Az idén a Netflix maga mögött hagyta dél-kaliforniai központját, és áttette a székhelyét Hollywoodba, egy 14 szintes székházba. A költözésnek szimbolikus jelentése is van: a világ legnagyobb internetes videotékája ugyanis le akarja gyűrni az amerikai filmipart. Tavaly 126 sorozatot és filmet gyártottak le: több egész estés produkciót hoztak tető alá, mint néhány nagy Los Angeles-i stúdió. Ha pedig filmekről van szó, nem filléreskednek. Ma már olyan mozisztárokat alkalmaznak, mint Brad Pitt, Sandra Bullock, Robert De Niro vagy Emma Stone. Az egyik új gengszterfilmjüket pedig az Oscar-díjas Martin Scorsese dirigálja majd le, méghozzá egy 100 millió dolláros büdzsével a háta mögött.
Ha minden a terveik szerint alakul, akkor az emberek idővel már nem mozikba járnak majd, hanem az otthonuk kényelmében nézik meg a legújabb Netflix-gyártású produkciókat. Hogy a régi rendszer képviselőit és kedvelőit mennyire sérti ez az új trend, azt jól jelzi egy májusi eset: a cannes-i filmfesztiválon, amikor az első számú netes videotéka új filmje, az Okja került terítékre, ahogy felbukkant a cég logója, a közönség elkezdett hurrogni. Az egyik beszámoló szerint egyszerűen azért, mert a nézők nem örültek neki, hogy a Netflix nem hajlandó mozis terjesztésre bocsátani a produkcióit. „Egy filmet nem szabadna olyan vetítőn leadni, amely kisebb, mint a szék, amelyben ülünk” – jegyezte meg a híres spanyol rendező, Pedro Almodóvar Cannes-ban.
A szokások megreformálása azonban költséges küldetés. A Netflix a Los Angeles Times friss adatai szerint napjainkra 20 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. Ebbe belekalkulálták azokat a tartozásokat is, amelyeket a következő években kell kifizetniük a partnereiknek. Ezeket a tételeket viszont a Netflix szerint hiba beleszámítani a mostani eredményeikbe: épp ezért a hivatalos közlés szerint valójában csak 4,8 milliárdos mínuszban vannak.
Még ha el is fogadjuk ezt az érvelést, a veszteségeik így is roppant nagyok. A társaság jelenleg piacvezető (a forgalmuk tavaly 8 milliárd dollár volt, aminek a Hulu, a második legnagyobb szereplő tavaly csak a negyedét tudta elérni), ráadásul 104 millió előfizetőjük van. A jelek szerint mégis képtelenek kitörni az adósságspirálból, pedig nem egy friss startup cégről van szó: lett volna idő a megerősödésre, hisz a társaság még 1997-ben alakult, az internetkorszak hajnalán. Szóval akkor hogyhogy nem tudnak nyereségessé válni? A probléma az, hogy a saját kapacitásuk nem olyan nagy, mint az ambícióik: a sorozatok és a filmek tömeggyártásához külső vállalatokat kell megbízniuk, amelyek viszont borsos árakon dolgoznak. Például a börtönben játszódó Orange Is the New Blacket a Lionsgate gyártja, a House of Cards című politikai drámasorozatot egy független film- és tévéstúdió, a Media Rights Capital készíti, míg a II. Erzsébet uralkodásának korai éveit firtató The Crownt a Sony Pictures Television szállította le.
A projektjeik csak az idén 6 milliárd dollárt visznek el a büdzséből, emiatt néhány költségesebb produkciót le is kellett fújniuk (így például a Mátrix alkotóihoz, vagyis a Wachowski testvérekhez köthető Sense8 címűt is).
Viszont az elemzők szerint addig nincs baj, amíg az előfizetői bázis stabil, és a növekedésük nem áll le. Csakhogy pont a napokban futott be a hír, hogy a Disney megszakítja az együttműködést a Netflixszel, és 2019-től átviszik a filmjeiket egy saját netes videotékába. Ez pedig komoly csapás. Tavaly a tíz legsikeresebb filmből ötöt az egeres cég gyártott le. A válás részletei persze még nincsenek tisztázva, de egy biztos: a legnagyobb online „videokölcsönző” nem csupán a népszerű családi filmektől eshet el, hanem néhány kedvelt sorozattól is. Korábban a Disney ugyanis több képregény-adaptációt is legyártott a Netflixnek: márpedig a Daredevil, a Jessica Jones és a Luke Cage is ott szerepel a legnépszerűbb műsorok közt. Az említett címek folytatásai azonban jó eséllyel már csak a Disney új platformján fognak megjelenni. Michael Nathanson iparági elemző szerint ha a Netflix a jövőben is stabil lábakon akar állni, akkor jobb, ha kesztyűt dob Hollywood képébe. Úgy véli: olyan nagyszabású, látványos mozifilmek gyártásába is bele kellene fogniuk, amelyeket nemcsak sztárokkal, de látványos trükkökkel is alaposan ellátnak.
A HAZAI HELYZET
A Netflix az idén milliárdokat költ el csupán azért, hogy Európában új felhasználókat szerezzen. Sokáig hanyagolták az öreg kontinenst, főleg a kelet-európai régiót. Nálunk a szolgáltatásuk 2016. január óta érhető el, de eddig a tartalmaik túlnyomó részét csak angolul lehetett elérni. A helyzet most sem sokkal jobb: itthon a Netflixen magyar szinkronnal mindössze két sorozat és egy Szegedi Csanádról szóló dokumentumfilm érhető el. Emellett 112 sorozat és film tekinthető meg itt magyar felirattal, ami nem kevés, viszont ez csak a kínálat töredéke. Román felirattal például több mint 1700 alkotást láttak el.