Kampányidőszakban mindig döntő kérdés, hogy egy adott párt – úgy is mint politikai márka –, vagy pedig annak vezetője népszerűbb. Ennek megfelelően érdemes arról is dönteni, hogy maga az adott formáció vagy annak irányítója kerül-e inkább előtérbe a kampányban. Ez gyakran nehéz kérdés, hiszen jellemzően a párt és a pártvezető népszerűsége nem válik el élesen egymástól.
A Jobbik dilemmája azonban még a szokásosnál is súlyosabb. A legkülönbözőbb felmérések szerint az elmúlt három évben a párt és elnöke egyaránt jócskán meggyengült. Sokatmondó, hogy a Jobbikhoz közeli Iránytű Intézet a korábbi gyakorlattól eltérően december közepe óta nem közölte a politikusok személyes népszerűségi indexét. Ugyanakkor a Medián friss felmérése szerint Vona kedveltsége a 2015. májusi 39-ről 31 pontra csökkent. A pártelnök ezzel az adattal nincs a tíz legnépszerűbb magyar politikus között. A Nézőpont számai is nagyon hasonlók, itt Vona népszerűsége 30, elutasítottsága 54 százalékos volt januárban.
A Századvég felmérése szerint a Jobbik vezetőjével 2015 februárjában még a megkérdezettek 35 százaléka szimpatizált, de a népszerűsége a bevándorlási válság eszkalálódásától csökkenni kezdett. A 2016. októberi kvótanépszavazást követően Vona kedveltsége már egyszer sem tudott 22 százalék fölé jutni, majd a 2017. nyári, a nyugdíjasokkal kapcsolatos botrányos mondatai után egyenesen „bokrosi szintre”, 12 százalékra csökkent.
A Jobbikot nem csak az sújtotta a választást megelőző utolsó egy évben, hogy az elnöke egyre népszerűtlenebb lett – a pártot saját sötét múltja is üldözni kezdte. Tavaly novemberben sorra kerültek elő azok a hangfelvételek, amelyek jobbikos politikusok antiszemitizmusát, cigányellenességét és szélsőséges nézeteit bizonyították. Ez azonban nem zavarta meg a pártot abban, hogy a botrányos rádióműsorokat vezető Magvasi Adriánt, a mondataival a szóvivőjüket is hazugságra kényszerítő Apáti Istvánt, valamint Szilágyi Györgyöt is a képviselőjelöltjeként indítsa áprilisban.
A párt botrányainak a kirobbanása és támogatottsági lejtmenete egy időben zajlott a Jobbik éles ideológiai váltásával. A liberálisok és a baloldaliak felé fordulás Vona ötlete, így azért gyakran személyesen kell magyarázkodnia. Az elnök kommunikációjában a fenti skandalumok hatása például úgy jelenik meg, hogy nem ő, hanem a pártja volt az elmúlt években vállalhatatlanul szélsőséges, és most ő tereli a Jobbikot a helyes útra.
Erre utalt ez év január 31-én az ATV stúdiójában is, amikor azt mondta: „A pártban voltak sajnos ilyen jelek és mondatok, amelyektől akkor én elhatárolódtam, s az elmúlt öt évben, ha bármikor ilyen szituáció volt, mindig bizonyítottam azt, hogy mit gondolok, hová tartok.”
Vona a Havas Henrik által írt, róla szóló könyvben szintén a közte és a párt között fennálló különbségről számolt be, önkritika helyett az utóbbit minősítve: „A párt nehéz időszakon van túl, a tagságot megviselték ezek a belső küzdelmek; miközben én nyomtam a gázpedált, a tagság lelkileg elfáradt. Tavaly úgy lettem elnök, hogy csak 80 százalékot kaptam, miközben nem volt ellenjelölt. Ezt nem nevezném parádés eredménynek.”
Ahogy arra Vona is utal, az átalakulás terén megelőzte pártját. A Jobbik elnökének önnön átprofilírozása korábban Orbán Viktort próbálta lekövetni. Erről korábban így vallott: „A magyar politikában egyedül Orbántól lehet tanulni. Nem démonizálom, mint a baloldal, hanem figyelem, mit tudok beépíteni a saját politikámba abból, amit ő csinál.”
