A ljubljanai legfelsőbb bíróság döntése volt a kormányfő szerint az utolsó csepp a pohárban, amely miatt a távozás mellett döntött. A testület ugyanis megsemmisítette a kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper‒Divača-vasútvonal egy ‒ 27 kilométeres ‒ szakaszán tervezett második vágány építéséről tavaly szeptemberben rendezett népszavazás eredményét, mert indoklása szerint a kampányt állami pénz felhasználásával finanszírozta a kabinet. Új referendum kiírását is elrendelte, amelynek az időpontja megjósolhatatlan. A bírósági határozattal a Cerar-kormány tulajdonképpen elvesztette legnagyobb gazdasági projektjét, és az eredetileg júniusra tervezett parlamenti választások, illetve a közelgő kampány miatt már nem is vállalhatott volna újabb népszavazást egy olyan ügyben, amely amúgy is megosztja a közéletet (lásd a Vasúti projekt című írásunkat).
A hazájában alkotmányjogászként is tekintélyt szerző Miro Cerarnak a legfelsőbb bíróság döntése különlegesen nagy kudarcot jelent. Ennek ellenére a lemondás valós oka inkább abban keresendő, hogy a szlovén‒horvát határvitában Ljubljana nem tudja érvényesíteni a számára kedvező nemzetközi döntőbírósági határozatot. De az is megtépázta a miniszterelnök tekintélyét, hogy nem sikerült elindítania az egészségügyi reformot, valamint meghiúsult a közalkalmazottak szakszervezeteivel kötendő, már bejelentett alku, kormányzati partnerei pedig az utóbbi hónapokban egyéni akciókba kezdtek. A koalíciós egység egyértelműen megbomlott. Miro Cerar a maga szempontjából logikusan döntött, a választásokig ugyanis minden kudarcért kizárólag őt, illetve pártját okolhatta volna az ellenzék, valamint részben a koalíció pártjai is. Így mégis nyugodtabban láthat neki a kampánynak, hiszen eredményeket is elért: a szlovén gazdaság jól teljesít. A miniszterelnök lemondása után Borut Pahor államfő rendkívüli parlamenti választások kiírása mellett döntött, ami azt jelenti, hogy az eredetileg június 10-re tervezetthez képest két-három héttel hamarabb szavazhatnak Szlovénia polgárai. Addig ügyvezetőként kormányoz a Cerar-kabinet, de a parlamentben még születhetnek fontos döntések, például a Horvátországgal szemben kialakítandó álláspont tekintetében.
VASÚTI PROJEKT
A ljubljanai parlament 2017. május 8-án fogadta el, hogy hatályba lépjen a Koper–Divača-vasútvonal második vágányának építéséről, igazgatásáról és gazdálkodásáról szóló törvény. Erről tartottak később népszavazást. A referendumot Az Adófizetők Nem Adják Fel nevű civil szervezet kezdeményezte – de támogatta Janez Janša volt miniszterelnök Szlovén Demokrata Pártja, az ellenzéki, jobbközép SDS is –, mert szerintük túl drága a projekt kivitelezése, és teret adhat a korrupciónak. Az alacsony részvételi arány miatt azonban érvénytelen lett a voksolás (a többség egyébként támogatta a magyar részvétellel tervezett szlovén állami beruházást). A civil szervezet a lebonyolítást kifogásolva így is az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, majd a legfelsőbb bíróság hozott végleges határozatot az ügyben a múlt hét közepén. Döntése szerint a kormány csak a kedvező hatásait ismertette a projektnek, és ezt 130 ezer euró állami pénzből finanszírozta, így hátrányos helyzetbe hozta azokat, akik ellenezték a beruházást.
Borítókép: MTI/EPA
