A mezőnyből kiemelkednek a második világháború után az Egyesült Államokba és Kanadába kivándoroltak. Ami feltűnő lehet: az általában leleményes honfitársainknak a 20. század közepe táján elért elképesztő sikereit egyelőre nem tudták megismételni más magyar származású üzletemberek. Ráadásul a mesés vagyont felhalmozottak közül csak keveseknek van kapcsolata az anyaországgal. Akinek van, annak sem kiegyensúlyozott; kormányunk igen éles vitában áll éppen listánk első helyezettjével, Soros Györggyel.
Soros György
Az amerikai befektető vagyonát 25 mil-liárd dollárra becsülik, ez átváltva mintegy 7000 milliárd forint. Az amerikai Forbes rangsorában Sorost bevándorlóként csak a Google-alapító Sergey Brin előzi meg.
Az 1930-ban született milliárdost a német megszállás idején egy miniszté-riumi tisztviselő bújtatta. 1947-ben ment Londonba, ahol a pénzügyek mellett filozófiát hallgatott. Egész későbbi politikai tevékenységét meghatározta az ekkor megismert Karl Popper A nyitott társadalom és ellenségei című műve. E filozófia lényege a „nemzetekfelettiség”, az egyén szabadságának a mindenhatósága. Soros az államok feleslegességében, azok megszüntetésében hisz. Ez is az oka annak, hogy támogatja az európai migrációt, amely a nemzetállamok etnikai felhígulásával járhat. Szerinte ugyanis az államok léte vezetett a XX. századi világégésekhez, diktatúrákhoz, és a holokauszthoz. A milliárdos alapítványán, intézetén és az általa támogatott civil szervezeteken keresztül erőteljesen alakítani kívánja a közép-európai országok politikáját.
Üzleti pályája az 50-es években, egy londoni brókercégnél kezdődött, ezután ment New Yorkba. Vagyonát pénzügyi spekulációból szerezte. 1988-ban például megtudta, hogy egy befektető a francia Société Générale ellenséges felvásárlására készül, ezért a Soros Fund 95 ezer SocGen-részvényt vásárolt, majd haszonnal adott túl rajtuk. A francia ha-tó-sá-gok 2002-ben elmarasztalták.
Világ-szintű hírnevet 1992-ben szerzett magának. Ekkor intézett ugyanis frontális támadást az angol font ellen, amikor shortolásba kezdett. Ekkor az európai valutákkal egy adott sávban lehetett kereskedni egymáshoz képest, és a jegybankok tartották ezt a sávot. A brit deviza elérte a szűk lebegési tér szélét, és hiába vásárolt a teljes jegybanki tartalékot felhasználva fontot a központi pénzintézet, nem tudta tartani az árfolyamot, fel kellett adni azt. Ezért Soros egy nap alatt egymilliárd dollárt kaszált a rosszul kitalált, felülértékelt árfolyammal rögzített rendszeren.
Magyarországon Soros több alkalommal is meg akarta szerezni az OTP-t. Az 1994-ben megalakult MSZP–SZDSZ-kabinetben Sorosnak erős pozíciói voltak, csakhogy Horn Gyula átlátott a szitán, s meg tudta akadályozni az adásvételt. De a spekuláns nem hagyta annyiban, 2008 októberében a legnagyobb magyar pénzintézet ellen is shortolásba kezdett. (Így csapott le Soros az OTP-re, Figyelő 2017/23. szám) Mindezért az üzletember befektetési alapja félmilliárd forintos bírságot kapott a pénzügyi felügyelettől.
Thomas Peterffy
Az Interactive Brokers Group elnök-vezérigazgatójának a története filmvászonra való: 21 évesen, üres zsebbel, angolnyelv-tudás nélkül érkezett az Egyesült Államokba, ám ma Amerika 32. leggazdagabb embere.
Péterffy Tamás 1944-ben született Budapesten, egy kórház pincéjében. Édesanyja az MTA számítástechnikai kutatóközpontjában dolgozott titkárnőként, és szakmai folyóiratokat vitt haza a fiának, aki elkezdte azokat autodidakta módon olvasni. 1965-ben aztán – nyugat-németországi rokonok meglátogatása után –Amerikába disszidált.
