Az idén életbe lépett a szelektív gyűjtést kötelezővé tévő törvény, azonban még az ehhez szükséges konténereket sem helyezték ki a településeken. Ukrajnában egyetlen korszerű szemétfeldolgozó sem üzemel, holott a környezetvédelmi szakértők hangsúlyozzák, hogy a hulladék legalább 40 százalékát valójában értékes másodlagos nyersanyagok – papír, üveg és különböző polimerek – képezik. Szemétégető erőműből is mindössze négy épült a függetlenségének 27. évébe lépett országban, de ezek közül jelenleg csupán egy – a kijevi – működik.
Még egy számadat: egy ukrajnai átlagpolgár napi egy kilogramm szemetet produkál, azonban a lakossági -hulladéknak mindössze az 5 százalékát kezelik az európai normáknak megfelelően. 95 -százalék válogatás nélkül a szeméttelepre kerül, ahol esetleg tömörítik, majd egyszerűen betemetik földdel. Tragédiának kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy az illetékesek kormányzati és törvényalkotói szinten kezdjenek foglalkozni a mindinkább kezelhetetlenné váló problémával.
Tavalyelőtt a Lviv (Lemberg) mellett fekvő, 25 hektáros területet elfoglaló hulladéklerakóban kigyulladt a szemét. Az oltás során megcsúszott és négy tűzoltót maga alá temetett a helyenként már hatvanméteres magasságot is meghaladó szeméthegy. A telepet azonnali hatállyal bezárták, viszont a közel 750 ezres nyugat-ukrajnai nagyváros háztartási hulladékának a kezelését azóta sem sikerült hosszú távra megoldani.
A Magyarországgal északkeleten szomszédos Kárpátalján is komoly gondot okoz a hulladék összegyűjtése, kezelése. Sőt, mivel járásonként legfeljebb egy-két hivatalos lerakó üzemel, így jobb híján az önkormányzatok jelölnek ki ideiglenes gyűjtőt a települések közelében. Gyakran előfordul, hogy a lakosok illegálisan, az erdőszéleken, vízfolyások közelében dobják ki a szemetüket. A megyei közigazgatási hivatal légi és műholdas felvételekkel alátámasztott adatai szerint Kárpátalján jelenleg 3 millió tonna hulladék van 250 illegális szeméttelepen, amelynek a legnagyobb hányada a Tisza mentén található. A tavaly levonult árvízzel például 2450 köbméter pillepalack érkezett Magyarországra; ezeken a feliratok 85 százaléka ukrán, 15 százaléka pedig román nyelvű volt.
Szomszédunkban csak a gyökeres szemléletváltás hozhat áttörést, ennek az első jelei már tapasztalhatók. A hazánkban sikeres Te szedd! hulladékgyűjtő akció mintájára tavaly májusban, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács kezdeményezésére, a kárpátaljai magyar ifjúsági szervezete közreműködésével elindult a Tiszta Kárpátalja elnevezésű környezetvédelmi program, amely célul tűzte ki a térség kulturális és turisztikai helyeinek a szeméttől való megtisztítását. A Grezsa István vezette testület, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztéséért felelős kormánybiztosság 14 millió forintos támogatásának köszönhetően jött létre a projekt, amelyhez harminc kárpátaljai helység és több ezer önkéntes csatlakozott.
Az új jogszabállyal kapcsolatban a régiófejlesztési minisztérium illetékese, Ljud-mila Poltoracsenko rámutatott: a háztartási hulladék összegyűjtésének, szállításának, újrahasznosításának és semlegesítésének a kérdései a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak.
Átfogó nemzeti hulladékkezelési stratégia híján azonban nehéz megjósolni, miként hajtható végre a törvény. Azt a laikusok is belátják, hogy a hulladékfeldolgozó üzemek létrehozását a lehető leggyorsabban el kell kezdeni, különben Ukrajna belefullad a saját szemetébe. Ez viszont nem tartozik az egyszerűen kivitelezhető és olcsó beruházások közé. Első lépésként talán ideje lenne kihelyezni szelektív hulladékgyűjtő konténereket az ország összes településén, különben a hulladékkezelési törvény is csak a számos semmibe vett jogszabály egyike lesz az európai értékrendet hirdető Ukrajnában.
Borítófotó: gyakori látvány az ukrajnában. a kommunális szemét elszállítása is problémás
