TÖRTÉNELMI VIZIT
A román államelnöki hivatallal közismerten jó kapcsolatokat ápoló Q Magazine nevű portál adott elsőként hírt arról – akkor még nem hivatalos értesülésekre hivatkozva –, hogy Ferenc papa az idén Romániába látogat. A szenzációs hírt megjelenésének napján, 2019. január 9-én még senki sem kívánta megerősíteni, egy nappal később azonban már hivatalossá vált a dolog: május 31. és június 2. között Bukarestbe, Iaşi-ba (Jászvásár), a romániai görögkatolikusok szellemi központjának számító Balázsfalvára és – ami a magyar katolikusok számára a legfontosabb – Csíksomlyóra is ellátogat a szentatya. Az is mindjárt egyértelművé vált, hogy a pápa programja nem tartalmazza a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún való részvételt, így ez évben két zarándoklat elé is tekinthetnek a hívők.
MEGHÍVÓK ÉS KIHÍVÁSOK
Ferenc pápa romániai útjának a valószínűsége már 2018-ban többször felmerült. Klaus Johannis államfő csaknem négy évvel korábban hívta meg az országba a szentatyát, tavaly novemberben pedig a Krónika című napilapnak nyilatkozó Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök úgy fogalmazott, hogy a 2019-ben esedékes látogatása során Ferenc pápa Erdélyt is felkeresi. Böcskei László a romániai püspököknek a Vatikánban tett ad limina apostolorum vizitjét követően kifejtette: a szentatya nyitott arra, hogy közelről, „itthon” is megismerje erdélyi híveit.
A görögkatolikus egyház vezetője akkoriban arról adott hírt: Ferenc pápa várhatóan valamikor július és szeptember között látogat Romániába, Bukaresten kívül pedig vidéki nagyvárosokat is felkeres. Florentin Crihălmeanu kolozsvár–szamosújvári görögkatolikus megyés püspök szerint a halasztás oka az lett volna, hogy májusban uniós csúcstalálkozónak ad otthont Nagyszeben, annak apropóján, hogy 2019 első fél évében Románia tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A bukaresti elnöki hivatal és a kormány pedig állítólag jelezte, hogy nem tudja garantálni két hasonló léptékű rendezvény magas szintű megszervezését.
Legutóbb 1999-ben látogatott keleti szomszédunkba katolikus egyházfő, II. János Pál azonban május 7–9. között csak Bukarestben fordult meg, nem hagyhatta el a román fővárost. Az idei vizit előzménye, mint fentebb jeleztük, hogy Klaus Johannis román elnök 2015. május 15-én, a Vatikánban tett látogatása alkalmával meghívta Ferenc pápát Romániába. Ehhez csatlakozott a romániai katolikus egyház, de invitálta a többségi ortodox (görögkeleti) egyház is. Ha ugyanis olyan országba készül, ahol a többségi felekezet nem katolikus, a szentatya ragaszkodik ahhoz, hogy utóbbi részéről is meghívják – az ökumenizmus szellemének megfelelően.
Húsz évvel ezelőtt még nagyon éles viták folytak az ortodox, illetve a római katolikus egyház között az utóbbiaktól a kommunizmus idején elvett templomokról és mindenféle más egyházi ingatlanokról, amelyeket a görögkeletiek bekebeleztek. Az ortodoxok valószínűleg emiatt aggódtak, és ellenezték a pápa erdélyi látogatását. „A nunciatúrai ebéden jelen voltak mind a romániai görögkatolikus, mind a római katolikus püspökök. A szentatya arra kért bennünket, vele együtt szenvedjünk, hogy nem jöhet át Erdélybe meglátogatni híveit, hiszen a katolikusok többsége ott él. De elfogadta ezt a megszorítást a magasabb, ökumenikus párbeszéd érdekében” – mesélt a közel húsz esztendővel ezelőtti eseményről a Krónikának adott interjújában Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.
MIRŐL BESZÉLNEK?
Miután az erdélyi katolikus felekezet súlyos ingatlan-visszaszolgáltatási vitában áll a román állammal, sokakban felmerül a kérdés, hogy a pápalátogatás során szóba kerül-e ez a téma. Jakubinyi György szerint már tavaly jelezték: jó volna, ha az állam valamennyi függőben lévő egyházi kérdést megoldana a pápalátogatásig, köztük a vagyon-visszaszolgáltatást és az iskolák ügyét. A bukaresti pápai nuncius válaszában azonban jelezte: a szentatya vizitjéhez nem lehet ilyen feltételeket szabni – hogy csak akkor jöjjön, amikor minden rendben van –, ő épp azért jön, hogy segítsen a vitás kérdések megoldásában.
Oláh Zoltán kanonok, a Gyulafehérvári főegyházmegyének a pápalátogatás ügyében illetékes sajtóreferense szerint apostoli körútja során I. Ferenc minden bizonnyal kitér majd a katolikus egyház és a román állam között elhúzódó visszaszolgáltatási gondokra, akár a visszaállamosítással való fenyegetésekre is. A szentszék jól informált – mondta a kanonok. A bukaresti nuncius a marosvásárhelyi iskolaügyben is próbált megoldást keresni, de sok kérdés még mindig függőben van. Ennek ellenére a vallásfelekezet nem teheti meg, hogy azért nem fogadja a pápát, mert az állam nem tisztáz bizonyos ügyeket. Ezen túlmenően a romániai katolikus egyház természetesen továbbra is kérni fogja a kommunizmus idején elkobzott ingatlanjainak a visszaszolgáltatását. „Ez a látogatás azonban elsősorban pasztorális jellegű; a fő hangsúly azon van, hogy találkozzunk a pápával, részt vegyünk a szentmisén, meghallgassuk tanítását és buzdítását” – fogalmazott a sajtóreferens.
AZ ÁTTÖRÉS
Az igazi áttörésnek azonban az számít, hogy a többségi román egyház számára „kényes” helynek számító, Kárpát-medence-szerte ismert magyar zarándokhely, Csíksomlyó is bekerült az úti célok közé. Ebben egészen biztosan szerepük van azoknak a magyar zarándokoknak is, akik rendszeresen eljutnak Rómába. Tavaly októberben például közel négyszáz felcsíki kórustag vett részt egy zarándoklaton; a Szent Péter-bazilikában énekeltek, jelen voltak a pápai audiencián, és képes albumot adtak át a szentatyának. Mindenekelőtt azonban a négy erdélyi egyházmegye főpásztorainak és a bukaresti pápai követnek van jelentős érdeme a látogatás létrejöttében. Miguel Maury Buendía nuncius egy alkalommal maga is részt vett a csíksomlyói búcsún, ez a tapasztalat szintén meghatározónak tekinthető I. Ferenc mostani döntésében.
Az idén két szentmisére is felzarándokolnak a Nyeregbe a hívek. Hogy hányan lesznek, arra vonatkozóan legfeljebb becslések lehetnek. Mivel azonban a pápa a földkerekség egyik legvédettebb embere, a várható biztonsági intézkedések is ennek megfelelőek lesznek. Így például csak előzetes jelentkezés alapján lehet majd feljutni az oltárhoz. Az azzal kapcsolatos híresztelések alapján ma még igencsak megoszlanak az emberek részvételi szándékáról érkező állásfoglalások. A kegytemplomhoz vezető Szék útja elején elhelyezett biztonsági kapuktól kezdve a templomtól a hegyre vezető útvonalakon való ellenőrzésekig terjedően sokféle értesülés kering. A papok egyelőre maguk sem tudják kielégíteni az amúgy jogos információigényt. Az is élénken foglalkoztatja az emberek egy részét, milyen módon építik majd át a kicsinek minősített főoltárt, mivel a Nyereg sokak számára nemcsak vallási, hanem kulturális események helyszíne is.
