KÜLFÖLDI PÉLDÁK NYOMÁN
Nem kevés félreértés látott napvilágot az elmúlt napokban az alapítványokra vonatkozó szabályozás törvényi módosítása kapcsán, leginkább az ellenzéki fórumokon. Az Országgyűlés március elején szavazta meg az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését, amely szerint úgynevezett vagyonkezelő alapítvány hozható létre „az alapító által rendelt vagyon kezelésére s az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására”.
Mindebből például a HVG azt szűrte le, hogy a törvény célja valójában a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozó kutatóhálózat el-, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem vagyonának átvétele. Minderre abból következtettek, hogy a törvényszöveg szerint közérdekű célra is létre lehet hozni ilyen alapítványt, márpedig ebbe a körbe a nevelési-oktatási, a kutatási vagy a felsőoktatási tevékenység támogatása, működtetése is beletartozik. Az LMP-s Schmuck Erzsébet a parlamentben egyenesen azt magyarázta, hogy szégyenletes módon kiszervezik az MTA ötszázmilliárd forintos vagyonát.
CSALÁDBAN MARAD
Csakhogy ez fel sem merült. Völner Pál igazságügyi államtitkár „összeesküvést sejtető vízióról” beszélt az ellenzéki kirohanások kapcsán. Szerinte nem lehet vagyonkimentésről beszélni, ellenkezőleg: az alapítványokba vagyont kell behelyezni, ahogy például könyvvizsgálót is kell alkalmazni. Más országokban szintén létezik ilyen vagyonkezelési forma, a magyar gazdaság pedig, úgy véli, most került abba az állapotba, hogy e lehetőség megteremtése nálunk is szükségessé vált. De miről is van szó valójában?
Palkovics László innovációs miniszter. A kormány átvitte akaratát az akadémia kutatóhálózatának átalakítása kapcsán
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint négyezer olyan vállalat van jelenleg Magyarországon, amelynek az alapító tulajdonosa közel került a nyugdíjkorhatárhoz. Márpedig a kormány annak örülne, ha ezek a cégek lehetőség szerint családon belül maradnának, vagy ha ez nem megoldható, akkor még mindig az a legjobb, ha a törvényalkotó segít abban, hogy a társaság magyar menedzsmentje vagy egy hazai birtokban lévő alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az új jogszabály egyik, sőt elsődleges célja tehát ez lenne. Vagyis alapvetően gazdaságszervezési eszközről van szó, illetve egy opció megnyitásáról az érintettek számára.
A tárcavezető egy korábbi interjúban megemlítette a német Boscht. Náluk 92 százalékban a Robert Bosch Alapítvány tulajdonolja a céget, csak a maradék rész a családé. Nagyjából ezt a modellt terjesztené ki a kormány a hazai kkv-k körére is. A mostani módosítás mindenesetre megteremti ennek a lehetőségét, ám a gyakorlati megvalósításhoz alighanem újabb, önálló törvényre is szükség lehet, melyet Palkovics tavaszra ígért.
HANGULATKELTŐK
Mindazonáltal az akadémiai kutatóhálózat ügyében is komoly fordulat következett be a napokban. Lovász László MTA-elnök és Palkovics közös szándéknyilatkozatot írt alá, melynek folyományaként végső megállapodás körvonalazódik a tervezett reformról. A legfontosabb kitétel, hogy Lovász tudomásul vette a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az intézmény szervezetén kívül kívánja működtetni. Ennek érdekében létrejönne egy új irányító testület, melybe az Akadémia és a kormány paritásos alapon küldene képviselőket, „a tudományos közösség többségi részvételének” a biztosítása mellett.
A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a kormányfő nevezi ki, így a megegyezés. S ami talán a legfontosabb, az ellenzéki és egyéb támadásokat eljelentéktelenítő fejlemény: az MTA-féle kutatóintézet-hálózat által használt, illetve működtetett vagyon az Akadémia tulajdonában marad. Vagyis – bár a részletek kidolgozása még hátravan – jelen állás szerint szó sincs arról, hogy valamiféle kormányzati közalapítvány elcsaklizná az intézmény vagyonát.
Mindezt tetézi, hogy a szándéknyilatkozat szerint a kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése. Vagyis az új szisztémával több pénz is jár majd. A következő lépés, hogy az MTA közgyűlése is igent mondjon a megállapodásra, melynek kapcsán már megindult, illetve folytatódott a kormányellenes hangulatkeltés. A tüntetéseket szervező Akadémiai Dolgozók Fóruma közölte: elfogadhatatlannak tartják a Lovász-féle alkut. Mintha nem olvasták volna a kommünikét, Orbán Viktornak címzett nyílt levelükben azt írják, Palkovics „létében fenyegeti az Akadémiát, és a tudósaitól akarja megfosztani azt”.
A tárgyalási folyamatra rálátó forrásaink szerint az MTA vezetése és a kormányzati delegáció az elmúlt hetekben már kifejezetten konstruktív légkörben egyezkedett, zárt ajtók mögött nyoma sem volt a hazai és nemzetközi balliberális sajtóban is megjelenő drámai légkörnek, feszültségnek. A február végi fordulón például Vékás Lajos alelnök így reagált a szándéknyilatkozatban rögzített megoldást előzetesen vázoló miniszteri előadásra: „Ez az összefoglalás, amit most mondtál, ez tökéletesen a mi javaslatunk.” Érdekesség, hogy ettől függetlenül a tárgyalást követően az elnökség még egy kifejezetten harcos szellemű közleményt adott ki, noha valójában már akkor egészen közel volt a megegyezés.
A lapunk által megkérdezett akadémikusok arról beszéltek: egyes, pozíciójukat féltő, az aktív politizálástól, illetve külföldi sajtótermékek „informálásától” sem visszariadó emberek próbálják meg rendre kiélezni a konfliktust a nyilvánosság előtt, amiben készséggel működnek közre az ellenzéki politikusok is, egyenesen az Akadémia „beszántásáról” értekezve.
EGYETEMI REFORM
Korántsem ennyire konfliktusos a vagyonkezelő alapítványok alkalmazása a felsőoktatásban – legalábbis egyelőre. Palkovics Trócsányi László igazságügyi miniszterrel közösen jelentette be február elején: a Budapesti Corvinus Egyetemet a kormány által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini alapítvány tartja majd fenn, amihez az állam átadja a Richter- és Mol-részvényeinek tíz-tíz százalékát, valamint ezeknek a papíroknak a 2018-as osztalékát. A teljes ingó és ingatlan vagyont a Corvinus tulajdonába adják, sőt, így tesznek a Ménesi úti épülettel is. Vagyis az ellenzék által mantrázott elkobzásnak még a gyanúja sem merülhet fel. Sőt. A PPP konstrukcióban épült új szárnyat pedig az állam megvásárolja huszonnégymilliárd forintért.
Ez azonban csak az első lépés. Sajtóinformációk szerint a Semmelweis Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Széchenyi István Egyetem is az új modell szerint működik majd.
Borítófotó: A Robert Bosch GmbH egyik tavalyi konferenciáján bemutatott installáció. A német technológiai világcég a minta a magyar alapítványi vagyonkezelés kialakításában