A saját lábára 1977-ben állt, amikor a számítógépes modellje alapján részvényopciókkal kezdett kereskedni. Elsőként adott brókereinek hordozható komputereket.
Nyitott az internetes külső piac felé is: 1993-ban hozta létre az Interactive Brokerst, mely a világ tőzsdei opciós forgalmának mintegy ötödét bonyolította! Az 1,4 milliárd dollár bevételű cég tavaly 0,7 milliárdos profitot termelt.
Udvarházy Ferenc István
A Steven F. Udvar-Házy néven hatalmas sikert elérő milliárdosé a világ legnagyobb repülőgépeket lízingelő vállalata, az International Lease Finance Corporation (ILFC), amelynek elnök-vezérigazgatója volt.
Udvarházy Ferenc István családja az 1956-os forradalom után disszidált. New Yorkban eresztett gyökeret a família, s a fiú Los Angelesbe ment közgazdaságot tanulni. Udvarházy gyermekkorától a repülés megszállottja volt, a Kennedy repülőtérre járkált figyelni a gépeket. Még egyetemistaként alapította meg első cégét, amely repülési útvonalak tervezésével és légügyi tanácsadással foglalkozott. Az Air New Zealand egyik légi járművének az eladásáért 50 ezer dollár sikerdíjat kapott, ám az akkor 21 éves tehetség az üzletfelekkel csak telexen tartotta a kapcsolatot, nehogy kiderüljön, milyen fiatal…
1973-ban két magyar származású üzletemberrel, Leslie Gondával és fiával, Louis L. Gondával közösen indították el az ILFC-t. Ezt 1990-ben adták el a világ egyik legnagyobb biztosítási cégének, az AIG-nek 1,3 milliárd dollárért. A 2008-as válság megrázta a tulajdonost. Udvarházy ekkor megpróbálta visszavásárolni a társaságot, de miután nem sikerült, 2010-ben nyugdíjba vonult.
Háromórányi „nyugdíjaskodás” után új vállalatot alapított. Az Air Lease Corporation 65 főt foglalkoztat, 1,1 milliárdos éves árbevételnél tart, 213 repülőjüket használja 80 társaság 43 országban. Feleségével Beverly Hillsben él, négy gyermeke van.
Simonyi Károly
Az üzletember az Excel és a Word megalkotójaként vonult be a történelembe, ám másért is különleges: Farkas Bertalan mellett ő az egyetlen magyar, aki kijutott a világűrbe. Űrturistaként már kétszer is! És bár amerikai színekben repült, ruhájára a magyar zászlót is felvarratta.
1948-ban, Budapesten született. Középiskolás korában éjjeliőrként egy szovjet Ural–2 elektroncsöves számítógépet kellett felügyelnie. Az egyik programozó beavatta a szakmába, és 18 évesen már fordítókódokat írt. Bár magyar állami vállalat is megvett tőle egy kódot, ő inkább Dániába ment dolgozni 1966-ban.
Három év múlva már Kaliforniában volt, a jó nevű Berkeley-n matematikai statisztikát hallgatott. Az első könnyen használható szövegszerkesztő programot ő készítette el az Alto nevű személyi számítógépre. 1981-ben egy barátja ötlete alapján kereste meg Bill Gatest, s a Microsoftnál a szövegszerkesztő és a táblázatkezelő fejlesztésének a vezetését bízták rá. Már dollármilliárdos volt, amikor 2002-ben otthagyta a vállalatot, és társalapítóként beszállt az International Software Corporationbe. Érdekesség, hogy ez év áprilisában a Microsoft vásárolta fel a céget – a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Magyar gyökereit fontosnak tartja, hazánkban is többször járt, az űrben is magyarul szólalt meg.
Frank Hasenfratz
Az 1935-ben, Száron, Hasenfratz Ferenc néven született vállalkozó a háború után motorkerékpárokat javított, de mivel alkatrészellátás nem volt, inkább saját maga kezdte azokat legyártani.
Aktív részese volt az 56-os szabadságharcnak, ezért a megtorlások elől menekülve meg sem állt Kanadáig. Torontóban kezdett dolgozni, nagybátyjának a farmján.
