FELÍVELŐ PÁLYÁN
„Korábban egyik díjnyertes európai úti cél sem részesült ilyen nemzetközi támogatásban, azaz szerezhetett szavazatot saját országán kívül. A Budapestre voksolók 77 százaléka Magyarországon kívüli országból származik, főként Nagy-Britanniából, az USA-ból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából és Olaszországból. Így Budapest győzelme elsöprő” – így kommentálta a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ azt az örömteli hírt, hogy a magyar főváros 62 128 szavazattal az első helyen végzett a European Best Destinations szavazásán. Vagyis eldőlt: Budapest a legjobb európai úti cél, legalábbis ezen a megmérettetésen.
Elképesztő bevételek
A központ szerint ez nem csoda, hiszen a statisztikák szerint évről évre nő a fővárosba látogatók száma, ami pedig még nagyobb öröm, hogy a vendégek egyre hosszabb időt töltenek nálunk. A KSH legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó számai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 3, a vendégérkezéseké több száma 5 százalékkal haladta meg az előző évit, miközben a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj-árbevétele mintegy 10 százalékkal, jóval 150 milliárd forint fölé emelkedett. A budapesti turizmus teljesítménye lényegében 2010 óta töretlenül nő, de már látszik, hogy a belföldi vendégéjszakák bővülésének éves üteme arányait tekintve többszörösen meghaladta a külföldi vendégéjszakák növekményét – derül ki a turisztikai központ legutóbbi elemzéséből.
Ugyancsak növekedést mutat Budapest az úgynevezett konferenciaturizmusban. A Konferenciaszervezők Nemzetközi Szövetsége (ICCA) eddigi legfrissebb, még a 2017-es állapotot tükröző adatsora szerint az európai városok versenyében Budapest immár a kilencedik helyen áll a rendezvények éves számát tekintve. Az elmúlt években világszerte folyamatosan növekvő ágazatról van szó, amelyben hazánk a jelek szerint ugyancsak egyre jobban teljesít.
Ezt a lajstromot egyébként Barcelona vezeti, évi 195 találkozóval, míg Budapest esetén ez a szám 128 volt az említett esztendőben. Ezzel megelőztük Amszterdamot, Koppenhágát, Rómát, sőt még Brüsszelt is. A 197 települést tartalmazó lista végén, öt rendezvénnyel még Szeged is helyet kapott, többek között Cannes és Canterbury mellett. Amúgy az adatok szerint már 2016-ban 27 százalékkal több konferenciát tartottak nálunk, mint a megelőző évben, és ez a szám azóta tovább nőtt. Fontos alkalmak ezek, hiszen az elemzés szerint a szakmai tanácskozások több mint nyolcvan százalékát hotelekben rendezik. Érdemes közbevetni: az átlagosnál is nagyobb forgalmat jelentenek a hivatalos útra érkező turisták, mivel évek óta ők mutatják a legnagyobb költési hajlandóságot.
Sportos főváros
A turisztikai bővülést nyilván csak erősítik a nagyszabású budapesti rendezvények, márpedig ilyenből több is lesz a következő években. Kezdjük ott, hogy az idén Budapest lett az Európa Sportfővárosa cím birtokosa az Európai Fővárosok és Városok Sportszövetsége döntése értelmében, így az egész év folyamán számos programot tartanak. A fejlemény jelentőségét növeli, hogy a szervezet elnöke, Gian Francesco Lupatelli még tavaly belengette: ez a titulus segíthet Budapestnek abban, hogy később újra olimpiarendezési pályázatot nyújtson be, akár már 2032-re. A kritériumok szerint a nyertes városnak az adott évben összesen legalább 365 sporteseményt kell rendeznie, beleértve a helyi, közösségi, regio-nális, országos, illetve nemzetközi versenyeket. A teljesség igény nélkül érdemes megjegyezni: idesorolható, hogy Magyarország rendezi az olimpiai kvalifikációs öttusa-, illetve vívó-világbajnokságot is.
A sport terén jövőre is lesznek fontos események Budapesten. Sőt. Minapi hír, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség, azaz az UEFA küldöttségének tagjai elégedettek voltak a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság magyarországi előkészületeivel. Márpedig ez lesz Budapest történetének eddigi legnagyobb, vélhetően több tízezer focirajongót vonzó sportrendezvénye.
A nemzetközi csoport tagjai ellátogattak a szurkolói falu helyszínére, a Hősök terére, a tervezett Futballfalunak otthont adó Olof Palme sétányra, valamint megtekintették a jövőre három Eb-csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek otthont adó Puskás Stadion építkezését, ahol a létesítmény bejárása mellett az aréna jövőbeni szolgáltatásairól is részletes tájékoztatást kaptak. Ismeretes: a hamarosan elkészülő stadion 68 ezer szurkolót tud majd befogadni, míg a Hősök terén és környékén nagyjából 40 ezren kísérhetik figyelemmel az Eb eseményeit. 2020-ban ismét lesz úszó-Európa-bajnokság Budapesten, de a 2017-es sikeres lebonyolításon felbuzdulva pályáztunk a 2025-ös vizes vébé megrendezésére is.
Eucharisztikus találkozó
A következő évben ugyancsak tízezres nagyságrendben vonzhat érdeklődőket egy egészen más profilú nemzetközi esemény, mégpedig az 1938 óta elsőként a magyar fővárosban helyet kapó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK). A nagyszabású rendezvénysorozat részletes programját márciusban mutatta be Erdő Péter bíboros a Vatikánban. A 2020. szeptember 13. és 20. közt zajló NEK nyitó szentmiséjét szeptember 13-án ugyancsak az új Puskás Ferenc Stadionban tartják, a különböző alkalmak fő helyszíne azonban a budapesti Hungexpo szintén megújuló területe lesz, ugyanakkor terveznek kulturális programokat a Művészetek Palotájába, a Műcsarnokba és a Papp László Sportarénába. Akárcsak 1938-ban, ezúttal is lesz látványos nagymise a Kossuth téren.
A kongresszusra százezres nagyságrendben várnak érdeklődőket a szervezők, nemcsak itthonról vagy a környező országokból, hanem a világ különböző pontjairól is jönnek majd Magyarországra a lelki feltöltődésen túl alighanem a turisztikai statisztikákat is tovább javító utazók.
