A németek Románia és Bulgária 2007-es uniós csatlakozása után a maximális hét évig zárták el a két ország polgárai elől a munkaerőpiacukat, így az új tagállamokból érkezők 2014-ig csak vállalkozóként dolgozhattak náluk. Az átmeneti idő lejárta után már munkavállalóként is jöhetnek, s a brexit óta rengeteg román és bolgár vendégmunkás is inkább Németországot választja.
A NYITOTT HÁZIÚR
A munkakeresői mellett kialakult egy másféle vándorlás is, amely a német jóléti ellátórendszer kihasználására épül. A képlet végtelenül egyszerű. Vegyünk kényszerárverésen egy lerobbant bérházat úgy 200-300 ezer euróért, s minimálisan újítsuk fel azt, mondjuk százezerért. Szerezzünk tíz nagycsaládot, amelyet beköltöztetünk, számukra (papíron) vállalkozóként igazoljunk havi legalább ötszáz eurós bevételt, vagy (szintén papíron) minimálbéren foglalkoztassuk őket. A szükséges járulékfizetési idő után munkanélküliként már jogosulttá válnak a német jóléti ellátásokra. Ez a művelet azért fontos, mert máskülönben az EU-s állampolgároknak sem jár a német szociális segély. Ezzel a trükkel azonban a város máris a „vállalkozó által megszabott – gyakran csillagászati – áron bérli a „felújított lakásokat, hiszen más háziurakkal ellentétben ő „nyitott arra, hogy az otthonokat kiadja uniós külföldieknek. Az üzleti modellben a hangsúly a nagycsaládon van, hiszen Németországban az első gyerek után már havi 192 euró családi pótlékot fizetnek, amely a gyerekek számával tovább növekszik. Ezek után nem csoda, ha a nyomor vámszedői százszámra hoznak Kelet-Európából sokfős családokat, köztük számtalan cigány famíliát Németországba. A szegénységi bevándorlás zöme néhány Rajna menti és Ruhr-vidéki nagyvárosba irányul, főként Essenbe, Kölnbe, Hammba, Duisburgba és Dortmundba. Becslések szerint csak Duisburgban 17 ezer román és bolgár él, s havonta további ötszázan csatlakoznak hozzájuk. A családi pótlék és a szociális segély mellett számtalan kiszolgáltatott román és bolgár dolgozik feketén vagy prostituálódik, hogy a háziúrnak járó költségek levonása után maradjon pénze saját és családja megélhetésére vagy az otthon maradtak támogatására.
SZEMÉTHEGYEK
Az érintett városokban és negyedekben közben nő a társadalmi feszültség. Az érkezők közel fele iskoláskorú, ám a német iskolák nincsenek felkészülve ennyi gyerek nyelvtanítására és integrációjára. Sok jövevény kultúrája is megütközést kelt, a németek ugyanis nem szokták az ablakból kidobni vagy az udvaron felhalmozni a szemetet. A környező lakások eladhatatlanná válnak, így idővel ezeket nyomott áron felvásárolva lehet az extraprofitot hozó modell szolgálatába állítani. A probléma ismert. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök tavasszal meglátogatta a Ruhr-vidéket, ahol bemutatták neki a szegénynegyedek felszámolásának programját. Az önkormányzatok a tűzvédelmi és a higiéniai szabályok szó szerinti betartatásával próbálják lezárni a gyakran túlzsúfolt és lelakott bérházakat. Don Quijoteként harcolnak a szélmalmok ellen. K.Rengeteg román és bolgár „nagycsaládos nyomorog lerobbant lakásokban, kihasználva a német tb kiskapuit.
Borítófotó: Focidrukkerek örülnek Frankfurtban az Eintracht kupagyőzelmének. A németek lassan már csak a focisikereknek örülhetnek