MENETRENDSZERŰ JÁRAT
Ezzel együtt már nem lehet szabad szálláshelyhez jutni Csíksomlyó vonzáskörzetében, ezért a szervezők a hívek magánemberi vendégszeretetére, keresztényi könyörületességére apellálnak, és ebben a papok segítségére is számítanak. A tervek szerint a közeljövőben portál is indul a magánszálláshelyek összesítésére.
Ugyanakkor a MÁV-Start Zrt. és a Misszió Tours utazási iroda minden idők leghosszabb zarándokvonatát készül elindítani Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói szentmiséjére. A Szombathelyről május 31-én induló Boldogasszony zarándokvonatot Budapesten kapcsolják össze a Pécsről, Püspökladányban pedig a Nyíregyházáról, Debrecenből érkező szerelvénnyel. A vonat június elsején hajnalban érkezik Csíkszeredába, a zarándokok részt vesznek a pápa latin nyelvű szentmiséjén, majd a szerelvény este visszaindul Magyarországra. A Boldogasszony zarándokvonat június 6-án Szombathelyről, Budapestről és Miskolcról a csíksomlyói pünkösdi búcsúba is elindul.
„ZAVARÓÁLLOMÁSOK”
A román közvéleményt egyelőre nem foglalkoztatja a pápalátogatás, de azért már elkezdődött a „zavaróállomások” működése. Az Adevărul című bukaresti napilap blogrovatában például George Simion aktivista nemrég azt írta, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök fogadja a pápát Csíksomlyón. Az európai parlamenti választáson is indulni készülő Simion a székelyföldi románok legutóbbi találkozójára hivatkozik, ahol a térség ortodox püspöke, Andrei Moldovan azt állította: tudomása szerint sem Klaus Johannis államfő, sem Viorica Dăncilă miniszterelnök nem vesz részt a csíksomlyói eseményen, így Orbán Viktor lesz a házigazda. A blogger felszólította a román hatóságokat, hogy a pápa romániai látogatásának valamennyi helyszínén az állam kompetens vezetői fogadják a katolikus egyházfőt. Bár Havasi Bertalan, a magyar kormányfő sajtófőnöke az MTI megkeresésére úgy reagált, hogy ez nem több sajtókacsánál, hasonló híresztelésekre bőven lehet számítani, ahogy közeleg a vizit időpontja.
Egy évekkel ezelőtt indított online petíciót is aktiváltak, eddig mintegy ötezren írtak alá Ferenc pápa tervezett látogatása ellen. A kezdeményezésről egy Mărturisirea (Vallomástétel) nevű ortodox „teológiai és antiökumenikusˮ portál számolt be. A petíció szövege szerint a pápának nincs mit keresnie Romániában, mivel nem az egyetlen igaz vallás, az ortodoxia híve, ezért eretneknek számít, a látogatás pedig összezavarhatja a romániai görögkeleti hívőket, akik azt hihetik, hogy az ortodox és a pápista ugyanaz az egyház.
MEGHÍVÓ
Egyelőre nagyon korai arról beszélni, hányan mennek el a csíksomlyói pápai szentmisére, a jelentkezés ugyanis még javában zajlik. Bizonyára úgy lesz, mint a pünkösdi búcsú alkalmával: hívő emberek azt mondják majd, hogy félmillió zarándok volt jelen, míg az ateisták, kétkedők szerint esetleg százezer. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mindenesetre azt üzeni híveinek, hogy figyeljenek majd arra, amit a szentatya mond. Ez meghívónak is bőven megteszi.
Borítófotó: A kisded jézus köszöntése tavaly karácsonykor a szent péter bazilikában. csiksomlyón a világ legnagyobb, az 500 éves kegyszobra fogadja a pápát. Szűzmária királynőként és napba öltözött asszonyként tartja a karjában jézust
