A magyarországi részvényalapokra is hatott az októberi, szokatlanul nagy mértékű tőzsdei mélyrepülés a Távol-Keleten. Mivel több itthoni bank kínálatában szerepel ázsiai részvényekbe fektető alap, ezeken keresztül számos magyar befektető szintén megérezhette a zuhanást, sőt extrém esetben akár kisebb vagyonok is odaveszhettek.
Nem csoda, hogy maguk a pénzintézetek is nagy kockázatúként kategorizálták a feltörekvő távol-keleti gazdaságokba fektető portfóliókat, és legalább középtávra, öt-hét éves időszakra ajánlják az ilyen alapokba történő befektetést. Jó hír azonban, hogy az utóbbi hetekben Ázsiában is újra emelkedni kezdtek a nagyobb tőzsdeindexek, némi megnyugvást hozva az invesztoroknak.
Október közepére a sanghaji börze irányadó indexének értéke csak negye-
dével csökkent az év eleji szinthez képest, amivel négyéves mélypontra került, elsősorban a hónapok óta tartó amerikai–kínai kereskedelmi háború miatt. Szep-
temberben ugyanis az Egyesült Államok piacának és munkahelyeinek a védelmezőjeként fellépő Donald Trump emelte a tétet, s tízszázalékos büntetővámot szabott ki kétszázmilliárd dollárnyi Amerikába érkező kínai árura. Ráadásul az év végére huszonöt százalékra is növelhetik az importvámot. Mindez érzékenyen érintette a kínai vállalatok profitját, ami rögtön meglátszott a tőzsdei teljesítményen is. Egy kínai portfóliókezelő így festette le a helyzetet: „Pánik? Inkább az a jellemző, hogy halottnak tettetik magukat az alapkezelőknél dolgozó menedzserek.”
Emellett októberben derült ki az is, amit már sokan sejtettek korábban: Kína valószínűleg nem mond igazat eladósodottságának valódi mértékéről. Egy hitelminősítői jelentés szerint az ázsiai óriás államadósságának a bruttó hazai termékhez, azaz a GDP-hez viszonyított aránya hatvan százalék volt tavaly, szemben a hivatalosan jelentett 48-cal – főleg az eltitkolt önkormányzati tartozások következményeként. Ha most bármi miatt kipukkad az adósságlufi, könnyen magával ránthatja az egész kínai és vele együtt a világgazdaságot.
Könnyen belátható, hogy ez a magyar lakosságot és befektetőket szintén érzékenyen érintheti – az esetleges globális visszaesést ugyanis a kicsi, exportorientált gazdaságunk is megszenvedi majd, ezen belül főleg a nagy részben az autóiparnak termelő feldolgozói szektor. Egyelőre azonban nem kell félni gyors összeomlástól, mivel a kínai gazdaság várhatóan az idén is hat százalék feletti ütemben nő. Viszont a trend a fokozatos lassulás – bő tíz éve, a 2000-es évek közepén még két számjegyű bővülés volt, s a kínai motor később is nagymértékben segítette a világgazdaság pénzügyi válság utáni talpra állását. Bár még így is sokan megirigyelnék a harmadik negyedéves 6,5 százalékos GDP-növekedési adatot, ez már a leggyengébbnek számít 2009 óta.
Borítófotó: A homokvihar eléri Csangje városát Kanszu tartományban. A kínai tőzsdei kockázatra figyelni kell
