Ügyvédi törvény: nagyüzemben a kamara

Mátrix
Ismét a parlament napirendjére kerül az ügyvédekre vonatkozó új szabályozás, egyes kifejezéseket ugyanis a többi érintett törvénybe is át kell vezetni. A szakmai konszenzussal született változások januári életbelépése sok munkát ad a kamarának.

Igen sok további teendőt jelent a köztestületnek a januárban életbe lépő új ügyvédi törvény, ám az ügyvédek a napi működésben nem különösebben éreznek majd változást – foglalta össze a Figyelőnek nyilatkozva Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Megjegyezte: hosszabb távon a kötelező továbbképzéseken való részvétel jelent majd elfoglaltságot a számukra, ám erre öt évük lesz az ügyvédeknek. Ami azonban közvetlen kihívásnak mondható, az a kötelező elektronizálásra való felkészülés, „ez köti le energiáink jó részét”. A parlament az elmúlt időszakban átírta az eljárási kódexeket is, ezek hatályosulása egészen új időszakot jelent a szakma számára.

A JOGTANÁCSOSOK IS A KAMARÁBAN

Az elnök kitért arra is: a testület számára bizonyos jogköröket centralizál az új törvény, például szükséges létrehozni egy egységes nyilvántartást, melyben már a jogtanácsosok is szerepelnek. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a friss jogszabály ugyanis a bíróság előtti képviseletet ellátó jogtanácsosok számára is kötelező tagságot ír elő, éppen ez az egyik legfontosabb változás. Hogy ez mekkora létszámbeli bővülést jelent majd a kamarában, még az elnök sem tudja megmondani. „Legfeljebb becsléseink lehetnek; úgy gondolom, csak a fővárosban ezres nagyságrendről lehet szó” – jegyezte meg Bánáti, aki szerint mindez, illetve az önálló tagozat kialakítása komoly adminisztrációs terhet jelent. Ráadásul, mivel a testület fegyelmi jogköre jövőre értelemszerűen a jogtanácsosokra is kiterjed majd, erre szintén fel kell készülni. Ez a változás egyébiránt az érintettek számára kétszeres kontrollnak tűnhet, de a másik oldalról a kamarai önkormányzatiság sok esetben védelmet is jelenthet.

És ha mindez nem lenne elég: mivel a törvény – az elnök szerint nagyon helyesen – tág önkormányzatiságot biztosít a kamara számára, most harminchat különböző új szabályzatot is ki kell dolgoznia a testületnek.

LAZULT AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

Az új törvény szerint már nem összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel a tudományos, a művészeti, a sport- vagy a választott bírói tevékenység, valamint a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása, gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének a tagsága és elnöki posztja, továbbá egyéb jogi személy vezető tisztségviselői pozíciója. Éppen az összeférhetetlenségi szabályok változása miatt dobta be az ellenzéki sajtó, hogy kifejezetten Rogán Antal miniszter ügyvéd ismerősének érvényesülése elől hárítaná el az akadályt a jogalkotó, amit azonban mind maga Bánáti, mind pedig a kormány hamar cáfolt. Az alaptalan vádból így nem lehetett újabb ellenzéki politikai fegyvert kovácsolni.

A jogszabály egyebek mellett rögzítette azt is, hogy az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint a sérelemdíj végett szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege a jelenlegi 8 helyett minimum 15 millió forint legyen. Kivételt képez a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó, az ő tevékenységükre továbbra sem kell felelősségbiztosítást kötni. Mindez ugyanakkor a mindenkori ügyfél számára jelent a korábbinál érzékelhetően nagyobb biztonságot.

ÚJRA A PARLAMENT ELŐTT

A jogszabály előkészítése amúgy a szakmával közösen történt, a változásokról hosszan és alaposan tárgyaltak a szaktárca és például a kamara képviselői, így különösebb viták nem is övezték a júniusban a parlament által megszavazott kormányzati előterjesztést. Sőt, az igazságügyi tárca indítványát csekély számú ellenszavazattal, az ellenzék tartózkodása mellett fogadták el.

Úgy tudjuk, az ősszel ismét foglalkozik a témával a Ház, szükség van ugyanis bizonyos fogalmak, így konkrétan a „kamarai jogtanácsos” elnevezés átvezetésére a teljes jogrendszeren. A hivatalos indoklás szerint annak érdekében, hogy a törvény rendelkezései „megfelelően hatályosuljanak”, az új terminológiának, jogintézményeknek megfelelően kell módosítani az egyéb törvényeket is. Az Országgyűlés előreláthatólag csak az ülésszak végén, decemberben voksol erről a csomagról, amellyel kapcsolatban az egyeztetés már el is kezdődött.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink