Hazánk a térségben a legnagyobb befogadója a kínai tőkének. Fontos hangsúlyozni, hogy a kétoldalú kapcsolat folyamatos volt az elmúlt években. Ebben annak is része volt, hogy a kínai közösségek jó hírünket viszik. Anyaországukban arról számolnak be, hogy nálunk lehet boldogulni, nincs rasszizmus, nincs ellenük gyűlölködés. Brüsszelből rendszeresen kritizálják a magyar kormányt, hogy kirekeszti az idegeneket. Erre a legjobb ellenpélda a Magyarországon élő kínai közösség – mondta a közgazdász.
Egységként kezelik a régiót
Ugyanakkor az óriási Kínának hazánk nagyon kicsi. Így egy egységként kezelik a kelet-közép-európai országokat. Számunkra ezért az a fontos, hogy ennek az egységnek a központja mi legyünk. Ezen a területen számos eredményt értünk el eddig is. Így például Magyarországon van az akadémiai, a turisztikai, a pénzügyi együttműködés centruma. A közeljövőben megállapodás születhet a Budapesti Értéktőzsde és a sanghaji aranybörze kooperációjáról, amelynek szintén lényeges régiós kihatásai lesznek. Nálunk jöhet létre az állat- és növény-egészségügyi platform is, ami azért fontos, mert a térség Kínába irányuló agrárexportjában ennek lényegi szerepe lesz.
Hillary Clinton 2011-ben meghirdette az Egyesült Államok csendes-óceáni évszázadát (Pacific century). Befolyási területük védelmében a kínaiak az Egy övezet, egy út (One belt, one road) koncepcióval álltak elő 2013-ban.
Ez egy gigantikus infrastruktúra-fejlesztési projekt. Lényege, hogy a kínai áruk minél gyorsabban és akadályok nélkül érjék el az európai, belső-ázsiai területeket. Geopolitikai választ adtak az amerikaiak stratégiai terveire. A külső befolyás növelése gazdasági szükségszerűség is volt. Az elmúlt 15-20 évben a távol-keleti ország hatalmas mértékben modernizálódott. Ez azt is jelenti, hogy nagy tapasztalatokat szereztek az infrastruktúra-építésben. A beruházási ismereteket és a technológiát most külföldön hasznosítanák. Finanszírozási oldalról pedig ott van a kereskedelmi többletből felhalmozódott 3000 milliárd dolláros devizatartalék. Ez a magyar GDP körülbelül 25-szöröse.
Egyes becslések szerint Ázsiában – Kínát nem számítva – évi 900 milliárd dollár pénzügyi termékre van igény az infrastrukturális beruházások megvalósításához.
A kínai hagyományra épülve
A közelmúltban tartott pekingi konferencia mérföldkő volt az Új selyemút koncepcióban. Körülbelül 130 ország képviseltette magát, közülük huszonnyolcan a legmagasabb szinten – köztük hazánk is.
A második világháború után a globálisan kialakult új pénzügyi rendszert – IMF, Világbank – az Egyesült Államok érdekeinek a képviseletére szabták, de a szövetségeseknek is jutott mozgástér. Ez az új világrend létrehozott egy a korábbinál békésebb világgazdasági rendszert, a játékszabályok kiszámíthatóbbak lettek. Akik megértették és elfogadták ezt a szabályrendszert, azok becsatlakozhattak a globális vérkeringésbe. Washingtonnak politikai-stratégiai érdeke volt, hogy Japán, Dél-Korea, Európa megerősödjön. Erre azért volt szükség, hogy Kína és a Szovjetunió (Oroszország) terjeszkedését megakadályozzák. Más országok azonban nem voltak ilyen szerencsés földrajzi helyzetben.
A mostani pekingi kezdeményezés nagyrészt ezeket az államokat célozza meg. Hszi Csin-ping kínai elnök új típusú együttműködést hirdetett, amely a kínai civilizációs hagyományra épülne. Azt még nem lehet tudni, hogy ez milyen formában valósul meg, ugyanakkor Hszi Csin-ping beszédében megemlítette, hogy az ázsiai óriás az elkövetkező 3 évben 60 mil-liárd renminbivel támogat nemzetközi szervezeteket, amelyek az emberek jólétét növelő projekteket kezdenek el; élelmiszer-segélyezésre 2 milliárdot fordítanak, valamint 100 egészségügyi és 100 szegényeket segítő programot indítanak, s 1 milliárd dollár összegben támogatnak nemzetközi szervezeteket, amelyek a belt and road országait segítik.
Magyar tervek
Hazánk számára stratégiai szempontból fontos, hogy megépüljön a Budapest–Belgrád gyorsvasút. A pireuszi kikötőből így gyorsan megérkezne a kínai áru Magyarországra, majd onnan tovább a többi európai államba. Fővárosunk három európai stratégiai vasútvonal, ugyanennyi közúti vonal és a Duna metszéspontjában helyezkedik el. A Budapest–Belgrád vasútvonal a pályahasználati díjakból nem térülne meg, nem is térülhetne meg a jelenlegi uniós szabályozás mellett, hiszen ezeket a díjakat pontosan úgy kell meghatározni, hogy azok a közvetlenül generált költségeket fedezzék.
A távlati tervek között szerepel ugyanakkor, hogy létesítünk egy intermodális logisztikai központot, egy úgynevezett szárazföldi kikötőt annak érdekében, hogy ki tudjuk használni a Belgrád–Budapest vonal megépítésében rejlő lehetőségeket. Kulcsfontosságú lenne, hogy a legnagyobb online áruház, az Alibaba nálunk létesítse régiós-európai logisztikai központját.
MAGYARORSZÁGI BERUHÁZÁS
Stratégiai megállapodást kötött Csungkingban Magyarország a Bohong-csoporttal, amely a világ legnagyobb kipufogógyártója. A Bohong a hatodik kínai vállalat, amellyel a kormány ilyen egyezményt írt alá. (A többi cég közt egyebek mellett a Bank of China és a Yanfeng Hungary Automotive található.) A kínai nagyvállalat oroszlányi üzemében 1200 embert foglalkoztat. A gyárat 9 milliárd forint értékű beruházással bővítik, ezzel a világ legmodernebb kipufogóüzeme épül meg hazánkban.
Borítókép: Óriás karosszék egy kínai plazában. Geopolitikai választ adtak az amerikaiak stratégiai tervére (Aly Song/Reuters)