Cégét, a Linamart városi házának pincéjében alapította 1964-ben. Mindössze egy ezerdolláros esztergagépe volt, és még a konyhai sütőt is bevetette rézolvasztáshoz. Az első megrendelők repülőgépipari cégek voltak. Az áttörést a kanadai Ford benzinpumpa-megrendelései jelentették, s azóta is az autóipari alkatrészgyártás a cég fő profilja. Világszerte húszezer munkavállalója van, 48 gyártóüzemmel rendelkezik.
A Linamar a rendszerváltás után Orosházán vett egy mezőgazdasági gépipari gyárat, és azóta is Békés megye legnagyobb foglalkoztatója. 82 éves kora ellenére a mai napig mindennap bejár dolgozni.
Teszári Zoltán
Azon kevés határon túli magyar üzletember egyike, akinek a sikereiben fontos szerepe volt a magyarországi üzleteknek is. A Digi telekommunikációs szolgáltatót a Nagyváradról indult vállalkozó valódi közép-európai multivá fejlesztette.
Az RDS & RCS vállalatcsoport Románia mellett Magyarországon és Szlovákiában is meghatározó piaci szereplő. Teszári – rejtőzködő mivoltán túl – abban is igazán különleges, hogy a korrupcióval igencsak átitatott romániai gazdasági elitben ritka kivételként sosem keveredett egyetlen botrányba sem.
Karrierje is eléggé sajátos: tizenévesen a román dzsúdóválogatott tagja volt, és az átkos utolsó évében második lett az U20-as Európa-bajnokságon. Ezt a nagyváradi püspök, Tempfli József unokaöccsével közösen alapított fagyizó megnyitása követte a rendszerváltás után. Az üzleti modell azóta sem változott: minél kisebb költségekkel kell jó szolgáltatást nyújtani. A kábeltévés bizniszbe úgy került, hogy a Váradon ezt elkezdő Kiss Sándor inkább a politika felé fordult az RMDSZ színeiben, és tőle vette át az olcsó, levetett magyar eszközökkel induló céget. 1994-ben alapította meg a Romania Cable Systems vállalatot, amely szinte hihetetlen ütemű terjeszkedésbe kezdett.
A sikerszériája még mindig tart: a Digit nemrég vezették be a bukaresti tőzsdére. A vállalat részvényeinek a negyedéért 900 millió lejt, hatmilliárd forintnál is többet fizettek a befektetők.
Világi Oszkár
Ő a leggazdagabb szlovákiai magyar. A dunaszerdahelyi jogász édesapja 11 éves korában hunyt el, és édesanyja egyedül nevelte húgával együtt, így a kamasz fiú a családot kertészkedésből származó jövedelmével segítette: a dél-szlovákiai, többségében magyarlakta Csallóközben rengetegen foglalkoztak fóliázással. 1985-ben szerezte jogi diplomáját a pozsonyi Comenius Egyetemen, és Dunaszerdahelyen kezdett dolgozni közjegyzőként. A rendszerváltás idején aktívan részt vett a magyar kisebbségi politikában, és még a csehszlovák parlamentben is képviselő lett. A politikusi karrier helyett a rendszerváltás után az országba befektető külföldiek számára kezdett jogi munkát végezni a Csekes Erikával közös, 1992-ben alapított Csekes, Világi & Partners Ügyvédi Irodában. Előre gründolt cégeket adtak el olyan multiknak, mint a Coca-Cola, de például az UniCredit és az Allianz helyi vezetésébe is bekerült.
Később a szlovák gazdasági elit egyik irányítója lett. A szlovák sajtó szerint a tervezett R7-es gyorsforgalmi út nyomvonalán igen jó áron, 1 euróért vett négyzetméterenként területeket 2012-ben, amelyeket aztán 20 eurós áron vásárolt meg tőle az állam. Érdekeltségei mezőgazdasági, borászati, húsfeldolgozó, tejipari és nyomdaipari cégekben vannak, de ezeket már a lánya irányítja. A Figyelőnek adott interjújában kitért arra, hogy a Csíki Sörhöz is van köze.
