Az események középpontjában a 39 éves Alexander Adamescu áll, aki az elmúlt 18 hónapban azért küzdött, hogy a brit hatóságok ne adják ki Romániának. Adamescut megvesztegetéssel és pénzmosással vádolják a román hatóságok, amelyek azt szeretnék, hogy Bukarestben álljon bíróság elé. Ő viszont koncepciós pertől tart. Harcában támogatja néhány brit parlamenti képviselő is, köztük Jacob Rees-Mogg, a nagy-britanniai konzervativizmus egyik új sztárja is. Szintén filmbe illő adalék, hogy Ada-mes-cu szerint feleségét, három gyermekének édesanyját két símaszkot viselő alak megpróbálta elrabolni Londonban, továbbá édesapja, Dan gyanús körülmények között vérmérgezésben hunyt el egy román börtönben.
A DOLGOK ROSSZRA FORDULNAK
Az Adamescu-ügy időről időre felbukkan a brit törvényhozásban annak példájaként, hogy az európai elfogatóparancsnak milyen hátulütői vannak. Ez a végzés gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy tagország bírósága által kibocsátott letartóztatási parancs egy másik tagállamban is kikényszeríthető. A rendszer kritikusai szerint vannak országok, amelyek visszaélnek ezzel a jogintézménnyel. A brit képviselők igazságérzetén túl azonban országos politikai jelentősége is van az Adamescu-ügynek. Ez pedig az a kapcsolat, amely Tony Blair volt brit miniszterelnök és Victor Ponta román exkormányfő között áll fenn. Adamescu ügyvédei szerint védencük ellen Ponta indított lejárató-megsemmisítő kampányt. Blair neve abban a dokumentumban bukkan fel, amelyet Sir John Scarlett, a szigetország titkosszolgálatának egyik korábbi vezetője, valamint Lord Carlile ügyvéd, a brit kormány egykori terrorizmus elleni tanácsadója állított össze. Scarlett és Carlile jelenleg egy tanácsadó céget vezet, stratégiai döntésekben segítik ügyfeleiket. Adamescu is igénybe veszi szolgáltatásaikat.
De a krimibe illő felütés után lássuk, hogy mi is áll az ügy hátterében! Ehhez vissza kell mennünk az 1980-as évekbe, amikor az akkor kétéves Adamescu édesapjával Németországba menekült a kommunista Romániából. Miután az apa, Dan tartózkodási engedélyt kapott, pénzzé tett egy értékes bélyeggyűjteményt, s ingatlanvállalkozásba kezdett. Később, a kommunizmus bukása után visszatért hazájába, és Nova Group néven vállalkozást alapított. Bevásárlóközpontokat, szállodákat épített, biztosítótársaságot alapított Astra néven, amely a legnagyobb román céggé vált a szakmában. Megvásárolta továbbá az ország legismertebb napilapját, a Romania Liberát.
Alexander német állampolgárként nőtt fel, húszéves korában csatlakozott a családi vállalkozáshoz. Később, 2012-ben Londonba költözött, forgatókönyvíró szeretett volna lenni. Feleségével, Adrianával London előkelő részén vásároltak házat. Ugyanakkor otthon, Romániában a dolgok elkezdtek rosszra fordulni.
PONTA VISSZALŐ
A brit Daily Mail című újság cikke szerint a családi lap, a Romania Libera meglehetősen kritikus hangvételű cikkeket kezdett el közölni Victor Pontáról, a baloldali politikusról, akit Románia Kim Dzsongiljének neveztek az észak-koreai diktátor után. 2012-ben az ország miniszterelnöke lett – Adamescuék lapja tovább folytatta az ellene irányuló támadásokat. Így például országos botrány lett abból, hogy feltárták: Ponta meghamisította önéletrajzának bizonyos részeit, továbbá doktori értekezésének körülbelül a felét az interneten fellelhető dokumentumokból ollózta össze. (A scandalumot eredetileg egyébként a Nature című brit tudományos lap robbantotta ki, az illetékes román hatóság később vissza is vonta Ponta doktori címét.) A Romania Libera korrupcióval is megvádolta a kormányfőt: azt állították, hogy jogtanácsadóként cége irreálisan nagy összegeket számlázott nagyvállalati ügyfeleknek.
