Politikai kudarc, viszont a Boeing az évszázad üzletét kötötte meg.
Kudarc – így foglalható össze nagyon röviden Donald Trump amerikai és Kim Dzsongun észak-koreai elnök második, a vietnami fővárosban tartott találkozója. Míg a politikusok – az USA vezetőjének a kíséretében a tárgyalásokon részt vett Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó – semmit sem értek el, addig a Boeing repülőgépgyártó a régióban az évszázad ázsiai üzletét kötötte meg.
VIETNAMI MINIMULTI
Az amerikai óriáscég elnök-vezérigazgatója, aki Trumppal együtt érkezett, huszonegymilliárd dolláros megállapodást írt alá a vietnamiakkal személyszállító repülőgépek eladásáról. Ezzel a vendéglátó ország vált Ázsiában a Boeing legnagyobb kliensévé. Az ügyletnek része egy ellentételezési konstrukció is: Vietnam alkatrészeket gyárt a nagy múltú társaságnak.
Az észak-koreaiak is gazdasági ügyekkel vigasztalódtak. Egy magas rangú delegáció, amelyben a kommunista párt három politikai bizottsági tagja is benne volt, Hanoiban meglátogatta a Viettel hadiipari és telekommunikációs csoport polgári részlegét. A vállalat, amely Vietnam teljes telekommunikációs és információs rendszerét felügyeli, működteti, egyike a világ ötszáz legértékesebb márkájának. A cég a vezetése szerint 4,3 milliárd dollárt ér. Egyes elemzők nem zárják ki, hogy a tíz országban jelen lévő Viettel esetleges észak-koreai térhódítását az Egyesült Államok is támogathatja, akár tőkével, akár technológiai háttérrel.
KI KELL VÁRNI
Ami a Trump–Kim-csúcsot illeti, a kudarc szinte be volt programozva. Az USA kitartott az első, szingapúri tárgyaláson demonstrált (és kevés eredményt hozó) taktika mellett. Ez dióhéjban annyit jelent, hogy addig semmit sem adnak Phenjannak, amíg az végre nem hajtja az amerikai követeléseket, a teljes „denuklearizációt”. Észak-Korea azonban erre nem volt vevő.
Kim Dzsongun bizonyos gesztusokat tett Washington irányába. A szingapúri találkozó után Phenjan egyetlen rakétát sem indított, és nem hajtott végre nukleáris robbantásokat. Elemzők szerint azt várta, hogy ellentételként az Egyesült Államok valamelyest enyhít a szankciós szigoron. Az amerikaiak azonban nem engedtek, s ezen Kim láthatóan felbőszült. Trump ezt követően jelentette ki: „Jobban tesszük, ha most felállunk a tárgyalóasztaltól.” Ugyanakkor egyik fél sem csapta rá az ajtót a másikra, amit az amerikai elnök úgy értelmezett, hogy nem kell siettetni a történéseket, idővel tovább enyhülhet a két ország viszonya.
Az USA-ban a hanoi csúcs, amelytől Trump azt várta, hogy külpolitikai babérjait gyarapítja, a második helyre szorult az elnököt korábban tíz évig ügyvédként támogató Michael Cohen botrányszagú kongresszusi meghallgatása mögött. Az Egyesült Államok vezetőjének kedvenc tévécsatornája, a Fox idézte a hanoi sajtóértekezleten feltett kérdést: mit szól hozzá Trump, hogy volt ügyvédje rasszistának, bűnözőnek és hazugnak nevezte? Az elnök szerint Cohen meghallgatása tudatosan szervezett és a vietnami tárgyalásra időzített manőver volt. Az exügyvéd „teljesítményét” egyébként még a demokratákkal szimpatizáló New York Times sem tartotta meggyőzőnek.
Borítófotó: Donald Trump és Kim Dzsongun a vietnami csúcson. Nagy üzlet köttetett, de nem a politikában
