A magyar társadalom egyik legnagyobb traumáját az elmúlt tizenöt évben a devizahitelezés következményei okozták. A lakosság jelentős része vállalt tíz-húsz évre szóló devizakockázatokat ezekben a szerződésekben. Az első néhány évben a – zömében svájcifrank-alapú – hitelek alacsony kamatszintje vonzóvá tette a külföldi fizetőeszközben történő eladósodást. Akik az első időszakban vettek fel ilyen kölcsönt, évekig sokat spóroltak a törlesztőrészleteikkel egy hasonló nagyságú forinthitelhez képest.
A drámai változást a svájci frank/forint árfolyam drasztikus elmozdulása eredményezte. A tudatos hiteladósok ekkor is reálisan számoltak: figyelték, hogy a korábbi évek megtakarítása meddig ellensúlyozza a megugró törlesztőrészletek okozta többletkiadást, és mielőtt negatívvá vált volna a mérleg, megszabadultak a franktartozástól.
A Magyar Nemzeti Bank 2010 augusztusában lépett: olyan szigorításokat vezetett be a devizahitelezés szabályozásában, amelyekkel gyakorlatilag lehetetlenné tette a lakosság számára a nem forintalapú konstrukciókhoz való hozzájutást.
A magyar vállalatok azon csoportja, amely gazdálkodása során rendszeres export-import tevékenységet végez, rendre szembesül a devizaárfolyamok kiszámíthatatlan alakulásából adódó kockázatokkal. A felelősen gazdálkodó cégek megfelelő fedezeti ügyletekkel védekeznek ezek ellen. Ehhez magas szintű pénzügyi ismeretek és jó szakemberek szükségeltetnek.
Természetesen a lakossági hitelfelvevők jelentős részének nem voltak ilyen ismeretei, ezért a legnagyobb hazai bankok a devizahiteleik mellé kezdetben kínáltak devizakockázatok elleni biztosítást. Az ügyfelek elenyésző része vette ezt igénybe, nem hitték el, hogy a kedvező folyamatok megváltozhatnak. A biztosításokra olyannyira elenyésző volt a kereslet, hogy a pénzintézetek fokozatosan megszüntették ezeket a termékeiket.
Ilyen előzmények után döntött úgy az MNB, hogy adminisztratív eszközökkel védi meg a lakosságot a túlzott kockázatvállalástól a hitelek felvétele során.
A devizahitelezés gyakorlatilag tiltással felérő korlátozása után a forintban történő eladósodást is a korábbi szabályoknál szigorúbban bástyázta körül a központi bank. A pénzintézetek számára meghatározta, hogy az igénylőknek mennyi önerővel kell rendelkezniük; a megvásárolt ingatlan értékének hány százaléka lehet hitellel terhelt; az adósok jövedelmük hány százalékáig vállalhatnak törlesztést (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató, azaz JTM bevezetése); a bankoknak előírta a hosszabb kamatperiódusú hiteltermékek felvételét a kínálati palettára.
A lakossági ügyfeleket eddig is védte az MNB által kidolgozott minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL), melynek alapján a pénzügyi ismeretekkel kevésbé felvértezett igénylőket óvják a rejtett rizikóktól, a túlzott eladósodástól. A jegybank számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a bankokat a hosszabb kamatperiódusú termékek bevezetésére szorítsa.
Az intézkedések hatására a lakossági hitelállományon belül jelentősen csökkent a változó kamatozású konstrukciók aránya, és a központi bank legutóbbi bejelentése minden bizonnyal tovább erősíti ezt a folyamatot. Az MNB ugyanis újabb védőhálót feszített a hitelfelvevők alá: a jövedelemarányos törlesztőrészleteket kikényszerítő adósságféket az eddigi ötvenről várhatóan október elsejétől 25 százalékra húzzák a három évet nem meghaladó kamatperiódusú hitelek esetében, az öt és tíz esztendő közötti kamatperiódusúaknál pedig 35 százalékra. Ősztől kizárólag a tízéves vagy azt meghaladó időszakra fixált kamatozású konstrukciók igénylői terhelhetik meg a jövedelmük feléig a családi büdzsét. A kamatfék szigorításait a négyszázezer forintnál kisebb bevételű felvevőkre terjeszti ki a jegybank, e jövedelemhatár felett továbbra is az ötvenszázalékos korlát marad érvényben.
„Csehországgal és Szlovákiával ellentétben Magyarország nem egy túlzott hitelezés visszafogását, hanem a jelenlegi, egészséges volumenű hitelezés szerkezetének a javítását szeretné elérni a lépéssel, ami a kamatkockázatok növekedése miatt helyes irány” – kommentálta az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának legutóbbi intézkedéseit a Portfolio.hu gazdasági hírportál.
A jövedelemarányos hiteldíj mutatójának októberi hatályú szigorításáról a döntés meghozatala előtt a jegybank szakemberei egyeztettek a hazai pénzintézetekkel, valamint véleményezésre benyújtották az Európai Központi Banknak is. A tervezett módosítások véglegesítésére az EKB válaszának a megérkezése után kerül sor, és így valószínűsíthető az október elsejei életbeléptetése.
A mintegy két éve tartó erőteljes átlagbér-emelkedést szintén figyelembe vette a Pénzügyi Stabilitási Tanács. E folyamatokra is tekintettel jövő év július elsejétől újból változik a JTM-szabályozás: az eddigi négyszázezer forintos határ – amely fölött lehetőség van a jövedelem felét elérő törlesztőrészletek vállalására – ötszázezerre tágul.
MINŐSÍTVE
Az MNB a bankok számára pályázat útján lehetővé teszi a lakossági igénylők érdekeit leginkább szolgáló hitelkonstrukciók esetében a minősített fogyasztóbarát lakáshitel elnyerését. A jegybank az érdeklődők számára a http://www.minositetthitel.hu/ honlapon ad részletes tájékoztatást.
RIZIKÓFAKTOR
A devizahitelezés bevezetésében a Raiffeisen járt az élen: az első években kiugróan jó pénzügyi eredményeket hozott számukra ez a termék, ami a többi bankot is arra kényszerítette, hogy beszálljanak a versenybe. Meg nem erősített piaci pletykák szerint az egyik pénzintézet lakossági üzletágért felelős vezetője többek között emiatt hagyta ott a munkahelyét.
