Az amerikai elnök a minap a kongresszus elé terjesztette új átfogó bevándorlási elképzeléseit. A helyenként nem egyértelmű elemeket tartalmazó javaslatcsomagot ellentmondásosan fogadták. A Fehér Ház honlapján közölt tervezet kiváltképpen a déli (mexikói) határvédelem megerősítésére szólít fel, de intézkedéseket javasol az északi (kanadai) határtérség biztonságának a növelésére is. Az eddiginél jóval szigorúbb szűréssel kerülné el, hogy az amerikai jogszabályok vagy a saját hazájuk törvényei ellen vétők bekerülhessenek a bevándorlásra érdemesnek tartott csoportba. A Trump-tervezet tízezer új migrációval kapcsolatos és vámtisztviselői állás, továbbá másfél ezernél több bevándorlási bírói, ügyészi, ügyvédi hely létesítését szorgalmazza. Ezzel felgyorsítanák a folyamatot és alaposabb szűrésnek vethetnék alá az Egyesült Államok területére lépőket.
FELEZÉS
Felülvizsgálnák és megszigorítanák a Magyarországon is reklámozott zöldkártyalottó-rendszert. Ennek hivatalos neve az amerikai külügyminisztérium által lebonyolított Változatossági Vízum (DV) program, amellyel azon államok (köztük van hazánk is) polgárainak a bevándorlását ösztönzik évi mintegy ötvenezer zöld kártya kisorsolásával, amelyekből kevesen érkeztek az USA-ba a megelőző öt esztendőben. Az idén 19,4 millióan jelentkeztek az egész világból (Afrikából és Kelet-, Délkelet-Európából a legtöbben), s kevesebb mint fél százalékuk esélyes a nyerésre. Az 1995 óta működő programnak számos furcsasága van. Nagy-Britannia állampolgárainak például nincs jogosultságuk, viszont az északíreknek igen. Az oroszok – a 2004–08 közti időszakot kivéve – 1995 óta vehetnek részt a projektben. Az új rendszerben pluszpontokat adnának azoknak, akik az Egyesült Államok érdekeit szolgálják, például magas vagy speciális képzettségűek. A teljes zöldkártya-kibocsátást (azaz a bevándorlást) a Trump-javaslat megfelezné a jelenlegi évi több mint egymillióról félmillióra.
Míg Európában többnyire bírálták az elnöki csomagtervet, Kínában és Indiában a pozitív elemeket emelték ki. Az indítvány az egész világból támogatja a fia-tal, magasan képzett munkaerő bevándorlását. Az új rendszer korlátozná azoknak a családtagoknak a körét, akik a sikeres jelölttel együtt érkezhetnének. Feleség, kiskorú gyermekek jöhetnek, azonban idős szülők, nagyszülők, unokatestvérek, másod-unokatestvérek, a nagyszámú rokonság előtt lezárulna ez a lehetőség. Őket Trump „láncbevándorlóknak” nevezte a tervezetében. Az elnök keményvonalas álláspontja – amelyért egyébként azt kérte cserébe a kongresszustól, hogy emeljék a mexikói határ biztonságára, a fal építésére fordított összeget – hátráltatja a megegyezés lehetőségét a következő fél évben – mondják az ellenzéki demokraták.
AZ ÁLMODÓK
Donald Trump két tűz közé került. Egyfelől a kongresszus demokrata párti tagjai szerint a mexikói fal építése nincs benne az esetleges megállapodás keretei-ben – nem alku tárgya. Viszont a másik oldalon saját keményvonalas hívei azzal vádolják az elnököt, hogy a halogatással megsérti korábbi, a választási kampányban tett ígéretét a fal azonnali megépítésére. A demokratákkal való alku részeként Trump beleegyezett a gyerekkorú illegális bevándorlóként az Egyesült Államokba érkezett mintegy nyolcszázezer, álmodónak (dreamer) nevezett fiatal ideiglenes, féléves védelmébe. Ezt a republikánusok említett csoportja kifogásolja. A féléves haladék arra szolgál, hogy a törvényhozás dűlőre jusson a kérdésben.
