A végtelenbe és tovább…

Pénz beszél
Bár az európai űripar méretei szerények, az elképzelések ambiciózusak: jövőre például az autókban leváltanák az amerikai GPS rendszereket.

Az ezredforduló hajnalán Európa még nagyratörő űrterveket dédelgetett. Az Aurora program keretében a Marsot is meg akartuk hódítani. Az eredeti elképzelések szerint már 2011 körül anyagmintákat hoztunk volna vissza a vörös bolygóról. Ha a korábbi stratégia mentén haladnánk, akkor az első európai asztronauták 2024-ben szállnának le a Holdra, majd 2033-ban meghódítanák a Marsot is.

Az Aurora fölött azonban sok fekete felhő gyűlt össze: az első komolyabb mérföldkő is csak nehézkesen akar összejönni. Az első európai járművet tavaly ősszel küldték volna el a vörös bolygóra, de végül a Schiaparelli elnevezésű leszállóegység belecsapódott a planéta felszínébe.

Hogy mennyire sérülékeny az öreg kontinens űrkutatása, arra viszont igazán tavasszal derült fény, amikor Francia Guyanában kezdetét vette egy tüntetéssorozat. A dél-amerikai állam hivatalosan Franciaország részét képezi, és mivel közel van az Egyenlítőhöz, ideális hely például a műholdak kilövéséhez. Épp ezért itt működik az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) legnagyobb bázisa is. A Belgiumnál is nagyobb, gyéren lakott „megyében” az alig 250 ezer fős lakosság szerint azonban több pénz megy el az állomásra, mint a helyi problémák megoldására, ezért kis időre megbénították a bázis működését. Az egyik szatellit, az Ariane–5-ös kilövését még el is kellett halasztani.

Ahhoz, hogy helyreálljon a rend, egy francia mentőcsomagra volt szükség. A világűr meghódításában a jelek szerint nehezen tudjuk felvenni a versenyt az USA-val, de még Kínával is, ám ez nem jelenti az, hogy ne folyna érdemi munka az EU-s űriparban. No de hogy is épül fel a rendszer?

A központi szervezet, a már említett párizsi székhelyű ESA az éves tagsági díjakból fedezi a költségeit. Magyarország mintegy 5 millió euróval járul hozzá az 5,7 milliárdos büdzséhez (csak összehasonlításul: az amerikai NASA ennek az összegnek több mint a háromszorosából gazdálkodik). A magyar tagsági díj jelentős részét a hazai vállalkozások és kutatások visszapályázhatják. Itt olyan cégekről van szó, mint amilyen például a műholdalkatrészek gyártásával is foglalkozó Goodwill-Trade Kft., amely tavaly 353 millió forintos forgalmat bonyolított.

Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Irodájának a vezetője az idén egy rendezvényen elmondta: ma már az űriparral foglalkozó mintegy hatvan magyar szervezet fele kis- és középvállalkozás. Eddig több mint száz hazai fejlesztésű termék repült már az űrben, és nem tudni olyan meghibásodásról, amelynél a mi fejlesztőink lettek volna a hibásak.

Ami az ESA-t illeti: a nagy projektek most elsősorban a Földre koncentrálnak. Igaz, ez nem hangzik olyan izgalmasan, mint mondjuk egy Mars-expedíció, de rövid távon ezek a beruházások sokkal komolyabb haszonnal kecsegtetnek. Közülük talán a legfontosabb a Galileo. Egy olyan európai helymeghatározó rendszerről van szó, amely hosszú távon leváltaná a GPS-t. Az első tesztműhold még 2005-ben szállt a magasba: azóta 18 gép pásztázza a Földet az űrből (előbb-utóbb minden tagállam elnevezhet egy műholdat: a magyarok az egyiket Lisának keresztelték el, a Fillér Utcai Általános Iskola egyik tanulója után, aki megnyerte az Európai Bizottság rajzpályázatát). Bár az első szolgáltatások már elérhetők, és jövő évtől az EU-ban forgalomba hozott járművekben már alapból benne lesz a Galileo navigáció, a rendszer teljesen csak 2020-ra épül ki. A lakosság mellett a bankok és az állami szervek is használják majd a fejlesztést: például akinél megfelelő jeladó lesz, azt akár a tengeren hánykolódva vagy a hegyekben is meg tudják majd találni a mentők. A program célja, hogy háború vagy más komoly nemzetközi konfliktus esetén Európának saját független navigációs rendszere legyen.

Hasonlóan ambiciózus az a projekt is, amely Kopernikusz nevét viseli. A célja, hogy a Sentinelnek hívott műholdak segítségével figyelemmel tudjuk kísérni környezetünk állapotát. Így például a globális felmelegedés hatásairól is pontos képet kaphatunk. A 6,7 milliárd eurós (2 billió forintos) projekt keretében létrehozott, már működő Föld-megfigyelő struktúra a talajösszetételt, a vízborítottságot és a talajhőmérsékletet egyaránt méri. Mivel a begyűjtött adatok ingyen elérhetők, azzal számolnak, hogy például a mezőgazdasági cégek hosszú távon milliókat nyernek a rendszerrel. A Kopernikusz mindenesetre ősszel új mérföldkőhöz ér majd: ekkor lövik ki a Sentinel–5 Precursort, amely az atmoszferikus szennyezést fogja követni.

Mindezek mellett érdemes kiemelni: hazánk nem csak a közös EU-s projektekben vesz részt. Egyedüli nemzetközi partnerként Magyarország az Orosz Tudományos Akadémia és az Orosz Űrkutatási Intézet űrprogramjában is szerepet vállal majd. A közös fejlesztésű műhold feladata az űridőjárás kutatása lesz. A világűrben a környezeti változások előrejelzése azért hasznos, mert bizonyos jelenségek például megszakíthatják a műholdak működését.

AZ EURÓPAI ŰRIPAR SZÁMOKBAN

  • Az EU-n belül 40 419-en dolgoznak az űriparban
  • Az Európai Űrügynökség éves büdzséje 5,7 milliárd euró
  • Magyarországon mintegy 60 szervezetnek van űripari tevékenysége, ezeknek mintegy fele kis- és középvállalkozás
  • Orosz pap tudósokat áld meg. A mennyei segítség is elkelhet, ha a Marsra akarunk jutni

Ezek is érdekelhetnek

További híreink