Négy golyó találta el II. János Pál pápát 1981. május 13-án, s csak a szerencsének köszönheti, hogy túlélte a merényletet. A gyilkossági kísérlet persze nagy port kavart, s a sajtónak és a bíróságnak egyaránt komoly munkát jelentett, hogy kiderítse, ki áll a háttérben. Az első tárgyalásokon Ali Ağcát, a hírhedt iszlám terrorszervezet, a Szürke Farkasok tagját vádolták meg a gyilkossági kísérlettel. Később azonban több tanúvallomás is arra engedte következtetni a hatóságokat, hogy nem magányos merénylő követte el a bűntényt, hanem bűnszervezet dolgozott azon, hogy megöljék a római katolikus egyház első emberét. Ekkor került a vádlottak padjára Musa Serdar Çelebi. A férfit már korábban is a Szürke Farkasok vezetőjeként, valamint német–török iszlamista szervezetek alapítójaként megnevezett nacionalista és iszlamista török pártok irányítójaként tartották számon. Most pedig az Origo írt róla elsőként, hogy közös fotón szerepel Vona Gáborral. A felvétel és a fellelhető írásos dokumentumok arra engednek következtetni, hogy nemcsak politikai, hanem baráti kapcsolat is van a merénylettel gyanúsított férfi és a Jobbik elnöke között. A források szerint Çelebi évek óta a párt miniszterelnök-jelöltjének a muszlim összekötője és vendéglátója Törökországban.
ÇELEBI MÚLTJA
Az 1981-es bűntett után két évvel, Németországban tartóztatták le a gyanúsítottat, aki a vád alapján az egyik szervezője volt a gyilkossági kísérletnek. Az iratok tanúsága szerint Musa Serdar Çelebi feladata volt, hogy a fegyvert – egy Browning 9 mm-es pisztolyról van szó – a merénylőhöz, Ali Ağcához juttassa. A vádirat a merénylet központi figurájaként mutatja be Çelebit, aki a siker érdekében egy CIA-jelentés alapján 1,5 millió dollárt kínált Ağcának II. János Pál pápa meggyilkolásáért. A perben azzal vádolták, hogy kétszer is találkozott Ağcával: először 1980 decemberében Milánóban, másodszor pedig 1981 márciusában Zürichben. Az ellene felhozott vádpontok között szerepelt az is, hogy hárommillió német márka jutott el hozzá a bolgár titkosszolgálattól a merényletért cserébe. Egy 1984-ben, Magyarországon lekapcsolt „szürke farkasˮ az akkori III/III-nak azt állította, személyesen ő helyezte el egy bankszámlán a pénzt a bolgár titkosszolgálat megbízásából. A korábban említett CIA-dokumentum szerint Çelebi és Ağca között egy telefonhívás is történt az elkövetés előtt, ezt azonban a bíróságon a terroristavezér tagadta. Csupán annyit ismert el a bizonyítékok láttán, hogy egy Morat nevű emberrel beszélt. A CIA szerint azonban Ağca és Morat ugyanaz a személy.
Çelebit végül a perben a római államügyész fellebbezése ellenére felmentették. Az olasz jog szerint ez nem az ártatlanságára bizonyíték, csak arra: nem sikerült sem azt megállapítani, hogy bűnös, sem azt, hogy ártatlan.
A SZÜRKE FARKASOK VEZETŐJE
A bírósági per azonban nem törte ketté Çelebi jövőjét a politikai életben, ugyanis a későbbiekben is aktív szereplője maradt a török nacionalista, iszlamista mozgalmaknak és pártoknak. Először az MHP nevű formációban vállalt szerepet. Ez az a politikai közösség, amelynek militáns szárnya a Szürke Farkasok nevű szervezet, amely világszerte azzal vált híressé, hogy 694 gyilkosságot kötnek hozzájuk a hatóságok. Az elmúlt években a magyar politikai életben is többször szóba került a szervezet, ugyanis nyilvánosságot láttak olyan fotók, amelyeken Vona Gábor a Szürke Farkasok kézjelét felmutatva pózol Törökországban. Később olyan videófelvételek is előkerültek, amelyeken a Jobbik elnökét a török közönség szürke farkasként éltette. A militáns alakulat után Çelebi a BBP nevű párt elnökhelyettese lett. Ez a formáció már vállaltan iszlamista, német hírszerzési jelentések szerint antiszemita tömörülés. Çelebi neve is több német hírszerzési dokumentumban olvasható. Ezekben jellemzően a vádlott németországi szervezeteit „a Szürke Farkasok német karjaként” és „nemzetbiztonsági kockázatként” említik, amelyek célja a török nacionalizmus és az iszlamizmus ottani terjesztése. Çelebi és Vona kapcsolata azonban ennél szövevényesebb. A pápa elleni merénylet vádlottja a Jobbik első emberével már az UKID nevű török kormányzati ügynökség vezetőjeként kapcsolatba került: Vona több alkalommal utazott Kis-Ázsiába és tartott előadásokat a turáni népek összefogásáról vagy arról, hogy számára az iszlám az emberiség utolsó reménye.
De nem ez az egyetlen kapcsolat. Vona Gábor és a Jobbik többoldalas beszámolóban, fotóval illusztrálva szerepel az iszlám ügynökség jelentésében a 2013 és 2016 közötti időszakban. A fényképen egyébként nemcsak a pártelnök látható, hanem a felesége, Vona-Szabó Krisztina és Musa Serdar Çelebi is. Emellett török weboldalakon olyan hírekkel is találkozni, ahol Çelebi Vona Gábort méltatja mint a muszlimok jó barátját. Az UKID jelentését egyébként a pápa elleni merénylet vádlottjának a köszöntője nyitja: ebben a szervezet vezetőjeként büszkén számol be arról, hogy kiterjedt munkát végeznek a teljes Balkánon, és Vona Gábor jóvoltából Magyarországon is. A magyarokról mint Attila unokáiról szól, Vona Gáborra és a Jobbikra pedig úgy hivatkozik, mint a muszlimok elkötelezett barátaira. A köszöntő zárósoraiként Çelebi azt írja: „Erőfeszítéseink a mindenható Allahért.”
RENDSZERES KAPCSOLAT
Török forrásokból arra lehet következtetni, hogy az iszlamisták és a Jobbik tagjai már 2009 óta rendszeres és szoros kapcsolatot ápolnak, gyakran ellátogatnak a jobbikos politikusok Törökországba. Cserébe Vona is rendszeresen vendégül lát török delegációkat, Çelebit is meghívta Budapestre.
