NATO-CSÚCS
A korábbi félelmek nem voltak megalapozatlanok: a múlt heti NATO-csúcsértekezlet előestéjén az USA elnöke nekiment egyik legfontosabb szövetségese, Németország első emberének. „Berlin teljes orosz ellenőrzés alatt áll” – jelentette ki Donald Trump, mindenekelőtt az amerikai energiaipari érdekeket, a földgázexportálókat sértő német–orosz projekt, az Északi Áramlat II. kapcsán. Angela Merkel kancellár (aki az egykori NDK-ban, a volt Szovjetunió egyik sza-tel-lit-államában nőtt fel) visszatámadott: „Tudom, milyen volt a szovjet megszállás Németország egy részén, magam is átéltem. Jó, hogy ma függetlenek vagyunk.”
TRUMP-BÉBI LONDON FELETT
A csúcstalálkozó másik fájó pontja, amely valamennyi tagállamot hideg zuhanyként érte az amerikai elnök váratlan követelése, hogy a NATO-országok számára a védelmi kiadásokat illetően az eddigi irányadó kétszázalékos GDP-hányadot duplázzák meg. Ez ugyancsak visszaszólásra ingerelte a német vezetőt. „Németország az észak-atlanti szövetségben a második helyen áll (az USA mögött – a szerk.) a szervezet külföldi műveleteihez szükséges csapatok létszámát tekintve, és Afganisztánban sok éve jelen van. Hajlandók vagyunk növelni védelmi kiadásainkat. 2028-ig a 2014-es szinthez viszonyítva 28 százalékos emelést hajtunk végre” – mondotta Merkel a találkozót megelőző informális csúcsreggelin.
Még az Egyesült Államok legszorosabb NATO-szövetségesétől, Nagy-
Britanniától is óvatos jelzés érkezett, hogy nem tartják rendben lévőnek a dolgok menetét. London polgármestere – nyilván a külügyesekkel is konzultálva – engedélyezte egy hatméteres, felfújható, héliummal töltött Trump-bébi-figura röptetését a főváros légterében.
VARSÓ TÚLTELJESÍT
Ami a reálértéket illeti, a nyugati szövetségi rendszerben Európa növeli a legdinamikusabban a védelmi kiadásokat – állapította meg a nagy tekintélyű londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS). Tomáš Valášek, a NATO-berkekben nagy tapasztalatot szerzett, otthonosan mozgó szlovák katonai-stratégiai elemző, diplomata szerint Lengyelország, amely a szövetség szerényebb jövedelmű tagállamai közé tartozik, nemhogy teljesíti a NATO kétszázalékos védelmi kiadási normáját, de még kétmilliárd dolláros hozzájárulást is felajánl az Egyesült Államoknak a náluk tervezett amerikai katonai támaszpont megvalósítására.
Az európai sajtó nagy része attól tart, hogy az USA elnöke – követve az észak-koreai diktátorral, Kim Dzsongunnal való találkozó gyakorlatát – a kicsikarható diplomáciai siker reményében nem várt lépéseket tesz, magára hagyja az öreg kontinenst, a NATO-t. Nem veszi figyelembe a különösen Lengyelországból és a balti államokból felhangzó aggodalmakat az Oroszország részéről fennálló – Varsóban, Tallinnban, Rigában és Vilniusban közvetlen katonai fenyegetésnek tekintett – nyomásgyakorlás kapcsán.
Borítófotó: Trump-ellenes demonstráció Londonban. Az amerikai elnök felkavarta az európai állóvizet
