Akik nagyot gurítanának

Pénz beszél
Bár ma már egy új sarki pékséget vagy cukrászdát is néha startupnak hívnak, ha szép a berendezése és nyomul a weben, azért az innovatív vállalkozás fogalma nem itt kezdődik! Az ambiciózus startupok valóban az Uber és az Airbnb nyomába akarnak lépni. Ám nagy a tolongás: globálisan évente mintegy négy-ötezer céget támogat a kockázati tőke, akár dollármilliós összegekkel is. Persze közülük pár tucat lesz csak nagy dobás.

Nálunk bő két évtizede a „vállalkozó”, később a „kkv” és a „nagy hozzáadott értékű termelés” kifejezéseket sikerült szinte teljesen kiüresíteni. Sőt, végül negatívvá fordítani, mivel minden nyomulósabb „bizniszmen” ezeket mantrázta.

Újabban a „startup” terminussal is sikerült hasonlót véghez vinni: ha egy induló cég a Facebookon nyomul, klassz logót és weblapot tervez, avagy éppen menő üzlethelyiséget vagy belvárosi irodát nyit, akkor startupnak nevezi magát, s igyekszik a médiában sztárolni az üzletét.

Ám a startup inkább olyan ötlet, amely – ha nem is feltétlenül alapjaiban vagy gyökeresen, de legalább igen jelentősen – megváltoztatja azt az ágazatot vagy részterületet, amelyben/amelyen működik. És ezáltal sok millió, sőt akár több százmillió ember életére, mindennapjaira van érdemi hatással. Vagy legalábbis ezt tűzi a zászlajára már a kezdet kezdetén.

Alábbi, szubjektív válogatásunkban tehát ilyen, vadonatúj trendeket teremtő hazai eredetű vállalatokat, szolgáltatásokat és megoldásokat gyűjtöttünk csokorba az utóbbi pár esztendő terméséből.

A becslések szerint világszerte évente 300 millió céget alapítanak. Ebből is mintegy 100 ezer (!) a jelentős növekedésre ácsingózó, innovatív, döntően technológiai alapú vállalkozás. Ezek azok, amelyek az átlagnál könnyebben kapnak pár millió forintnak megfelelő indulótőkét, főként családtagoktól, ismerősöktől. Ahol az első akadályokat jól veszik, ott jöhetnek az üzleti angyal befektetők.

A világszerte mintegy százezer „startupocska” közül a becslések szerint évente úgy négy-öt százalék, azaz mintegy négy-ötezer innovatív kis csapat tud révbe érni. Miért ilyen sok? Mert ha kellően erős a termék vagy a szolgáltatás, akkor a net révén több milliárd fogyasztóhoz lehet eljuttatni, így csak hónapok kérdése az olyan cégek felemelkedése, mint amilyen korábban a Google, a Facebook, az Amazon, vagy nemrég az Uber és az Airbnb volt. Alább az ismertebb magyar csodacégeket veszük sorra.

A LEGNAGYOBB HAZAI TECHCÉGEK

NNG: A többség Nav N Go néven ismeri az iGo navigációs rendszert fejlesztő, immár több mint 900 főt foglalkoztató, döntően Magyarországról vezetett, de eleinte izraeli tőkéből épített közepes céget. Az NNG a navigációs szoftverek terén globális szinten is az autógyárak egyik legsikeresebb beszállítójává vált.

Prezi: A statikus prezentációk helyett élő, nagyítható, térhatást is keltő látványos előadások készíthetők a legismertebb magyar sikerstartup szoftvermegoldásával. A San Franciscó-i értékesítési központtal, de hatalmas hazai fejlesztőbázissal működő cég alapítója Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám. Már az üzleti felhasználók számára kihegyezett változattal is megjelentek.

Ustream: Élő videoközvetítéseket nyújtó középcég, amelyet az IBM vásárolt fel. A hírek szerint 130 millió dollár, vagyis mintegy 38 milliárd forint volt az ügylet értéke. A vállalat technológiai vezetője továbbra is Fehér Gyula maradt, és a fejlesztőközpont is Budapesten van.

LogMeIn: Számítógépek távoli elérését könnyen lehetővé tevő szoftverfejlesztés, amely sikeresen lépett az amerikai tőzsdére. Pár éve a NASDAQ-on jegyzik, fejlesztőközpontja szintén Budapesten van. Magyar technológiai vezetője, Anka Márton mára hátrébb húzódott a napi ügyektől.

