A Hamászhoz köthető, terroristagyanús ember is feltűnt azon a tüntetésen, amelyet egyébként rendszeresen megtartanak Amszterdam főterén, Izrael-ellenes és antiszemita, Palesztina mellett kiálló üzeneteket lobogtatva. A programsorozat miatt már jobbközép politikusok is felléptek, kérve a városi hatóságokat, hogy tiltsák be a rendezvényt. Érdekesség, hogy holokauszttúlélők leszármazottjaként a hatvanhat éves Michael Jacobs Dávid-csillagos zászlót lengetve egyszemélyes ellentüntetést szokott tartani a BDS nevű szerveződés híveivel szemben úgy, hogy októberben őt verték bilincsbe a rendőrök, mivel összetűzésbe keveredett az Izrael-ellenesekkel. Úgy véli, a zsidók ellen speciális diszkrimináció működik Hollandiában.
ERŐSÖDŐ SZÉLSŐSÉGESSÉG
A Times of Israel beszámolója szerint a londoni Hyde Parkban a Kristályéjszaka évfordulóján zsidók emlékeztek a nácik áldozataira, amikor egy arab csoport zavarta meg őket, Izrael-ellenes jelszavakat üvöltve, és lökdösve a résztvevőket, akik így nem tudták megtartani a rendezvényt.
De a muszlim, bevándorló hátterű emberek részéről elkövetett atrocitások jóval durvábbak is tudnak lenni – elég csak az elmúlt évek terrorcselekményeire gondolni. Kifejezetten zsidóellenes motiváció húzódott meg a tavaly egész Franciaországot, sőt Európát is sokkoló tragédiában, amikor egy migráns megszúrta, majd felgyújtotta nyolcvanöt éves, holokauszttúlélő szomszédasszonyát. Mireille Knoll Párizs XI. kerületében élt, a tettes pedig a gyilkosság során egyes beszámolók szerint azt kiáltotta, hogy Allah akbar!
Ezek, illetve a hasonló példák a mindennapi antiszemitizmusról uralkodnak, amely egyre inkább jelen van egyes nyugati államokban. „A társadalmi integráció kudarcot vallott ezekben az országokban. Az eredménytelenség következményét láthatjuk a nagyvárosokban, szélsőséges esetben terrormerényletek formájában. Az európai döntéshozók mégis ezt az utat folytatnák” – vélekedett korábban egy interjúban a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) főtitkára, Szalai Kálmán.
Kitért arra is: az elmúlt években Franciaországban csaknem százmillió eurót kellett költeni a zsidóság biztonságára, az infrastruktúra megerősítésére, konkrétan golyóálló üvegek beszerzésére az intézmények ablakára, betontömbökre a zsinagógák védelmére és egyéb intézkedésekre. Ráadásul Berlintől Párizsig, Amszterdamtól egészen Londonig kipában sétálni az utcán fényes nappal rendkívül kockázatos – véli a TEV főtitkára.
BRÜSSZELI BEJELENTÉS
A helyzet odáig fajult, hogy a nyugati zsidó közösségek már az EBESZ-nél, az Európai Uniónál és más fórumokon is folyamatos vészjelzéseket adnak arról, hogy nem tudnak biztonságban élni. Legutóbb Brüsszelben tartottak konferenciát, amelyen Magyarországot éppen a TEV képviselte. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija ott jelentette be: európai zsidó szervezetekkel együttműködve európai szintre is kiterjeszti munkáját az alapítvány. Ennek szellemében irodát nyitnak Brüsszelben, hogy olyan antiszemitizmust monitorozó, kutató és elemző, valamint jogvédelemmel foglalkozó európai központ jöjjön létre, amely „képes az európai intézményrendszer normái által meghatározott, egységes szakmai módszertan alapján hitelesen fellépni a verbális és fizikai erőszakkal párosuló antiszemita indíttatású cselekmények ellen összeurópai szinten, különös hangsúllyal a tradicionális szélsőjobboldali zsidógyűlöletre és az utóbbi években Európára nehezedő migráció következtében felerősödött, a szélsőséges muszlim irányzatokhoz köthető gyűlöletkeltéssel és agresszióval, valamint az ezzel párhuzamosan az Izrael-ellenességbe bújtatott szélsőbaloldali antiszemitizmussal szemben”. A regionális irodákat is működtető, most bejelentett szervezet törvényalkotási javaslatokat is megfogalmaz majd, jogi tanácsadást végez, valamint a meglévő európai oktatási rendszerekhez illeszthető ismeretterjesztő és érzékenyítő programokat fejleszt.
Mindez a zsidó közösség saját erőforrásaiból és a magyar kormány támogató partnerségével valósulhat meg, csaknem egyéves egyeztetés nyomán – magyarázta Köves Slomó. Úgy tudjuk, hamarosan megszülethet a részletekre vonatkozó kormánydöntés, amelyben már konkrét összeg is szerepelhet.
A kezdeményezésben mindenesetre van némi pikantéria, hiszen a különböző uniós fórumokon Magyarországot, illetve az Orbán-kormányt szokás antiszemitizmussal vádolni. Vagy legalábbis az efféle tendenciák politikai célú felerősítésével, legutóbb a Soros-ellenes kampány kapcsán. Köves Slomó szerint azonban volt némi meglepő ellentmondás abban, hogy egy olyan ország, Hollandia politikusa, Judith Sargentini jegyezte a Magyarországot az antiszemitizmus miatt is elítélő jelentést, ahol – arányaiban is – nagyságrendekkel több erőszakos bűncselekményt követnek el zsidók ellen, mint nálunk.
HAZAI SZANKCIÓK
Egyébként a zsidóellenességgel szemben lépten-nyomon zéró toleranciát hirdető Orbán Viktor miniszterelnök a migráció kockázatai kapcsán több alkalommal is felhívta a figyelmet az antiszemitizmus erősödésének veszélyére. Ebben ráadásul egyetért vele Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfő is.
Csakhogy nyugaton a balliberális pártok elemi érdeke, hogy szavazatszerzési szempontból is az általuk áldozatként bemutatott, gyakran szélsőséges vallási és egyéb nézeteket magukkal hozó bevándorlók oldalán lépjenek fel.
Most a magyar kormány nem védekezik vagy mentegetőzik, hanem kvázi élére áll egy olyan projektnek, amelynek nyomán végre teljes képet kaphatunk az európai antiszemitizmus valódi mértékéről, különösen arról, hogy ez hol mekkora problémát jelent. Ezt követően pedig gyakorlati síkra lehet terelni az ellene való fellépés lehetőségeit. Érdemes megjegyezni: Magyarországon alaptörvényi védelem illeti meg a vallási és nemzetiségi közösségeket, továbbá a Btk., vagyis a büntetőjogi kódex szankcionálja a gyűlöletbeszédet, valamint az emberiesség ellen elkövetett cselekmények tagadását.
