Babaváró: erős kezdés

Pénz beszél
Csak júliusban több mint 230 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek a háztartások, amiben kulcsszerep jutott a hónap elejétől elérhető babaváró hitelnek. Az új konstrukció hatása inkább a lakáskölcsönöknél érződik.

Lakossági hitelpiac

Rendkívül erős hónapot zárt júliusban a lakossági hitelpiac: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hetedik hónapban 76,5 milliárd forint összegben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a háztartások, míg a fogyasztási kölcsönöknél 156 milliárd forintot mutatott ki a statisztika. Utóbbiban igen jelentős szerep juthatott a babaváró támogatásnak: az itt megkötött szerződéseket ugyanis az áruvásárlási és egyéb hiteleknél számolja el az MNB, amelyeknél a júniusi 14 milliárdról egy csapásra 91,6 milliárdra ugrott a szerződéses mennyiség. Ennek alapján a konstrukció történetének első hónapjában nagyjából 70-80 milliárd forintnyi babaváró hitelt igényelhettek a lakossági ügyfelek. (Júliusban 54 milliárd forintnyi ilyen kölcsönt már folyósítottak is a pénzügyi szolgáltatók, ami hozzávetőleg 5500 szerződést jelentett.)

Beszédesek a júliusi számok a babaváró hitel hitelpiacra gyakorolt hatásait illetően is: a statisztikák szerint úgy tűnik, hogy a lakáskölcsönöknél érződik jobban a konstrukció elszívó hatása, hiszen ezeknél a júniusi 82,1 milliárd után a hetedik hónapra 76,5 milliárd forintra csökkent az új szerződések összege. A személyi kölcsönöknél viszont egyáltalán nem látszik ilyen hatás.

Az új, támogatott konstrukció megjelenése nagyot lendített az első héthavi finanszírozási adatokon is. Az MNB statisztikái szerint január eleje és július vége között 554,3 milliárd forintnyi új fogyasztásihitel-szerződést kötöttek – a folyószámlahiteleket nem számítva – a háztartások, ami csaknem másfélszerese az egy évvel korábbinak. Ezen belül a személyi kölcsönöknél 330,3 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált a jegybank, ami közel 29 százalékos növekedést tükröz 2018 első hét hónapjához viszonyítva. A nagy megugrás viszont nem a személyi kölcsönöknek, hanem a babaváró támogatás által meglódított áruvásárlási és egyéb hiteleknek köszönhető, hiszen ezeknél a 2018 első hét hónapjában mért 38,1 milliárdról 147,6 milliárdra ugrott a kimutatott összeg. A júniusi és júliusi kisebb visszaesés ellenére nincs ok panaszra a lakáscélú hiteleknél sem: ezeknél a szerződéses összeg meghaladta az 530 milliárd forintot hét hónap alatt, ami bő 10 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. Mindezek eredményeként a fogyasztási és lakáscélú hitelek piaca 27,2 százalékkal, 1085,7 milliárd forintra nőtt 2018 első hét hónapjához képest, ami – főként a magas bázis tükrében – igen szép teljesítmény.

A kölcsönszerződések növekedésével párhuzamosan a lakossági hitelállomány is ütemesen gyarapszik. A teljes, a háztartásoknál lévő hitelmennyiség meghaladta a 6500 milliárd forintot július végén, ami 9 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest: ezen belül a fogyasztási kölcsönök állománya 8, a lakáshiteleké pedig 10,3 százalékkal emelkedett.