Tavaly ősz óta a tyúktojástermelőknél odaveszett a termelés tizede. A liba- és kacsatartóknál pedig 85 százalékkal csökkent az állatállomány. Jól látható, hogy a madárinfluenza egy olyan gödörbe taszította a baromfiszektort, amelyből nehéz lesz kimászni. Bognár Lajos országos főállatorvos jelentése szerint a gyilkos kór megállításához 3,2 millió madarat kellett leölni, összesen 9 milliárd forint értékben.
„Még nem tudok pontos számot mondani, de hatalmas a kárunk” – ismerte el a Figyelőnek Magyar József, a piacvezető víziszárnyas-feldolgozó, a szentesi Hungerit Zrt. elnöke. A cég idei árbevétele legalább 7-8 milliárd forinttal fog elmaradni a tavalyi 44 milliárdtól. A legnagyobb gond, hogy a keltetőkbe nem tudnak elég tojást hozni külföldről. A naposkacsákból pedig hathetente csak egy kisebb szállítmányt tudnak beszerezni, ami nem elég a telepek feltöltéséhez.
A Hungerit integrációjából az óvintézkedések miatt az éves volumen kétharmada esett ki. Az eredeti tervek szerint heti tíz műszakban dolgozott volna a vágóhíd egész évben, „most jó, ha heti két-háromban tud” – szemlélteti a különbséget Magyar József.
NAGY A TÉT
Az ágazatban folyamatosan zajlik a kártalanítás. A termelőknek már kiutaltak 5 milliárd forintot. A veszteségeik 75-80 százalékát térítette meg eddig a szaktárca. Azok az állattartók, amelyeknél nem volt megbetegedés, de a korlátozó intézkedések miatt bajba kerültek, jövedelempótló támogatást kaphatnak. A szigorítások okán sok cégnél ugyanis gondok voltak az állománytelepítéssel, a naposmadarakat pedig nem tudták kiszállítani a termelőkhöz.
A feldolgozóüzemek kárrendezése viszont még várat magára. Márpedig az érintett társaságok kasszáiból az alapanyaghiány és az elbocsátások miatt legalább 3 milliárd forint eshetett ki. A 9-10 integrátori szerepet is betöltő vágó- és feldolgozóüzem helyzete a napokban a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökségi ülésén is téma volt. A tét nagy, hiszen az idén óvatos becslések szerint is legalább 40 százalékkal kevesebb baromfit fognak feldolgozni, mint tavaly. Csorbai Attila, a BTT igazgatója úgy véli, a termelés rendkívül lassan pörög majd fel, ha az integrációkat is fenntartó feldolgozók nem kapnak időben központi segítséget.
A régi kerékvágásba lehet, hogy csak az év végén zökken vissza a víziszárnyasszektor. Borúlátóbb előrejelzések szerint a szegmens termelési értéke a tavalyi 120 milliárd forintról a felére esik vissza.
A mostani kényszerű leépítések pedig egy újabb krízist vetítenek előre. Hisz adja magát a kérdés: ha majd újra beindul a munka, ki vágja le az állatokat? Fel tudnak-e venni újra szakképzett munkaerőt, miután a legtöbb elbocsátott azonnal talált más állást?
NYUGATI HELYZET
A piac mindenesetre már itthon is reagált a válságra. Az élőállat-felvásárlási árak szinte rögtön 10-15 százalékkal megugrottak, aminek az egész termékpályán látszik a hatása. Ha tizedével drágul az élő állat, az a költségek miatt legalább ötödével növeli a vágott kacsa átadási árát. Ez a boltokban is 25-30 százalékkal tornászná fel a fogyasztói árakat. A kereskedelmi láncoknál ekkora drágulásra eddig nem nagyon volt példa. Hogy ezúttal lesz-e, az még kétséges.
Az viszont biztos, hogy a szokásosnál nagyobb lehet az üzletek toleranciája az áremelést forszírozó beszállítókkal szemben, mert olcsóbb importtal sem tudják sakkban tartani a partnereket. Hiszen egész Európában kacsa- és libahiány van. Franciaországban 4 millió tenyészállatot öltek le, de a vírus terjedése miatt a kacsákat és a libákat Németországban és Lengyelországban is milliószámra kellett levágni.
Az áruhiánynak most már a hosszú távú globális következményeit is látni. Hiába múlik a járvány, a tenyészállatok beszerzése után alapjaitól kell újjászervezni a víziszárnyas-integrációt. Ez a 36 hetes élettani ciklus miatt legalább háromnegyed éves kaland lesz. „Leghamarabb októberben lesz újra vágni való kacsa” – becsüli a Hungerit elnöke. Több hónap, amíg a keltetőkből kikerülő heti húsz-harmincezer csibe után a szokásos 280-300 ezer darabosra visszaáll a kibocsátás.
Ez azt is jelenti, hogy a kacsabizniszben mozgó hazai cégek addig árualap nélkül a külpiacaik egy részét is kénytelenek lesznek feladni. Öröm az ürömben, hogy a nyugat-európai versenytársaknál is szorít a cipő. Nem tudják mivel elhódítani a kacsafaló keleti piacokat.
Madárvész után beteg a struccipar
Feloldották az afrikai madárinfluenza-fertőzések miatt évekig fenntartott importzárlatot. Miután a kontinensről újra engedélyezték a strucchús behozatalát Európába, egy-egy kilogramm fagyasztott strucchús ára 3-3,5 euróról durván a felére, két euró alá zuhant, amivel már a magyar piaci szereplők sem tudnak versenyezni. Emiatt viszont tovább csökkenhet a mintegy száz hazai futómadártartó vállalkozás száma.