Ponta 2014-ben lőtt vissza. A román pénzügyi felügyelet átvette az ellenőrzést Adamescuék biztosítótársasága felett, később fel is számolták a céget. A miniszterelnök egy tévébeszédben „korrupciós hálózat” működtetésével vádolta Dan Adamescut, hozzátéve: „Biztos vagyok benne, hogy hamarosan többet is hallunk erről az államügyészségtől.”
Így is lett. Két héten belül maszkos antiterrorista kommandósok ütöttek rajta Dan Adamescun otthonában, és letartóztatták. Azzal vádolták, hogy 17 ezer fontnak megfelelő összeggel próbálta megvesztegetni a biztosítótársasága felszámolását elrendelő bírókat. Bíróság elé állították és négy év börtönre ítélték. Az eljárás során az egyik koronatanú homályos körülmények között öngyilkosságot követett el – a vád így egy önellentmondásokkal terhes másik tanúvallomásra támaszkodhatott csak.
BLAIR SZÍNRE LÉP
Dan fia, Alexander Adamescu egy washingtoni nemzetközi döntőbírósághoz fordult jogorvoslatért, 200 millió fontnak megfelelő összeget követelve a román államtól azért, mert tönkretették a családi vállalkozást. Nem sokkal később, 2016 júniusában London egyik előkelő klubjában tartott előadást a román korrupcióról. Ahogy az épülethez ért, a brit rendőrség letartóztatta, arra hivatkozva, hogy Romániában elfogatóparancs van ellene, a vád szerint bírókat próbált megvesztegetni.
Adamescu azóta küzd az ellen, hogy kiadják Bukarestnek. Édesapja 68 éves korában hunyt el a börtönben. Ügyvédei szerint a román hatóságok kérését meg kell tagadni, mert az ellene folyó ottani eljárás politikailag motivált. A román állam jogi képviselői ezt természetesen tagadják.
De hogy jön a képbe Tony Blair? Az Adamescu által szerződtetett ex-tit-kos-szolgák által összeállított jelentés szerint Pontát 2016-ban megvádolták azzal, hogy Sebastian Ghiță román üzletemberen keresztül 220 ezer eurót kínált fel Tony Blairnek 2012-ben, hogy látogasson Romániába. Hogy ennek köszönhetően vagy sem, azt nem tudni, de Blair elment Bukarestbe. Közbenjárásáért Ponta parlamenti képviselői helyet ajánlott fel Ghiţănak – legalábbis ezzel vádolta meg őt 2016-ban a román korrupcióellenes ügyészség.
Adamescu-adalékok
Dan Adamescu fiatalon került a román kommunista kereskedelmi minisztérium importélelmiszer-ellátó részlegére. Ő látta el például Elena Ceausescu kutatóintézetét is, amikor még az olajbogyó és a vaj luxuscikknek számított. Az élelmiszerhiány idején ennek a kereskedelmi cégnek a boltjaiból vásárolhattak a külföldiek dollárért, márkáért. Aki ott dolgozott bizalmi ember volt. Németországba egy műtét kapcsán került ki, amelyet csak ott lehetett elvégezni. Nem tért haza utána. Egyes feltételezések szerint a román kommunista hírszerzés embere volt, s a rendszerváltás után hazarendelték, hogy hasznosíthassák tapasztalatait és vagyonát.
Az Astra biztosítót furcsán szerezte meg, a külföldieket kizárták a pályázatból, a két román szakmai befektető pedig visszalépett a javára. Szintén feltételezés, hogy a céget, amelynek magyar és szlovák leányvállalata is volt, a román titkosszolgálat használhatta. Az Astra hatalmas veszteséget halmozott fel, nem tudták kifizetni a kárigényeket.
Az ifjabb Adamescu nagy szerencsejátékos hírében áll, csődbe vitte apja első ligás focicsapatát. Apja cégeinél vezető pozíciókat töltött be, így elképzelhető, hogy a román hatóságok ezért is keresik.
Borítófotó: Alexander Adamescu. Nagyon nem szeretné, ha kiadnák Romániának
