A vízum nélküli európai utazás hang-súlyosan szerepelt a 2014 májusában megválasztott Petro Porosenko elnök programjában, ennek megfelelően az ukrán hatalom képviselői ünnepélyes külsőségek között méltatták az eseményt. Kijevben maga az államfő indította el a visszaszámlálást az Európa téren felállított órán, amely a jelentős kedvezmény életbelépéséig hátralévő időt mutatta. „A vízummentesség az orosz birodalomtól való végső búcsút jelenti, a Back in the USSR szavakat pedig csak a Beatles dalában fogjuk hallani” – mondta az angolul is kiválóan beszélő Porosenko.
A mintegy 150 ezres magyar közösséget magában foglaló Kárpátalja Magyarországon kívül Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával is határos, ezért valószínűleg az átutazók túlnyomó többsége választja majd az itteni határátkelőket. Nem véletlen, hogy a megyét egyébként ritkán felkereső elnök (legutóbb 2015 júliusában járt itt, amikor a rendőrség és az egyik félkatonai szervezet között kirobbant munkácsi lövöldözést követően felmentette a megyei közigazgatási hivatal akkori vezetőjét, és a helyére kinevezte a tisztséget jelenleg is betöltő Hennagyij Moszkalt) éppen az Ungvár–Felsőnémeti (Szlovákia) átkelőn lépett be Európa jelképes ajtaján, hogy találkozzon Andrej Kiska szlovák államfővel.
Porosenko az ünnepségen azt hangoztatta, hogy „közösen fogjuk fejleszteni a határátkelőhelyeket, együttes útlevél- és vámvizsgálatot vezetünk be a szlovák, román, lengyel és magyar partnereinkkel a barátság és az országaink közötti bizalom szimbólumaként”. Erre szükség is lesz, hiszen az előjelekből ítélve sok ukrán él majd a vízummentes utazás lehetőségével. Arszen Avakov belügyminiszter tájékoztatása szerint májusban a kiadott biometrikus útlevelek száma a napi húsz-ezret is meghaladta, az év végéig pedig ötmilliónál is több ukrán állampolgár rendelkezhet majd ilyen típusú dokumentummal. Mindeközben lejártukig a korábban kiadott, hagyományos útlevelek is érvényesek maradnak, tehát schengeni vízummal szintén be lehet lépni az EU területére. A határok menti 50 km-es zónában élők pedig kishatárforgalmi engedéllyel is utazhatnak.
Kárpátalján a határőrség becslése szerint a vízummentesség kezdetén 30, de a későbbiekben is stabilan 20 százalékos forgalomnövekedés várható az átkelőkön. Jelenleg a terület és az európai uniós országok közötti 467 km-es határon összesen tizenkét személyforgalmi határátkelő működik, közülük hét az ukrán–magyar szakaszon. A vízummentesség életbelépése előtti napokban az ukrán határrendészeti szervek ellenőrizték az átkelők készenléti állapotát, és mindent rendben lévőnek találtak. A következő hetekben kiderül, hogyan működik a rendszer „élesben”. Az mindenesetre tény, hogy az elmúlt időszakban rendszeresen előfordult technikai üzemzavar az ukrán oldalon, ami többórás várakozást okozott a határon.
Kárpátalja kormányzója, Hennagyij Moszkal szerint a gyors és zavartalan átlépés biztosítása céljából még tizenkilenc új átkelőhelyet kellene kialakítani a megyében. Ezek közül a határ menti együttműködés keretében bő tíz évvel ezelőtt tervbe vett Nagypalád (Ukrajna, Nagyszőlősi járás) és Nagyhódos (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) közötti átkelő ez év őszén megnyílhat. Az ukrán fél gőzerővel építi az odavezető utat, a két ország közötti megállapodás értelmében pedig magyar forrásból létrehozzák a közös határellenőrzési épületet.
A hivatalos hurráoptimizmus mellett az ukrán átlagpolgárok is pozitívan fogadták a vízummentességet, hiszen így egyszerűbbé és olcsóbbá válhatnak a külföldi utazások. Persze az anyagi fedezet előteremtése (egyébként Magyarország esetében a legalacsonyabb az összeg, napi 35 euró személyenként) sokak számára elérhetetlen egy olyan országban, ahol a nettó minimálbér nem éri el a 100 eurót. Így lehet, hogy sokan a külföldi munkavállalást megkönnyítő ugródeszkaként használják majd ki a vízumok eltörlését.