatlan eleme volt. Később – a Magyar Időknek nyilatkozva – Wáberer azt is mondta: az európai piaci folyamatok miatt egyáltalán nem kedvező időpont most egy fuvarozócég tőzsdei bevezetése.
