Újra forrong Macedónia

Mátrix
Hosszú évek óta  a legsúlyosabb etnikai krízis bontakozik ki Szkopjéban.

Kábítógránátokat vetettek be a macedón rendőrök múlt csütörtök este a törvényhozás épületében, hogy kiszabadítsák az ott rekedt parlamenti képviselőket.  Előzőleg körülbelül 200 maszkos tüntető hatolt be az épületbe, és megtámadták Zoran Zaevet, a szociáldemokraták vezetőjét. Mindez a Reuters szerint azért történt, mert a párt és az országban kisebbségben élő albánok képviselői egy albán származású házelnököt akartak megválasztani.

Nagy-albánia?

A konfliktus annak nyomán alakult ki, hogy a 2016. decemberi előrehozott választásokon egyik nagy párt sem szerzett többséget a parlamentben: a jobboldalnak 51, a baloldalnak pedig 49 mandátuma lett a 120 fős országgyűlésben. A legtöbb szavazatot a jobboldali pártszövetség kapta (a voksok 39,39 százalékát), de a törvényi határidőn belül nem tudott koalíciós kormányt alakítani. A szociáldemokraták (akik a szavazatok 37,87 százalékát gyűjtötték be) így magukhoz ragadták a kezdeményezést, és a beszámolók szerint a minap jogi felhatalmazás nélkül választottak házelnököt. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a házelnök-választás a törvényi kereteknek megfelelően zajlott… 

A jobboldal 2014-es választási győzelmét követően tüntetések törtek ki, Szkopjéban, az ország fővárosában. Az addig kormányzó konzervatív VMRO-DPMNE pártot korrupcióval, illetve azzal vádolták a szociáldemokraták, hogy 20 ezer közszolgálati alkalmazottat hallgattak le. Az ország lakossága 2,1 millió. Az EU közvetítésével előrehozott választásokat tartottak 2016 decemberében, ám azóta sem alakult kormány. 

Miután a jobboldal kifutott az időből, Zaev az albán kisebbség pártjaival akar koalícióban kormányozni, akik a mérleg nyelve szerepét töltik be a baloldal és a jobboldal között. Macedóniában a lakosság körülbelül egynegyede albán. A többségben erős a félelem, hogy az albánlakta területek elszakadnak az országtól és Koszovóval együtt létrejön a „Nagy-Albánia”.

Olaj a tűzre

Erre egyébként az is okot ad, hogy az albán kisebbséget képviselő pártok közös fórumot hoztak létre, miután – a decemberi választásokat követően – találkoztak Tiranában Edi Rama albán miniszterelnökkel. A platform több kisebbségi jogot követel, így például az albán nyelv hivatalossá tételét, de az ország szimbólumainak (címer, zászló) a felülvizsgálatát is. A fórum létrejötte olaj volt a tűzre. A macedón elnök szerint az szétrombolhatja és egy másik államnak alárendelt szerepbe taszíthatja az országot.  Edi Rama egy interjújában cáfolta, hogy beleavatkozna a macedón politikába.

A jobboldal azonban ezt nem így látja, s hasonlóképpen Soros Györgyöt is ezzel vádolják. Az ügyben amerikai republikánus képviselők és szenátorok is tiltakoztak Rex Tillerson külügyminiszternél (Figyelő – 2017/16. szám). A konfliktus alapja az, hogy az amerikai USAID nevű segélyszervezet több millió dollárral támogatta Soros egyik alapítványát, amely kormányellenes macedón civil szervezeteket segített. Az Egyesült Államok honatyái szerint így beavatkozott egy másik ország belpolitikájába.

A jelenlegi válság 2001 óta a legsúlyosabb. Akkor a nyugati diplomácia azzal csillapította le az albánok polgárháborúval fenyegető felkelését, hogy megnyitja az utat az ország számára a NATO-ba és az EU-ba. Azóta azonban nem sok előrehaladás történt ezen a téren. 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink