– A román gazdaság tavaly, a harmadik negyedévben 8,8 százalékos növekedést produkált, az egész esztendőt tekintve pedig több mint 6 százalékos gyarapodásra számítanak. Melyek voltak a növekedés legfőbb összetevői?
– Minden a jövedelmek növelésével kezdődött, amit két úton értek el: egyrészt megemelték a béreket a közszférában, másrészt a minimálbért is növelték, a reális munkatermelékenységet, valamint a versenyszféra valós fizetőképességét túlhaladó mértékben. Ez a keresetemelés szinte csakis a fogyasztást serkentette, nagyon kis részben a megtakarításokat. Egészségtelen a gazdasági bővülés, mert nem születtek olyan intézkedések, amelyek a helyi termelést fejlesztették volna. Tipikusan keynesi gazdasági modell, amely a fogyasztást fontosabbnak tekinti a termelésnél. Előbbi nagy része az importot pezsdítette, ami jelentősen rontotta a külkereskedelmi mérleget, így a gazdasági gyarapodás jólétéből a külföldi kereskedelmi partnereink részesültek, akik könnyebben megtermelik a román vásárlók által igényelt termékeket. Romániának, akárcsak más térségbeli országnak, mindig voltak ilyen látványos gazdasági növekedési időszakai, amelyeket hasonlóan látványos összeomlás követett. Ez az ingadozó bővülés nem fordítható át tartós fejlődéssé. S hogy teljes legyen a kép, a jövedelmek növelése és a laza monetáris politika következtében az emberek visszatértek a hitelalapú fogyasztáshoz.
– Tavaly azonban jól teljesített az ipar. Minek köszönhető ez, s mire számíthatunk az előttünk álló évben?
– A román fogyasztók derűlátása miatt nem is teljesíthetett másként az ipar. A növekvő külkereskedelmi mérleg hiánya azonban rámutat a szektor növekedésének a korlátaira, hiszen a bővülés továbbra is nagymértékben függ a különböző nyersanyagok, alkatrészek, technológiák importjától, a román ipar ugyanis nem tudja kielégíteni a belföldi keresletet. A jó teljesítményhez az is hozzájárult, hogy Románia legfőbb külkereskedelmi partnere, az Európai Unió szintén „boomkorszakban” van, ehhez képest viszont az ország nem exportál eleget az importhoz mérten. Az ipar eredménye ezért főként a vállalatok árbevételén látszik, kevésbé a hozzáadott értékben, valamint a befektetésekben.
– Az elmúlt évben folytatódtak az adócsökkentések, amit számos elemző és nemzetközi pénzintézet bírált.
– Az év elején csökkentek az adók, a vége felé viszont növelték azokat vagy újakat vezettek be. Például csökkent az osztalékadó, de később egészségügyi járulékkötelessé tették ezt a jövedelemforrást, így összességében nulla volt a mérséklés hatása. A társadalombiztosítási járulékok (most életbe lépő) áthárítása az alkalmazottakra sem jár összességében adócsökkentéssel. A minimálbér jelentős megemelése (januártól 1450-ről 1900 lejre, azaz 97 000-ről 127 000 forintra – a szerk.) is rejtett adózási formának számít. Ezért Romániában továbbra is nagy a munkára kivetett teher, ugyanakkor ennek kevés látszata van a költségvetésben és a beruházásokban.
– A 2018-as költségvetésben elég nagy pénzt, több mint 38 milliárd lejt (kb. 25 000 milliárd forint) szán a kormány közberuházásokra, ugyanakkor a betervezett összeget szinte soha nem költik el, átcsoportosítják egyéb kiadásokra.
– A múlt évben is hasonló összeg szerepelt a büdzsében, de ezt nem költötte el a kormány. Létfontosságú beruházásokat, autópálya-építéseket 2018-ra halasztottak. Ha az idén is ugyanez történik, akkor komoly bajban lesz Románia a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a számára biztosított brüsszeli pénzek lehívásával. Ezért is volt kénytelen a kormány 38 milliárd lejt betervezni a büdzsébe. A 2017-es gazdasági növekedés egyik paradoxona, hogy a rekordméretű bővülést közberuházások és uniós pénzek nélkül érte el a román gazdaság.
– A kormány második éve 3 százalékos államháztartási hiányt tervez, főleg azért, hogy ki tudja fizetni a megemelt béreket és nyugdíjakat. Ezáltal nő az államadósság, amely ugyanakkor GDP-arányosan 40 százalék körüli, tehát nem kiugróan magas európai viszonylatban.
