AMERIKAI–SZAÚDI KAPCSOLATOK
Az USA olajnagyhatalom szeretne lenni. Felfuttatja a palaolaj- és a palagáz-kitermelést, s a washingtoni diplomácia mindent elkövet, hogy amerikai nyersanyagot vegyenek az ország kereskedelmi partnerei. Az olajpiac betörése előtt azonban tornyosul egy komoly akadály, mégpedig az OPEC. Az olajkartell a kitermelés mennyiségének a változtatásával képes befolyásolni az árakat. Az Egyesült Államok kínálatának a megjelenésével csökkent ugyan a befolyása, de még mindig megkerülhetetlen tényező a piacon.
NOPEC
Az USA régóta próbálja megtörni a kartell uralmát. Ennek egyik eszköze lett volna egy még 2000-ben a kongresszus elé terjesztett törvényjavaslat. A No Oil Producing and Exporting Cartels Act (NOPEC) kiterjesztette volna az amerikai trösztellenes hatóságok eljárási jogkörét a szuverén államokra is. Vagyis Washington kartellezés vádjával eljárást indíthatott volna az OPEC tagjai ellen. A javaslat akkoriban nem kapott megfelelő támogatást, most viszont Donald Trump elnök elérkezettnek látta az időt arra, hogy újra napirendre vegye az ügyet. Ő már egy 2011-ben publikált könyvében is támogatta a javaslatot. Katar például pont a NOPEC-től tartva lépett ki tavaly decemberben az olajexportáló szövetségből. Trump többször is kikelt az OPEC ellen. A múlt évben például sorozatosan szólította fel a kartellt árai csökkentésére, és ettől tette függővé Rijád politikai támogatását is. Amerikai elnök ezt eddig nyilvánosan soha nem mondta ki.
RIJÁDI VÉSZREAKCIÓK
Most, hogy újra napirendre került a NOPEC, Szaúd-Arábia, a világ egyik legnagyobb kitermelője és az OPEC oszlopos tagja meglehetősen hevesen reagált. Rijád és Washington viszonya időnként viharossá válik, annak ellenére, hogy a szaúdiak az amerikai fegyverek legnagyobb vásárlói. Így volt ez három évvel ezelőtt is, amikor – Barack Obama elnöksége idején – a kongresszus lehetővé tette, hogy országokat is felelősségre vonjanak a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokért. Szaúd-Arábia akkor azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy százmilliárd dollár értékű amerikai állampapírt dob piacra. Most is elővette ezt a kártyát, de új fenyegetéseket is hozzávágott az USA-hoz. Így például azt, hogy ha a NOPEC realitássá válik, megszüntetik olajkontraktusaik amerikai devizában való elszámolását. A petrodollárt, vagyis a dolláralapú olajpiacot – főleg orosz és kínai oldalról – egyre erősebb támadások érik. A petrojüan – a kínai devizában való elszámolás – ugyanakkor izmosodik. A sanghaji tőzsdén olajkontraktust vezettek be a közelmúltban, így az ázsiai térség olajkereskedelme fokozatosan ugyan, de előbb-utóbb áttér jüanalapúra.
ÁTALAKULÓ VISZONYOK
Annak az esélye, hogy konfliktussá éleződjön ki a Rijád és Washington közötti vita, nem túl nagy – egy ellenzéki többségű amerikai kongresszus sem valószínű, hogy megszavazna egy ilyen javaslatot. Az viszont jelzésértékű, hogy az amerikai diplomácia ismét napirendre vette a NOPEC-et – átalakulnak a közel-keleti függőségi viszonyok.
PETRODOLLÁROK
Szaúd-Arábia a tizedik legnagyobb olajkitermelő, nagyjából Oroszországgal és az USA-val van egy szinten. A szaúdi Aramco a világ legnagyobb olajcége, tavaly 356 milliárd dollár bevételt ért el. A globális GDP-ből a fekete arany – ártól függően – két-három százalékkal részesedik. Hetvendolláros hordónkénti árral számolva az éves globális kitermelés 2,5 ezer milliárd dollár értékű – ennek nagyjából a hatvan százalékát az amerikai devizában számolják el. A határidős olajpiac szintén dolláralapú. A két legnagyobb energiatőzsde, az ICE és a CME tavaly ötezer milliárd dollár értékű olajkontraktust forgalmazott.
Borítófotó: Tradicionális szaúdi tánc – lövöldözéssel. Ha Washington támad, Rijád visszalő
