Az uniós politikai erőtérben sikeres volt Magyarország harca a nyugati és a keleti piacon eltérő tartalmú és minőségű élelmiszerek különbözőségi jelölése kapcsán. Az ügyben több kelet-közép-európai ország is csatlakozott hozzánk. Azt ugyanakkor még nem tudni, mit lép a magyar javaslatra Brüsszel. Ahogyan azt sem, hogy nem érvelnek-e majd mondjuk az ausztriai élelmiszergyártók azzal: ha a magyar fogyasztók osztrák minőséget akarnak, akkor fizessék is meg a magasabb élelmiszerárakat.
A történet nem erről szól, ez ráadásul logikai bukfenc is, hiszen a hazai vevők a magyar üzletekbe mennek be vásárolni, és itteni vásárlóerővel rendelkeznek – vélekednek erről a lapunk által megkérdezett piaci szakértők. Felhívják ugyanakkor a figyelmet az Eurostat legfrissebb adataira, amelyek szerint tavaly a magyar háztartások végső fogyasztásának összehasonlító árai az EU28-as átlagnak közel a 60 százalékát tették ki. Viszont az élelmiszerek esetében 2016-ban ez az arány 80 százalék volt, míg az alkoholmentes italoknál 88. A hazai élelmiszerárak ugyan alacsonyabbak az uniósaknál, de a különbség csökken. Más kérdés – teszik hozzá a szakértők –, hogy az országonként vagy régiónként eltérő tartalom a különböző fogyasztási szokások miatt is indokolt lehet. Akárhogy is, az eltérést valóban jelölni kellene. Az erre vonatkozó szabályok ugyanakkor uniós hatáskörben vannak, a tagállamoknak pedig szűk a mozgásterük a témában.
„Magyarország megalkotta a kettős minőségű élelmiszerek jelölésére vonatkozó törvényjavaslatot, elküldtük Brüsszelbe, ahonnan várjuk a választ. A notifikációs eljárás még zajlik, s az eredmény bármikor kiderülhet” – mondja érdeklődésünkre Zsigó Róbert. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára hozzáteszi: remélik, hogy Brüsszel támogatja a magyar javaslatot. Ennek lényege – mint kifejti –, hogy ha ugyanazon gyártó ugyanazon márkájú termékét forgalomba hozza mondjuk Magyarországon és Nyugat-Európában is, és ez az adott termék más összetételű vagy más minőségű, akkor azt a vállalatnak jelölnie kell.
Zsigó Róbert emlékeztet arra, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) még 2014-ben összehasonlított 26 Nyugat-Európában és hazánkban is forgalmazott termékpárt. Többször kiderült: egyes gyártók nálunk olyan cikkeket árultak, amelyek a nyugati áruikhoz képest gyengébb minőségű alapanyagokból készültek. Ezt a vizsgálatot ez év márciusában és nyáron is megismételték az FM kezdeményezésére, s az analízisek újfent a kettős minőséget igazolták. Végeztek ilyen ellenőrzést a szlovákok, a csehek és a románok is, hasonló eredménnyel. A problémát Magyarország és Szlovákia már márciusban felvetette az EU Halászati és Mezőgazdasági Tanácsának ülésén, s a miniszterelnökök szintén előhozták a témát a V4-ek tanácskozásán. Az államtitkár szerint óriási eredmény, hogy a márciusi tagadás óta mára az Európai Bizottság elnöke és vezető uniós politikusok is elismerik: van ilyen jelenség, s ezzel foglalkozni kell. El is kezdődtek az ügyben a konzultációk.
„Az említett, notifikációra váró törvényjavaslattól független az a húszpontos élelmiszer-biztonsági és -minőségi akcióterv, amelyet a kormány az FM előterjesztésére július 12-én fogadott el” – hívja fel a figyelmet Zsigó Róbert. A kormány a színvonal növelésére és a vásárlói tudatosság fejlesztésére azért is indít programot, mert – ahogy arra a felháborító élelmiszerbotrányok is figyelmeztetnek, elég csak a behozott dioxinos baromfikra gondolni – a külföldi gyártók gyakran megtévesztik és becsapják a magyar vásárlókat. Szakértők szerint ugyanakkor a stratégia végrehajtásával – az alapvető célok elérése mellett – bővülhet a mezőgazdasági termelés volumene és javulhat az élelmiszeripar jövedelmezősége is.
Ma már egyértelmű, hogy a biztonság növeléséhez valamennyi szereplő hozzájárulása szükséges. Nem elég a hatékony ellenőrzés és a megfelelő szabályozás. Szükség van a tudatos vevői magatartásra is. A kormány akcióterve ennek megfelelően az élelmiszerek minőségének a javításával együtt elősegíti a fogyasztói tudatosság fejlesztését is. Minderre 2019-ig kétmilliárd forint áll majd rendelkezésre.
A szemléletformálás nyomán pedig nőhet a jó minőségű termékek iránti kereslet, hisz a tervezett lépéseknek hála az áruk megkülönböztetésére szolgáló eszközöket (például a védjegyeket) is jobban megismerhetik a fogyasztók. Zsigó Róbert hozzáteszi: a tárca kiemelt célja, hogy a jövőben is folyamatosan bővüljön a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozása alá eső termékek, valamint a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott produktumok köre.
Borítófotó: Reuters
