Trump, a Fed és az irónia

Mátrix
Az USA elnöke régóta ostorozza a Fedet, hogy csökkentsen kamatot. A központi bank erre hajlandónak is mutatkozik – de nem az America First! miatt.

AMERIKAI GAZDASÁG

Akár tetszik, akár nem, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-öt nyugodtan lehet a világ központi bankjának is nevezni. Az intézmény igazgatósága legutóbbi ülését követően jelezte, hogy a következő hónapok során hajlandó irányadó kamatai mérséklésére. Az indoklásban azonban nem az Egyesült Államokat fenyegető recesszióra hivatkoztak, hanem globális, külső tényezőkre.

 

A TÖRTÉNELMI LECKE

A testület álláspontja radikálisan megváltozott a pár héttel ezelőttihez képest. A Fed tisztségviselői az elmúlt hetekben szinte futószalagon nyilatkoztak arról, hogy szerintük nincs szükség a monetáris kondíciók lazítására. Most hirtelen belekerült a kommunikációba a kamatcsökkentés. Jerome Powell, az intézmény elnöke ezt két tényezővel magyarázta: a globális gazdasági növekedés jelzőszámai romlottak, valamint éleződtek a kereskedelmi feszültségek, tovább rontva ezzel az üzleti hangulatot – nemcsak az USA-ban, hanem a főbb kereskedelmi partnereiknél is.

A Fed feladata az amerikai árstabilitás megteremtése és a gazdasági bővülés támogatása. Elvben nincs köze a világ többi részéhez. A gyakorlatban azonban a monetáris politikai döntéseinél kénytelen figyelembe venni a globális folyamatokat is. A világgazdaság lanyhulása az Egyesült Államok gazdaságán is érezteti a hatását – a kereskedelmi és a pénzügyi csatornák tekintetében egyaránt. Így például 2015-ben, amikor az olajárak – részben szaúdi nyomásra – összeomlottak, az amerikai olajtermelők és -feldolgozók is megsínylették a válságot. A brexittel kapcsolatos 2016-os népszavazás nagyon rég látott bizonytalanságot hozott a világgazdaságba. Többek között ezek a tényezők is kényszerítették Janet Yellent, a Fed akkori elnökét, hogy csaknem egy évig felfüggessze az intézmény kamatemelési ciklusát.

 

A DOLLÁR KULCSSZEREPE

Hasonló folyamatok játszódnak le napjainkban is. A feldolgozóipari aktivitás az eurózónában és Kínában egyaránt lanyhul, esetenként vissza is esik. Az amerikai szektortársak is kénytelenek reagálni a világgazdasági folyamatokra. Ebben persze szerepük van a Pekinggel szemben bevezetett büntetővámoknak, de az USA nagy kereskedelmi partnerei – Mexikó, az EU és Japán – elleni fenyegetéseknek is. A Goldman Sachs befektetési bank egy elemzése kimutatta, hogy az amerikai vállalatok részvényárfolyamai érzékenyebben reagálnak ezekre a hírekre, mint más gazdasági centrumokban működő szektortársaikéi – jobban kitettek például a kínai beszállítóknak. Mexikó, az Egyesült Államok kivitelének egyik legnagyobb felvevőpiaca recesszió közeli állapotban van.

A dollár központi szerepet játszik a globális pénzügyi rendszerben, ami azt jelenti, hogy az amerikai kamatok változása minden más országra is kihat. A Fed a 2016-os 0,25–0,5 százalékosból tavaly decemberre a 2,25–2,5 százalékos sávba emelte irányadó kamatait. Az USA GDP-je nőtt, a munkanélküliség csökkent – ezek hagyományosan az inflációs veszély jelei, amelyek ellen monetáris szigorítással illik védekezni, ahogy ezt a Fed is tette. A zöldhasú kulcsszerepe miatt azonban az államháztartási hiányukat dollárkötvény-kibocsátásokkal finanszírozó feltörekvő országok szintén kénytelenek voltak kamatot emelni. Ez az ő gazdaságuk növekedését is lelassította, aminek az lett a következménye, hogy legfontosabb exportcikkeik, főleg a nyersanyagok ára tavaly zuhanni kezdett.

A Federal Reserve jelenlegi kamatszintje a legmagasabb a főbb fejlett országok körében. Az ausztrálok júniusban 1,5-ről 1,25 százalékra vágtak. A brit irányadó kamat 0,75, a kanadai 1,75 százalékos. Japánban és az eurózónában negatív, –0,1, illetve –0,4 százalék az érték. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a közelmúltban jelezte: hajlandók még lejjebb menni. Ez ki is akasztotta Donald Trump amerikai elnököt, hiszen az alacsonyabb kamatszinttel járó gyengébb euró versenyelőnyt kínál az európai exportőröknek, s versenyhátrányba hozza a magasabb kamatszinttel és így erősebb dollárral a piacra lépő amerikai vállalatokat. Az erős zöldhasú visszafogja az Egyesült Államok gazdasági növekedését, továbbá növeli a kereskedelmi mérleg amúgy is tetemes hiányát. Pont ez az a két tényező, ami Trump gazdaságpolitikájának a fókuszában áll. A bővülési szint fenntartása és a külkereskedelmi deficit csökkentése a 2020-as elnökválasztási kampány kulcstémái közé tartozik majd.

 

VISSZA A TRENDHEZ

Tavaly az elnöki gazdaságpolitika nyomán az USA sikerrel ment szembe a nemzetközi trenddel, a gyarapodás lassulásával – ennek egy jókora adócsökkentés és a költségvetési kiadások növelése volt az ára. A stimulus hatása azonban kifutóban van, így az amerikai gazdaságnak előbb-utóbb muszáj lesz visszatérni legnagyobb kereskedelmi partnerei tempójához, s ehhez a Fed is kénytelen alkalmazkodni. Trump gazdaságfilozófiájának a központi eleme, hogy Amerika elsőbbséget élvez a világ többi országával szemben. Most azonban nagyon úgy néz ki, hogy az általa követelt kamatcsökkentést a Fed a világ többi államára hivatkozva lépi majd meg.

 

Borítófotó: Jerome Powell FED-elnök. Trump pressziója ellenére egyelőre nem szigorít

Ezek is érdekelhetnek

További híreink