MEGHAMISÍTHATTÁK A TŐKEHIÁNYADATOT
Teljes állami tulajdonban csak egy nagyobbnak nevezhető hitelintézet maradt Szlovéniában: az Abanka. De ezt is dobra verik, legalábbis az ország kötelezettséget vállalt erre az Európai Bizottsággal (EB) folytatott tavaszi tárgyalásokon.
Ljubljana több ízben is megkísérelte elodázni a 2011 és 2013 között végrehajtott, mintegy 2,3 milliárd eurós állami bankmentési program fejében vállalt privatizációt, illetve enyhíteni próbálta a csúszás miatt bevezetett büntetéseket, de az uniós szerv hajthatatlannak mutatkozott. 2013 óta mindegyik szlovén kormány kötelezettséget vállalt, hogy magánosítja a bankokat, a folyamatnak pedig már csak az utolsó fázisa maradt hátra, az Abanka eladása. Úgy tűnik – ahogy a már említett NKBM esetében is –, hogy az amerikai befektetési alap, az Apollo lehet a győztes, megelőzve az OTP Bankot. (Lapértesülés szerint mindkét pályázó nagyjából 400 millió eurót kínál az Abankáért, de az amerikaiak ajánlata valamivel nagyobb összegről szól.)
Šarec bejegyzése az Abanka védelmében. Haza és Brüsszelbe is üzent
ÜZENETEK A SAJTÓBAN ÉS BLOGON
Ha egyáltalán lesz értékesítés, ugyanis a szlovén közvélemény, valamint a hatalmon lévő pártok egyre hangosabban fejtik ki azon véleményüket, hogy egy úgynevezett stratégiai bankot mindenképpen jó lenne állami kézben megtartani. Ilyen véleményt hangoztatott legutóbb Marjan Šarec kormányfő is, igaz, inkább a furcsamód épp a napokban kirobbant bankszanációs botrányra reagálva. Twitter-üzenetében kifejtette: a korábbi összetételű Európai Bizottság eljárása igencsak furcsának nevezhető, az államnak, illetve a nevében eljáró vagyonkezelő holdingnak (SDH) pedig nagyon meg kellene gondolnia, eladja-e utolsó bankját, különösképpen a befutónak tűnő, de megkérdőjelezhető praxist folytató befektetési alapnak.
A sajtó ugyanis éppen most tudta meg (minő véletlen!), hogy az ügyészség a szanációt levezénylő szlovén nemzeti bank több tisztségviselője ellen eljárást indított. A kiszivárgott adatok alapján a jegybank emberei a valós tőkehiány háromszorosát tüntették fel 2013-ban, ennek folytán az állam lényegesen több pénzt pumpált a pénzintézeteibe. A vádhatósági vizsgálat alatt lévő tisztviselők szerint ez kifejezetten az Európai Bizottság nyomására történt, mert Szlovéniát „kísérleti nyúlként” használta fel az ún. bail-in új szabályainak a lefektetéséhez, amikor a bank megmentésében a tulajdonosok mellett a hitelezők is részt vesznek.
AZ ÜZLETLÁNCOT IS MEGMENTENÉK
Az EB érdemben nem reagált Marjan Šarec üzenetére, annyit azonban hozzátett: minden tagországtól elvárják, hogy teljesítse a megállapodásokat. Az SDH mindezek ellenére egyelőre folytatja az Abanka eladási eljárását, de a kormány a holding közgyűlésén bármikor megállíthatja a folyamatot. Az egész ügyben szükséges megemlíteni azt is, hogy a kormányfő véleménye merőben különbözik Počivalšek gazdasági miniszterétől az Apollo megítélését illetően. Utóbbi ugyanis azt hangsúlyozta, hogy az amerikai alap egészséges bankot varázsolt az NKBM-ből, így nem látja okát, miért ne így történjen ez az Abanka esetében is. Sőt úgy véli, hogy a kétszázezer embert foglakoztató Mercator kereskedelmi lánc megmentését is az Apollóra kellene bízni.
(Az Abanka ügyében lapzártánk után, szerdán dönthet az SDH.)