IND-Misys: Vinnai Balázs Miskolcon, 1999-ben alapított banki informatikai cége, amely a mobilos szoftvermegoldásokra szakosodott. Őket 2014 februárjában a világ egyik vezető banki informatikai megoldásszállítója, a brit Misys vásárolta fel. Szakértői becslések szerint 20 milliárd forint körül lehetett az ügylet értéke. Vinnai a nagyvállalatban fontos pozíciót kapott, a Misys Digital Channels irányítója lett, így a fiatal magyar cégvezető a 130 országban jelen lévő, 5000 főt foglalkoztató, 2000 pénzügyi ügyfelet kiszolgáló globális társaság stratégiájára is hatással van.

BalaBit: Mintegy három éve, 2014 nyarán az informatikai biztonsággal foglalkozó BalaBit jelentette be, hogy a londoni C5 Capital tőkealap 8 millió dollárt fektet be a magyar szoftver- és hardverfejlesztő cégbe, kisebbségi részesedésért cserébe. Ezzel legalább 4-5 milliárd forintra értékelte az ezredforduló táján, pár barát által egy kis lakásban alapított, ma már 200 fő feletti magyar szoftvervállalatot.

AZ ELMÚLT ÉVEK MAGYAR SIKEREI

MediMass: A pesti orvosi egyetemről indult intelligens sebészkés, az iKnife vagy onkokés 2014 nyarán talált egy neves amerikai partnerre a Waters Corporation révén, amely felvásárolta az eszközt fejlesztő MediMass Kft.-t. A vevő 4-5 milliárd forintnyi dollárt fizethetett, de pontos árat nem közöltek. A New York-i tőzsdén jegyzett, közel kilencmilliárd dolláros tőkeértékű nagyvállalat kórházi berendezéseket fejleszt, gyárt és forgalmaz. A cégbe a számos sikeres eladást (Euronet, EPAM, IND, Uproar) tető alá hozó Euroventures alap és társbefektetői szálltak be 400 millió forinttal 2011 decemberében.

RankMiner: A Nextent és az Xdroid Kft. közös fejlesztése egy az ügyfelek viselkedését és érzelmeit előrejelző szövegelemző szoftver. Ennek tengerentúli bevezetésére, értékesítésére jött létre a RankMiner Inc., melyet a Chain Bridge Capital tőkésített fel, majd kivásárolta a magyar felet.

Bits of Proof: A digitális fizetőeszközhöz, a bitcoinhoz kapcsolódó vállalati szolgáltatások fejlesztésével foglalkozik a budapesti Bits of Proof Zrt., amelyet felvásárolt a texasi székhelyű CoinTerra. Utóbbi profilja a bitcoin „bányászata”, azaz a szigorúan szabályozott előállítása. Blummer Tamás alapítónak szerepe volt a londoni arany/bitcoin tőzsde kifejlesztésében is.

Intellio: Az „okos” kamerarendszereket fejlesztő Intelliót másfél éve az ARH Informatikai Zrt. vásárolta fel, így az intelligens biztonsági kamerák piacán már globálisan is ütős párost alkot a két cég.

NÉHÁNY KÜLÖNLEGES MAGYAR ÍGÉRET

Egyelőre nem eléggé érett, tőkepiacon legfeljebb az első vagy második körös befektetésen túlesett (azaz nagyobb tőkepiaci, szakmai felvásárlást vagy tőzsdére lépést még nem abszolváló) közepes cégek vannak a listán. Válogatásunk erősen szubjektív, többféle méretű és fejlettségű vállalkozást szedtünk csokorba, mert ebben a (viszonylag) korai szakaszban még a professzionális tőkebefektetők is inkább tippekre, megérzésekre, jobb esetben egy üzleti terv erősen becsült, remélt számaira hagyatkoznak.

Synetiq: A cég a sikeresen lefolytatott neuromarketing-kutatásai révén kiterjedt nemzetközi referenciákkal rendelkezik. Segít jobban megérteni a különböző reklámmegjelenések (videók, bannerek) érzelmi hatásmechanizmusát. A Synetiq a hirdetési szakmának egy új, rendszeres jelentést is ad Emotive Ad Tracking (EAT) riport néven. Ebben közel 100 reklámfilm biometrikus érzelmi adatait vetik össze a hivatalos értékesítési eredményekkel.

AdasWorks: Még 2015 nyarán a számítógépes látással, mesterséges intelligenciával és navigációs szoftver fejlesztésével foglalkozó AdasWorks Kft. 700 milliós tőkét vont be. Céljuk, hogy a jelenleg költséges vezetéstámogató (Adas – Advanced driver-assistance systems) rendszereket hatékonyabbá és megfizethetőbbé tegyék. A tőkeemelésben részt vett a Robert Bosch Venture Capital, a finn Inventure kockázatitőkealap-kezelő, az OTP-Day One és Tim Draper, aki a Tesla Motorsba is befektető DFJ Venture egyik alapítója. Az AdasWorks célja az önvezető autó megvalósítása.

