Bő fél éve nagy érdeklődés övezi a Facebook egy új kriptodeviza és egy globális fizetési rendszer létrehozására vonatkozó terveit. Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató a múlt héten jelentette be a librának elnevezett digitális fizetőeszközt. A hivatalos közlemény szerint a rendszer azon másfél milliárd embernek kíván pénzügyi szolgáltatást nyújtani, aki nem fér hozzá hagyományos banki szolgáltatáshoz. A vállalat ezzel kapcsolatos szlogenje hangzatos: „Egy kriptodeviza, amely mindannyiunk számára jobbá teszi a pénzt.”
A magasztos szavak mögött azonban az a szándék áll, hogy a Facebook közel 2,4 milliárd felhasználója segítségével az online kereskedelem és a fizetési szisztémák minél nagyobb szeletét hasítsa ki magának. A libra lesz az első lépés egy a cégtől elvileg független infrastruktúra, egy új, globális pénzügyi rendszer felé. A hálózat önállóságát az garantálja, hogy üzemeltetése egy egyelőre 28 tagból álló, Libra Association névre keresztelt szervezet feladata, amelyhez olyan brandek csatlakoztak, mint a Visa, a PayPal, az eBay vagy a Vodafone.
A Libra egy saját fejlesztésű blokklánc-hálózat, amelyet a Facebook egy erre létrehozott leányvállalata készített. A virtuális pénzt nem a hagyományos krip-totőzsdékre vezetik be, hanem egy szintén saját fejlesztésű, Calibra nevű tárcán lehet majd kezelni, amelyet integrálnak a cég alkalmazásaiba. Használata Zuckerberg szerint olyan egyszerű lesz, mint üzenetet küldeni a közösségi hálón: a felhasználó libraérméket vesz magának, fizet velük egy áruért vagy szolgáltatásért, a másik felhasználó pedig visszaváltja az érméket devizára. A libra emellett úgynevezett stablecoin, azaz árfolyamát egy devizakosárhoz kötik majd, amelyben többek közt a dollár, az euró, a svájci frank és a jen kap helyet.
Ez a fizetőeszköz ugyanakkor egyelőre legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. A legfontosabb aggályként az adatkezelési visszásságokkal kapcsolatosat érdemes megemlíteni. Tavaly például olyan adatbotrányok tépázták meg a Facebook hírnevét, mint a Cambridge Analytica-ügy, vagy a felhasználók adatainak a megosztása különböző hardvergyártókkal. Az esetek mögött közös pontként felsejlik, hogy a Facebook elég gátlástalanul adta el a felhasználók személyes adatait gyakorlatilag bárkinek, aki hajlandó volt eleget fizetni.
A kaliforniai társaság is tisztában van a piaci bizalmatlansággal: a Facebooknak elvileg nincs hozzáférése az információkhoz, mert azokat az erre a célra létrehozott leányvállalat kezeli majd. A rendszer üzemeltetése pedig a Libra Association kezében van, amelynek a tagjai többnyire elismert multinacionális cégek vezetői, akik számára szintén hitelességi kérdés a megbízhatóság. Ráadásul a rendszer pszeudonim: a tárca nem köthető valós személyhez, sem a Facebook, sem a Libra Association nem tudja a felhasználót összekötni a valódi ügyféllel – magyarázta lapunknak Országh Örs, a Blockchain Competence Center helyettes ügyvezetője. A szakember szerint a Facebook az elejétől kezdve úgy építette fel a blokkláncrendszert, hogy lehetőségük se legyen hozzáférni az adatokhoz. „Az adatbiztonságot a blokkláncalapú struktúra adja, nincs egyetlen hackelhető pontja a rendszernek.” Tehát egyrészt a szisztéma technikai felépítése, másrészt a rendszert működtető vállalatok hitelessége adja majd papíron a megbízhatóságot.
Jogos felhasználói kérdés a hitelesség mellett, hogy miért érné meg a Librát használni a már működő online fizetési rendszerek, a PayPal vagy a Barion helyett. „Egyszerű a telepítése, hatékony, olcsóbb mint a jelenleg használatos fizetési struktúrák, nem kell hozzá bankszámla, könnyen hozzáférhető bárhol a világon – sorolta Országh. – A Facebook 2,4 milliárd felhasználója ráadásul hatalmas piacot biztosít a rendszernek.”
Már ha lehet egyáltalán használni: komoly gond ugyanis a globális szabályozás hiánya. Míg egyes országokban legálisan lehet kereskedni a kriptodevizákkal, addig több, jelentős Facebook-közösségű állam tiltja azt. Egyelőre nincs hír arról, hogy mit kezd ezzel a Libra – hangsúlyozta a szakember. „A helyzet nagyban függ attól, hogy a nemzeti és kereskedelmi devizák hogyan viszonyulnak majd a librához: ha túl sok érmét bocsátanak ki, az azt is jelenti, hogy a nemzeti valuták akár jelentős része kerülhet a Libra letétjébe, ez pedig hatással lehet a forgalomban lévő pénzmennyiségre, s ezáltal akár a monetáris politikára is.”
A szabályozást nehezíti, hogy a nyilvánosságra hozatal után több kormányzat és a szabályozó szervek is aggodalmukat fejezték ki a projekt pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásai miatt – hangsúlyozta a Figyelőnek Pataki Gábor, a CoinBroker alapítója. Az Egyesült Államok kongresszusában több képviselő és szenátor, valamint a bankbizottság is felemelte a szavát a projekt ellen. „Aggodalommal tölt el a Facebook általános viselkedése, mérete, versenyellenes magatartása és a felhasználók privát szférájának durva megsértése”, valamint „a Facebook tovább folytatja szabályozatlan terjeszkedését, és egyre inkább beleavatkozik az emberek életébe” – hangoztatta több amerikai döntéshozó.
Pataki kiemelte azt is, hogy a hagyományos pénzügyi rendszer szereplői a beláthatatlan piaci hatások miatt aggódnak: „Amint széles körben használható lesz a libra, komoly forgalmat von majd el a bankoktól és a bankkártyatársaságoktól.” A szakértő szerint ugyanakkor nem várható, hogy a vállalkozások a kereskedelmi forgalmukat rövid távon teljesen áttereljék az új rendszerbe, így a dollár vezető szerepe jó ideig rendíthetetlen lesz.
Ha a zöldhasút egyelőre nem is viseli meg, a jelenleg pénzügyi rendszer megérezheti a libra jelenlétét. A Facebook devizájában megvan a lehetőség, hogy letarolja a piacot: különösen, hogy egy valuta sem érkezett ennyire széles körű, világszerte ismert műhelyből. Kérdés ugyanakkor, hogy a konkurensek – például a Google – mit lépnek majd, ahogy az is, hogy a pénzügyi cégek lobbija mennyire lesz képes legyűrni a világ legismertebb techvállalatát, már ha egyáltalán megpróbálják megtenni. A legtöbb szakember szerint azonban ha a rendszer beindul, új löketet adhat a kriptopiacnak is, egyfajta kapudrogként újabb milliókkal ismertetheti meg a digitális pénzek szegmensét és a blokkláncjelenséget.