– A bérekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások fixek, a legnagyobb mértékben befolyásolják a strukturális hiányt, amit Románia már túlhaladott és ezért büntetést kockáztat. Ugyanakkor a teljes deficit nem haladja meg a 3 százalékot, de problémát jelent, hogy a kormány nem tanúsít kellő óvatosságot, és a felső határig megy. Előfordulhat ugyanis, hogy 2018 gyengébb esztendő lesz a mezőgazdaságban vagy az energiaágazatban. A költségvetési kiadások és bevételek közötti aránytalanság exponenciálisan nő annak következtében, hogy a GDP is jelentősen bővül, ezért az államháztartási deficit névleges értéke jóval magasabb. Nemcsak a gazdaság, hanem az államadósság is gyors ütemben nőtt az elmúlt években, ezért elmondható, hogy Románia nagymértékben eladósodással gyarapodott. Még nagyobb problémát jelent, hogy a hitelből fizetett kiadásokat nem gazdaságösztönző beruházásokra fordítják, például autópályák építésére, hanem a bérek és a nyugdíjak növelésére, valamint a közszféra haszontalan kiadásainak a fenntartására. Meglehetősen ráfizetéses hitelből fizetni a közszféra pazarlásait, mert ez nem eredményez gazdasági fejlődést. Ráadásul a gazdasági „boom” idején nem célzatos az adósságot exponenciálisan növelni, ehelyett a régieket kellene kifizetni, hogy az újabb recesszió felkészülten érjen.
– Hasznosnak tartja a társadalombiztosítási járulékok áthárítását a dolgozókra? Mi volt ezzel valójában a kormány szándéka?
– Hosszabb ideje támogatom ezt az ötletet, mert így átláthatóbbakká válnak a munkaerőköltségek, egyszerűsödik a járulékok könyvelési nyilvántartása. A kormány szándéka azonban nem ez volt, ők azért hárították ezt az alkalmazottakra, hogy elmondhassák: nőttek a bérek és betartották a választási kampányban tett ígéretüket. Persze csak a bruttó bérek nőnek majd, a nettó jövedelmek ugyanakkorák maradnak, amennyiben a vállalkozók is megemelik az alkalmazottak bruttó bérét, hiszen a versenyszférában ez nem kötelező, de szerintem ezt megteszik, mert a munkaerőhiány miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy magukra haragítsák a dolgozókat.
– Milyen kihívásokat lát a munkaerőpiacon, ahol nagy az emberhiány, ráadásul a munkaerőköltség is megnőtt? Románia versenyképes tud maradni a külföldi befektetők számára?
– A munkaerőpiacot erőteljesen eltorzította a bruttó minimálbér mesterséges, a versenyképességtől és a munkatermelékenységtől független növelése. A közszférában gyorsabban nőnek a fizetések, mint a versenyszférában, ami szintén torzítja a piacot. Az elvándorlás miatt is romlik a munkaerő-kínálat a kereslethez képest, ezért tartom a reálgazdaság képessége fölöttinek a gazdasági gyarapodást, amely nem tarthat sokáig. Jóval kevesebb külföldi tőke áramlott be az elmúlt években a gazdaságba, mint korábban, ami jelzi, hogy csökkent a befektetőknek a román gazdaság potenciáljába vetett bizalma. A külföldi beruházók az utóbbi időben az üzleti szférával szembeni ellenséges hangulattal, kiszámíthatatlansággal és bürokráciával szembesültek.
– Fennáll a gazdaság túlhevülésének a veszélye?
– A túlhevülés már érezhető, s ez a bővülés említett ellentmondásosságaiból fakad: a gazdaság köz- és külföldi beruházások nélkül, a fogyasztástól serkentve nő, növekszik az import, az államadósság és az államháztartási hiány. A dráguló kamatok, az emelkedő inflációs szint, a lej gyengülése mind a túlhevülés jele. Ennek a típusú bővülésnek a hátránya az, hogy nem tartós, és nagyobb méretű gazdasági összeomlást idéz elő. Elég egy-két aszályos esztendő, egy regionális vagy uniós válság, például az EU gazdasági recessziója a brexit nyomán, vagy a spanyolországi problémák, és baj lesz itt is.
– Melyek a román gazdaság gyenge és erős pontjai 2018-ban?
– A román reálgazdaságnak ritkán látott képessége van kibírni valamennyi megpróbáltatást és kihívást. A kormányzat ellenséges viszonyulása a versenyszférához és a piachoz, valamint az úgynevezett kapitalisták bírálata nem fog több pénzt hozni az államháztartásba, hanem ellenkezőleg, eltávolítja azokat a vállalkozókat, akiknek az erőfeszítései nyomán több pénz kerülhetne az államkasszába. A gazdaság gyenge pontja ez a keynesi filozófián alapuló növekedés, amelynek az a lényege, hogy mesterséges jövedelmek révén serkentjük a fogyasztást, növeljük az államadósságot és a deficiteket – ez előbb-utóbb ellenünk fordul. A román gazdaság előnye, hogy része az Európai Uniónak, s a közös európai piacból számos előny származik, ami felszínen tarthatja az ország gazdaságát, ugyanakkor adott pillanatban magával is ránthatja.
NÉVJEGY
1975-ben született Gyulafehérváron
A Bukaresti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok tanszékének a tanára, társult oktatója a Bukaresti Politika- és Közigazgatás-tudományi Egyetemnek, valamint a 2004-ben privát felsőoktatási intézményként létesített Román–Amerikai Egyetemnek
Szakterülete a gazdaság és a pénzügyek
Borítófotó: hatalmas póz egy romániai medvefesztiválon. Mibe kapaszkodik a hirtelen megnövekedett gazdaság?