Enbrite.ly: A digitális hirdetésekkel kapcsolatos csalások elleni megoldásokat szállító startup két éve 750 ezer eurós
kockázatitőke-befektetéshez jutott a Speedinvest osztrák invesztortól, miután 2014. novemberben a legnagyobb európai startupkonferencia, a Slush fontos díját is megnyerte. A megoldás az emberi forgalmat azonosítja a neten, és így jobbára kizárja a digitális csalást. Az amerikai hirdetői szövetség szerint az ilyen visszaélések 6 milliárd dolláros kárt okozhatnak a digitális reklámok piacán. Céljuk a német nyelvterületeken s a kelet- és közép-európai piacon történő terjeszkedés.

CryptTalk: A mobilok lehallgatását megakadályozó CryptTalk után bő egy éve az amerikai CIA is érdeklődött, de a vállalatvezető, Kun Szabolcs szerint a szoftvermegoldás hitelességének nem tett volna jót egy ilyen üzlet. A hírszerző szervezetnek van egy befektetési cége, az In-Q-Tel, így jelentkezett náluk egy ügynök Washingtonból. Ám a Snowden-botrány után a társaság szerint nem lenne szerencsés az üzleti szférában egy olyan IT-biztonsági termékkel nyomulni, amelynek a CIA az egyik befektetője.

Liber8 Technologies: Tago arc nevű okos, hajlított e-ink kijelzőt használó divat-karperecükkel – a magyarok közül – minden eddiginél sikeresebb crowdfunding kampányt valósítottak meg. Az Indiegogo oldalon több mint 104 ezer dollárt gyűjtöttek 517 főtől, sőt igen értékes disztribúciós csatornákkal is felvették a kapcsolatot. A termék és a kampány tervezésénél hazai viszonylatban szokatlanul professzionális eszközöket használtak. A legjobb hazai innovátorok közt a helyük, nem csak technológiai, hanem üzleti szempontból is.

OrthoSera: A Lacerta Technologies néven indult cég sok-sok éves, a Semmelweis Egyetemen kezdődött kutatómunka eredményére, a csontpótlások beépülését elősegítő BoneAlbumin készítményre alapoz. A magyar–osztrák cég egy éve két tőkebefektetést is kapott más-más hasznosítási területre (fogászati készítményre a Széchenyi Tőkealaptól, illetve az alapkutatás kiterjesztésére a Euroventurestől és két magánbefektetőtől), méghozzá összesen mintegy félmilliárd forintot.

Attrecto: Győri applikációfejlesztő csapat, az ország egyik legnagyobb létszámú ilyen cége. Ügyfelük lett a Centric Digital nevű amerikai digitális ügynökség is, de dolgoznak többek közt egy nagy nemzetközi telekomcégnek, két nemzetközi biztosítótársaságnak és egy amerikai online galériának, az Artspace-nek is. Bevételük 2016-ban már több mint 800 millió forint volt. Egyre több webes alkalmazást is készítenek, de volt okosórás és okostévés fejlesztésük is.

Oncompass: Tavaly Chicagóban, az ASCO-n, a világ legnagyobb onkológiai és rákkutató konferenciáján mutatták be az Oncompass Calculatort, amelynek a segítségével a kezelőorvosok gyorsan, akár egy okostelefonnal is megkereshetik, hogy egy adott mutáció esetén milyen hatóanyagokkal kapcsolatban áll rendelkezésre orvosi információ. E rendszeren keresztül a szakemberek hatékonyan tudnak konzultálni. A cégbe a Euroventures alap és társbefektetői tettek pénzt. Az Oncompass Medicine gyökerei a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központig nyúlnak vissza, amelyet két hazai kutatóorvos, dr. Peták István és dr. Schwab Richárd hozott létre több mint 10 éve.

Tresorit: Felhőalapú tárhelyként a Dropbox és más hasonló online fájltároló szolgáltatások érdemi, nemzetközi konkurense. Igazi megkülönböztető jegye az adatbiztonság: a feltöltött anyagokat kódolják, és kizárólag a feltöltő tudja visszanyerni azokat egy egyedi titkosító kulcs révén. Bevétele még szerény; eddig 380 milliós tőkebefektetést kapott a Euroventurestől és társbefektetőitől, melyet 2015. május elején további 3 millió dollárral (mintegy 700 millió forinttal) emeltek meg.

Gravity R&D: Főleg webes áruházaknak fejlesztenek szöveg- és adatbányászati eljárásokon alapuló ajánlórendszereket, hasonlókat azokhoz, mint amik az Amazont globális sikerré tették. A cégbe eredetileg a Portfolion fektetett 300 milliót 2011 szeptemberében, de a vállalatot később Gattyán György Docler-csoportja vette át. Egy hatalmas FMCG-multinak is szolgáltatást nyújtanak az indiai piacon.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink