A tervezetről karácsony előtt pár nappal, Beregszászon folytatott éles vitába torkolló megbeszélést a Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek képviselőivel a kijevi kulturális minisztérium etnopolitikai szakértői bizottsága, amelynek a tagjait a kormány felkérte a dokumentum kidolgozására. A Kárpátalján évszázadok óta békében élő nemzetiségek társadalmi és szakmai érdekvédelmi szervezeteinek a vezetői a tanácskozáson egyöntetűen kifejtették: kívánatos, hogy ez a példás állapot továbbra is fennmaradjon a Magyarországgal szomszédos térségben.
Arra is felhívták a törvényalkotók figyelmét, hogy új jogszabályok elfogadása során nem szabad a korábbiakhoz képest csorbítani a nemzeti kisebbségek jogait. A vita során Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke rámutatott: a készülő koncepció több pontja ellentétes az ország alkotmányával és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A dokumentum a nemzeti kisebbségeket négy csoportra osztja, de államalkotó nemzetként kizárólag az ukránt ismeri el. A tatárokat, akiknek a döntő része jelenleg az Oroszország által annektált Krím félszigeten él, tősgyökeres (őshonos) nemzetiségként határoznák meg. Ebbe a csoportba azonban nem tartoznának bele a Kárpátalja területén évszázadok óta élő magyarok, románok, németek, szlovákok, akik így harmadrangú állampolgárokká degradálódnának a saját szülőföldjükön.
A Kárpátalja című hetilap helyszíni tudósítása szerint a kijevi szaktekintélyek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Európai Unió országaiban elterjedt gyakorlathoz képest Ukrajnában messze a legjobb a kisebbségek helyzete. Arra a felvetésre, miszerint szerencsés lenne, ha az ország állami nemzetiségi koncepcióját kidolgozó testületben jelen lenne a nemzeti kisebbségek legalább egy képviselője, Volodimir Jevtuh, a történelemtudományok doktora, a kijevi Drahomanov Pedagógiai Egyetem professzora csak annyit mondott: „Erre nincs feltétlenül szükség.” A terv súlyát az adja, hogy az állami kisebbségpolitika meghatározó dokumentuma lesz, amelyet minden, a minoritásokkal kapcsolatos jogszabály elfogadásakor figyelembe kell majd venni, így a nyelvtörvény, a nemzeti kisebbségekről szóló vagy az állampolgársági törvény várható módosítása során is. A kárpátaljai magyar szervezetek és a történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat a készülő tervezettel kapcsolatban. Rámutatnak, hogy akárcsak a nemrégiben elfogadott, az anyanyelven történő tanulást jelentősen korlátozó oktatási törvény esetében, most is az Ukrajnában élő nemzetiségek képviselőinek érdemi bevonása nélkül akarnak a kisebbségek létét alapvetően befolyásoló döntéseket hozni.
Borítófotó: Ukrán elsősök egy kijevi évnyitó ünnepségen. ők az elsőrendűek, a nemzetiségek 2020-tól csak negyedikig tanulhatnak anyanyelvükön
