Közép-Európa legnagyobb gázelosztó objektumában, a magyar határ közelében fekvő osztrák Baumgartenben robbanás történt decemberben. Ez ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire sérülékeny a nyugat-európai gazdaság egyik legfontosabb komponense, az energia. Az érintett német nagyipar hamar reagált, megszaporodtak a több lábon állást szorgalmazók nyilatkozatai és javultak az orosz–német Nord Stream II. (Északi Áramlat II.) esélyei.
A CDU/CSU–SPD-nagykoalíció megalakításáról szóló tárgyalások elindítása is lökést adhat a gázvezetékprojekt megvalósításának. Németországban komoly tábora van ennek a tervnek; többek között a külügyi tárca jelenlegi vezetője (korábbi gazdasági és energiaügyi miniszter), Sigmar Gabriel, valamint párttársa, az Oroszországgal foglalkozó kormánymegbízott, Gernot Erler, azonkívül az Északi Áramlat II. igazgatótanácsának az elnöke, Gerhard Schröder is támogatja. S erősen lobbiznak a gázvezeték üzemeltetésével megbízott konzorcium tagjai: a Shell, az Uniper (korábban E.ON), az OMV, a Wintershall és az Engie (korábban GDF Suez).
Eközben a német kormány újabb, a cső megépítéséhez szükséges engedélyt hagyott jóvá. Berlinben figyelmen kívül hagyták a hadsereg, a Bundeswehr tiltakozását, amely szerint a tengerfenéken futó vezeték akadályozza a haditengerészet és a légierő Pomerániai-öbölben lévő tengeri lőterének a működését. Merkel számára fontosabb, hogy a német lakások fele, az újonnan építetteknek pedig a 45 százaléka gázfűtésű.
Az EU kettős mércével mér. A Die Welt című lap emlékeztet rá, hogy Brüsszel elmarasztalja a magyarokat az orosz kapcsolatok miatt, miközben a Gazprommal szorosan együttműködő Németországnak elnézik az Északi Áramlat II. megépítését. Továbbra sincs egység az EU-tagok körében a projekt megítélésével kapcsolatban. Lengyelország és a balti államok ellenzik a vezetéket, az ugyanis kikerüli Ukrajnát, s ezzel csökkenti Kijev befolyását az európai energiapiacra. A skandináv országoknak környezetvédelmi kifogásaik vannak.
A gázcsövet ellenző lobbi legerősebb tagja azonban az Egyesült Államok. Washington embargóval fenyegette meg azokat a vállalatokat, amelyek orosz energiaprojektekben vesznek részt. Az amerikaiak a saját kitermelésű palagázt és palaolajat akarják minél nagyobb mértékben eladni Európában.
Egyelőre nem tudni, vajon a Trump-adminisztráció beváltja-e a fenyegetését és életbe lépteti-e a szankciókat a Shell, az OMV, a 153 ezer alkalmazottat foglalkoztató Engie vagy a világ legnagyobb vegyipari vállalatcsoportosulása, a német-országi székhelyű BASF SE (Wintershall) ellen. Ha igen, az minőségi változást, akár az EU és az Egyesült Államok közti nyílt gazdasági háborút jelenthet.