Barack Obama elnöksége alatt ezeket a gyerekeket a 2012-ben életbe léptetett DACA nevű program segítette, ezt szüntetné meg Trump. A projekt lényege, hogy megvédi az érintett fiatalokat a deportálástól, úgy, hogy kétévente megújítandó munkavállalási engedélyt kaptak. A DACA életbeléptetése előtt ezek az ifjak illegálisan vállaltak munkát, és állandóan fenyegette őket az a veszély, hogy deportálják őket szüleik országába, amelyet alig ismertek. Egy „átlagos” álmodó Kaliforniában él, és Mexikóból érkezett felmenőivel az Államokba hatéves korában – derítette ki a pártoktól független Bevándorláspolitikai Intézet (MPI). Az álmodók csak a töredékét jelentik az USA-ban illegálisan tartózkodó 11 millió, döntően latin-amerikai migránsnak, de gazdasági szempontból talán a legértékesebbek. A harmaduknak ugyanis az MPI felmérése szerint befejezett felsőfokú végzettsége van.
REAKCIÓK
Hivatalos pekingi források kedvezően értékelték az amerikai bevándorlási szabályok tervezett változtatását, kiemelve az illegális migráció megfékezését, illetve a bevándorlásra nem jogosultak gyors kitoloncolását. Indiában, mint az ottani legnagyobb angol nyelvű napilap, a Times of India kommentárja is kifejezte, egészében véve szintén jól fogadták Trump csomagját. Mexikóban, amelynek kapcsán az USA elnöke nyomatékosította szándékát a határon a kerítés felhúzására, a javaslat fogadtatása már kevésbé volt pozitív. Befolyásos amerikai üzleti körök ismételten és keményen nekimentek Trumpnak az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) védelmében. Thomas Donohue, a kereskedelmi kamara (AmCham) elnöke Mexikóvárosban „méregpirulák” terjesztésével, évi 1000 milliárd dolláros üzlet meghiúsításával vádolta meg a NAFTA-ellenes Trumpot. Támogatására a mexikói hatóságok is megszólaltak, összefüggést találva a bevándorlási csomagterv megvalósítása és a szabadkereskedelmi egyezmény felszámolása között.
Salvadori származású pár Los Angelesben. A város népességének csaknem fele már latin-amerikai
AZ AMERIKAI BEVÁNDORLÁS SZÁMOKBAN
Mintegy 43,3 millió külföldön született ember él az USA-ban. Ebből 20,7 millióan már amerikai állampolgárok, 11,1 millióan illegális bevándorlók.
Nő a menekültstátuszt megszerző bevándorlók száma, 2016-ban 85 ezren jöhettek (2014–15-ben évi 70 000-en). Körükben emelkedett a muszlim vallásúak aránya. Tavaly az összes menekültstátuszú 46 százaléka mohamedán volt, elsősorban szíriaiak és szomáliaiak érkeztek (az utóbbi tizenöt esztendőben a muszlimok átlagosan a menekültek 32 százalékát tették ki).
A külföldön született amerikai állampolgárok 1965-ben a lakosok 5, 2015-ben már 13,5 százalékát adták.
Az elmúlt ötven évben változatosabb lett a bevándorlók háttere. Míg 1960-ban a külföldön született amerikai lakosok háromnegyede Európából került az USA-ba, 2015-ben ez az arány 11,1 százalékra csökkent. Tavalyelőtt a több mint 11 millió kint születettből 27 százalék Mexikóban látta meg a napvilágot.
A nem az országban világra jött amerikaiak több mint a felének saját háza, lakása van. Az USA-ban születettek között ez az arány 65 százalék.
A bevándorlók kevesebb mint ötöde él a szegénységi küszöb alatt. Az Egyesült Államokban születettek között ez az arány valamivel jobb, 14,3 százalék.
Az illegális bevándorlók 2007-ben voltak a legtöbben, 12,2 millióan. Ez a szám 2014-re 11,1 millióra csökkent, ebből 5,8 millióan mexikóiak.
Forrás: Center for American Progress (CAP), 2017