Ezt szolgálták az orbáni mintára elkezdett évértékelők, az értelmiségi találkozók, a nagy ívű Magyar Nemzet-interjúk, valamint az, hogy a párthoz közeli elemzők a Jobbik liberális átalakítását visszatérően a Fidesz kilencvenes években végbement konzervatív irányváltásához hasonlították. Vona visszatérően a Jobbikot nevezte a polgári Magyarország letéteményesének is. Szabó Gáborral nemcsak a pártszervezetet, hanem még a párt körüli intézményi és médiahálózatot is a Fidesz mintájára alakították át. Sőt, Vona még egy ugyanolyan kisbuszt is szerzett magának, mint amilyennel a kormányfő jár. A pártelnök népszerűsége azonban e folyamat során zuhant be, így nyilvánvalóvá vált a kísérlet kudarca. Ezt leginkább talán a szintén fideszes példára indított „valódi nemzeti konzultáció”, illetve a másik nagy aláírásgyűjtés, a béruniós kezdeményezés bukása szimbolizálta.
Az átalakítás sikertelenségét az újabb fordulatok is bizonyítják. Vona ma már teljesen egyedi és kiszámíthatatlan irányban indult el önmaga márkázása terén. Ehhez az anyagi eszközök is jócskán rendelkezésére állnak, hiszen nehéz úgy feltévedni a legnépszerűbb közösségi oldalra, hogy ne ütközne az ember egy Vona Gábor-os hirdetésbe. Mindez persze megint felveti a Simicska családdal ápolt jobbikos kapcsolatok kérdését is, pláne úgy, hogy Vona két hete ismét részt vett Simicskáék rendezvényén. Mindenesetre az egyértelmű, hogy a jobbikos pénzügyi források meghatározó része ma már nem a párt, hanem elnökének építését szolgálja.
Más jelek is erre utalnak. Parlamenti forrásaink és Vona képeinek a tanúsága szerint a nyilvánosság számára egy eddig ismeretlen coach mind gyakrabban bukkan fel a pártelnök társaságában. Vona személyes kampányát érdemben befolyásolhatja a kommunikációs trénerként ismert Kertész András. Utóbbi kitüntetett szerepét jelzi, hogy Vona új honlapján több képen is rajta van beszélgetés közben, vagy ahogy lépcsőzik a pártelnökkel. A coach a frakció fizetési listájára tavaly öt szerződéssel, 3,655 millió forintos összeggel került fel. 2017 szeptemberében – erősen profilidegen módon – Vona már egy sikerről szóló tréningen is előadott Kertész társaságában, a belépődíj 10 ezer forint volt.
A pártelnök imázsának legeslegújabb átformálása ma már 2018-as – évadnyitónak nevezett – évértékelő beszédének külsőségein is tetten érhető. Felszólalásának a kezdetén – a korábbi árpádsávos zászlótenger helyett – már egy nagy, aranyszínű VG monogram tűnt fel a háttérben, s később a Vona-logó az elnök honlapján is megjelent. A leginkább a luxusdivatmárkákra jellemző csomagolás mintegy a pártdizájn helyét foglalta el. Ily módon Vona honlapjáról feltűnően hiányoznak pártjának szimbólumai, színei, s maga a pártlogó is csak a lap aljára görgetve, teljesen hangsúlytalanul és szürkén tűnik fel. A személyes internetes oldal külsőségei alapján már úgy készült, hogy alkalmas lehet egy Jobbik utáni időszakra is.
Miután Vona 2016-ban, a tisztújításon több alelnök társát eltávolíttatta az elnökségből, mindent 2018-ra tett fel. Ígéretet tett rá, hogy ha veszítenek, lemond. Az elnököt az elmúlt héten a törökországi útjáról kikerült hangfelvételek hozták nehéz helyzetbe. Ezúttal ugyanis nehéz lesz az iszlámpárti, radikálisan unióellenes megszólalásokat a pártjára fognia. Ellenfelei pedig minden bizonnyal hamarosan emlékeztetik Vonát az isztambuli beszéd baklövéseire, és akkor majd jól jön a korán megkezdett rugalmas elszakadás.
Borítófotó: Vona Gábor okostelefonján gulyás gergelyt mutatja. Nem csak a pártszervezet átalakításában követi a Fideszt? (Vörös Szilárd)
