Északkeleti szomszédunk ortodox egyháza önállósodni akar, saját, független vezetővel, aki nem tartozik más ortodox egyház alárendeltségébe. Ahogy a szakértők fogalmaznak: nincs jelentési kötelezettsége. Jelenleg az ukrán felekezet a moszkvai patriarkátus alá tartozik. Kijevben hangoztatják, hogy az utóbbi, annak feje a putyini belső hatalmi kör része, emiatt utasítják el a több száz éve fennálló status quót.
Ám Ukrajna orosz ajkú vidékein (főként a szakadárok uralta keleti részeken) fenntartanák az egyház Moszkvától való függőségét. A helyzetet bonyolítja, hogy létezik egy másik, az 1991-ben létrehozott, de az egyetemleges ortodox egyházfőnek tekintett konstantinápolyi pátriárka által még el nem ismert önálló kijevi patriarkátus is.
Az orthodoxwiki.org honlap két nagy csoportot említ: az autonóm és az önálló vezetővel rendelkező egyházakét. Valamennyien az ortodox hitközösség kötelékében működnek – jegyzi meg. Ugyanakkor jelzi a rendszer komplikáltságát, tájékoztatván, hogy a moszkvai patriarkátus hatáskörébe (alárendeltségébe) tartoznak például a kijevi mellett a balti államok ortodox egyházai, sőt a kínai és a japán felekezet is.
Kijevi vezetők mindezt Oroszország Ukrajna ellen vívott hibrid háborúja szerves részeként értelmezik. A hvylya.net ukrán honlapon egészen a középkorig visszavezetett sokszálú elemzések próbálják igazolni a kormány önálló ukrán ortodox egyházat támogató álláspontját. A két ország konfliktusának a 2014-es kirobbanásáig is létezett ez a probléma. Csaknem minden nagyobb faluban, városban működött az „ukrán” és az „orosz” hitközösség, és az emberek eldöntötték, melyikhez akarnak tartozni. Főleg a nagyrészt oroszok lakta Kelet-Ukrajnában az utóbbi hívei voltak túlsúlyban.
Iván Dzjuba irodalomtörténész rámutat, hogy az „orosz faktor” mindenütt jelen van a mai ukrán közéletben, a nyelvi, irodalmi vitáktól az egyházi kérdésekig. „A Kijev-ellenes erők azon stratégiája, hogy blokkolják az ukrán ortodox egyház önállósodási törekvéseit, kudarcra van ítélve. Az ország nagyon közel áll ahhoz, hogy a konstantinápolyi pátriárka megáldja és jóváhagyja a saját ortodox egyháza gondolatát” – írja Szergej Raszkov. Petro Porosenko ukrán államfő levélben fordult Bartolomaiosz konstantinápolyi egyházfőhöz, aki április 22-én összehívta a szinódust, amely úgy döntött, hogy konzultációkat folytat a pravoszláv világ egyházaival.
A másik, az orosz oldalon a TASZSZ összeállítása szerint 2016-tól még erősebbé vált ukrán részről az egyházi kérdés túlpolitizáltsága. Kijevben kezdeményezték az „önmeghatározási” törvénymódosítást, amely szabályozta volna az állampolgárok „ukrán” vagy „orosz” ortodox egyházhoz való tartozásának a módját. Oroszország fővárosában ezt a pravoszláv hívők elleni diszkriminációként értelmezték. A moszkvai pátriárka, Kirill (Gungyajev) az ENSZ főtitkárához, António Guterreshez, a kelet-ukrajnai helyzet rendezésében részes „normandiai négyekhez” és Ferenc pápához fordult ez ügyben.
