Bár az év elején még úgy volt, s ezt korábban a Figyelő kormányzati és brüsszeli forrásai is megerősítették, hogy hamarosan lezárulhat a hazánk ellen az iskolai szegregáció vádjával indult kötelezettségszegési eljárás, a jelek szerint a történet még nem ért véget. Értesülé-seink alapján ugyanis még október folyamán egyfajta ellenőrző bizottság érkezik Brüsszelből, hogy felmérje a magyarországi állapotokat ezen a téren. A csapat vezetője maga a területért, azaz az igazságügy mellett az esélyegyenlőségért és a genderügyekért is felelős biztos, Věra Jourová lesz, aki eddigi megnyilvánulásai alapján nem különösebben szimpatizál a jelenlegi magyar kormánnyal.
NINCS SZENZÁCIÓ
A fordulat, illetve a csúszás okai egyelőre ismeretlenek. A kormány ugyanis azzal számolt, hogy az esélyegyenlőségi törvény Brüsszellel is egyeztetett, nyár eleji módosításával véget érhet a 2015-ben indult procedúra, ám az új fejlemények alapján erre aligha kerül sor még az idén. Persze ennek a lehetőségét kategorikusan nem zárta ki a biztos asszony, aki a közelmúltban egy háttérbeszélgetésen magyarázta az ügyet. Sajtóbeszámolók szerint egyebek mellett kifejtette: a romák helyzetét teljes egészében vizsgáló tényfeltáró delegáció is érkezik majd Magyarországra, az Európai Bizottság (EB) pedig a szeptemberi iskolai adatok, illetve a látogatás eredményeinek ismeretében novemberben dönt arról, hogy szükséges-e újabb szakaszba léptetni a kötelezettségszegési eljárást.
A vizit bizonyos szempontból nem tekinthető különösebb szenzációnak, hiszen éppen a magyar soros uniós elnökség egyik nagy eredménye volt a közös európai felzárkózási stratégia megalkotása, melynek működését Brüsszelnek olykor érthető módon felül kell vizsgálnia. Így elképzelhető, hogy más országokba is küldenek hasonló delegációt, annál is inkább, mert régiós szinten ezen a téren aligha van okunk szégyenkezésre. Ezt igazolja, hogy az EB Csehország és Szlovákia ellen is hasonló lépéseket tett. Mindazonáltal Jourová úgy fogalmazott: „Nem fogok a végletekig várni az eredményekre, de a döntés előtt egyeztetek az illetékes miniszterekkel.”
FELEMÁS INDOKOK
Ugyanakkor a romák helyzetének a felméréséről szóló indoklás abból a szempontból mégis felemás, hogy a brüsszeli testület nemrég tette közzé a nemzeti integrációs stratégiák értékelését, amelyben bemutatja, miként változott a romák helyzete az Európai Unióban 2011 óta. Az adatok jórészt igazolják a magyar kormány törekvéseit a társadalmi felzárkózás területén. Kiderült például, hogy hazánkban tavaly több roma gyermek részesült kisgyermekkori nevelésben és kevesebb hagyta abba az iskolát, mint öt évvel korábban. Ettől függetlenül a szegregáció továbbra is probléma, ezt a kormány sem tagadja, sőt, különböző programokat indított ezen a téren. Ugyanakkor arra is érdemes kitérni a jelentésben foglaltak kapcsán, hogy egyes romló mutatók dacára ma kevesebb roma tapasztal hátrányos megkülönböztetést az iskolában vagy az álláskeresés során, mint 2011-ben.
Kormányzati források már évek óta panaszkodnak arról, hogy a brüsszeli bürokrácia dzsungelében máig számos balliberális elkötelezettségű magyar hivatalnok ténykedik, akiknek eszmetársaik, illetve a velük egy húron pendülő pártok választási vereségei dacára komoly befolyásuk van az uniós központban. Ennek tudható be részben az is, hogy egy a nyíregyházi Huszár-telepen lévő iskola bezáratásáért jogvédők által indított polgári per kapcsán döntöttek a hazánk elleni eljárásról, mégpedig a szegregáció vádjával.
A népesedési, társadalmi és gazdasági okok nyomán kialakult probléma ugyan korántsem hungarikum, ám kétségtelen: a nemzetközi figyelem hatására a kormány nagyobb fokozatra kapcsolt a szegregáció elleni küzdelem terén. Egyelőre azonban Brüsszel ezt nem hajlandó elismerni. Ebben szerepet játszhat nyilván az is, hogy miközben magyar kormánytagokkal még nem egyeztetett, az eljárás „ötletgazdájának” tekinthető, Soros György által finanszírozott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány delegációját – ahogy arról a Figyelő korábban hírt adott – személyesen fogadta a biztos asszony. Sőt, a találkozón készült felvételek alapján rendkívül szívélyes eszmecserét folytattak, még a szegregált cigány tanulók állítólagos petícióját is átvette a Mohácsi Erzsébet, a volt SZDSZ-es EP-képviselő Mohácsi Viktória testvére által vezetett szervezet kis csapatától.
FELJELENTŐSDI
Ami a módszereket illeti, a „fel-je-len-tős-di” korántsem magyar találmány. Hasonló vádakkal fordult Jourovához tavaly – az EB honlapja szerint legalábbis – egy budapesti székhelyű szervezet, kérve: a bizottság indítson eljárást Románia ellen. A European Roma Rights Centre (ERRC) honlapján magát NGO-ként azonosítja, és egyebek mellett emberi jogi képzéseket is szervez. Hogy miből, illetve hogy ki vagy kik támogatják, arról hallgatnak. Ugyanakkor honlapjuk szerint 2015 decemberében Soros György személyesen látogatta meg a csoport irodáját. Az erről készült kép melletti szöveg szerint a spekuláns Nyílt Társadalom Alapítványai segítették az ERRC-t, vélhetőleg anyagilag is. Ðorđe Jovanović, a szervezet elnöke pedig korábban úgy nyilatkozott: a magyar hatóságok szándékosan lehetetlenítenek el több ezer gyereket egy előítéletes oktatási rendszerben. Ami biztosan nem igaz.
A szervezet brüsszeli beadványában amúgy szerepel a romák arányszáma is a felsőoktatásban, ami Romániában csupán 0,7 százalékos. Nálunk ez az adat már 2015-ben 1,7 százalék volt, ami nem különösebben impozáns, ám a tendencia annál inkább, mivel hat év alatt megháromszorozódott a cigány hallgatók aránya a felsőoktatásban. Ezt vélhetőleg segíti a roma szakkollégiumi hálózat folyamatos erősítése, amelyben a történelmi egyházak komoly partnerei a kormánynak. Nem mellesleg szintén apadt a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya a cigányságban, 90-ről 83,7 százalékra, s a csökkenés folyamatos.