Peter Munk
A német megszállás elől a Kasztner Rezső-féle, 1684 embert Svájcba szállító vonattal menekült el a családjával. Kanadában telepedtek le. A Barrick Goldot 1983-ban alapította. Kezdetben földgázzal és kőolajjal kereskedett. Az üzlet nem ment túl jól; a veszteségek miatt az aranypiacra váltott, s azóta is ott tevékenykedik, de immár nagyon sikeresen.
Vagyonát nehéz megbecsülni, mivel a leggazdagabb kanadaiak százas listáján nem szerepel, amelyre 875 millió dollárral lehet felkerülni. Viszont a Barrick jelenlegi piaci kapitalizációja 20 milliárd dollár: becslések szerint Munknak 2 millió részvénye van még a cégben, a jelenlegi piaci áron ez 33 millió dollárt ér. Ám ott vannak még a közép-európai ingatlanprojektek is, például a Porto Montenegro Marina and Resort, amelyet 2016-ban 200 millió euróért adott el a dubaji állami befektetési alapnak.
Demján Sándor az ő segítségével és befektetésével indította el 1996-ban a Trigránit ingatlanfejlesztőt, amely szakterületén a térség egyik legsikeresebb vállalkozása. Közelítőleg becsülhető, hogy legalább 300 millió dolláros vagyona van. A novemberben 90. évét betöltő üzletember visszavonulásakor, 2014-ben adott a The Economistnak egy interjút. Ebben kiemelte: bátran vállalni kell, hogy hibázhatunk, és ezt el is kell ismerni.
Szombatfalvy László
Sokan csak svéd Warren Buffettnak hívják a befektetőből lett magyar–svéd milliárdost. Szombatfalvy tavaly decemberben azért került be a magyar hírekbe is, mert ötmillió dolláros pályázatot írt ki fiataloknak, hogy találjanak ki az ENSZ-nél hatékonyabban működő rendszert a világ ügyeinek irányítására. Ám azóta sem érkezett hír arról, hogy sikerült volna ilyen ötletet találni.
A Budapesten született üzletember 1956-ban menekült Svédországba, üres kézzel. A harmadéves jogi tanulmányokat folytató fiatalembernek az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor kötelezővé tették a vizsgákat marxizmus–leninizmusból. Egy 600 szóból álló svéd–magyar szótárral a kezében próbált kint talpra állni. Három éven át alkalmi munkákból tartotta fenn magát.
Később a Shell pénzügyi osztályán kapott állást, de jobban érdekelte a tőzsde. Éjszakánként Hermods tőkepiacokról szóló könyvét olvasgatta. A hatvanas évek közepén hatezer korona (ez akkoriban nagyjából féléves átlagfizetésnek felelt meg) kölcsönt vett fel, s befektette. 1987-ben, amikor otthagyta a befektetési alapját, már negyedmillió koronája volt – ez mai árfolyamon 8 millió forint. Szombatfalvy 46 esztendőn keresztül évi 30 százalékos profitot termelt, ezzel a világ egyik leghíresebb befektetője lett. Az Invest Europe listáján 2011-ben a leggazdagabb svédek között a 100. hely környékén volt egymilliárd koronás, azaz mintegy 32 milliárd forintos vagyonnal.
Mudura Sándor
„Édes a vagyon” Mudura Sándornak, hiszen az édesipari Ferrero termékek értékesítéséből gazdagodott meg a nagyváradi vállalkozó. A cégbirodalmat megalapító édesapa 2014-es halála után azonos nevű fia vette át a családi vállalkozást, és ma a Capital listája szerint az 58. leggazdagabb helyre elég a vagyonuk.
Az idősebb Mudura Sándor a 80-as években Németországba indult dolgozni, állítólag hordárként kezdte. A rendszerváltáskor nemcsak Romániában, de Magyarországon is árulni kezdte a Kinder csokoládét, majd a teljes Ferrero termékpalettát.
A Mudura családé a Lotus Market, Nagyvárad első plázája, amelyet 2003-ban nyitottak meg.
Nemrég beszálltak Nagyváradon egy régi gyártelepen bevásárlóközpont, irodaház és lakóházak építésébe, így egy új városnegyedet hoznak létre. Ez év elején már meg is indult a 60 millió eurósra becsült beruházás, amelyhez már csak a nagyságrend miatt is több befektető kellett.
