Továbbtanulás 2019

Mátrix
A Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2019 kiadványa több szempontból is meghaladja tavalyi önmagát. Egyrészt az idén első alkalommal intézményi besorolást is közlünk, másrészt ráerősítünk a múlt évi koncepcióra: megnéztük, miből és hogyan élhet meg egy egyetemista, s mely szakokkal érvényesülhet leginkább a munkaerőpiacon.

RANGLISTA

Még több munkaerőpiaci mutató és még inkább a jó áttekinthetőségre fókuszáló szerkesztés: ez jellemzi a Figyelő mostani Felsőoktatási Rangsorát. A képzési területek és a legnépszerűbb szakok ismertetésén túl az idei kiadványban három egyetemi várost is bemutatunk. Ebben az évben még nagyobb hangsúlyt helyeztünk a sikerre: nyitóinterjúnk Burján Csaba olimpiai bajnok gyorskorcsolyázóval készült, amelyből megtudjuk, miként érdemes helyesen kezelni a sportsikereket és a tanulmányok kérdését. Számos cikkben foglalkozunk a tehetséggondozással, ösztöndíj-lehetőségekkel, pályázatokkal. Tavalyi visszajelzések alapján azt vettük észre, hogy sok diák, szülő és a média is szeretné tudni, vajon mi a helyzet a nemzetközi listákkal. Tehát utánanéztünk, mit ér egy magyar diploma: elemzésünkben lerántjuk a leplet a globális rangsorokról. 

 

MINTAKÖLTSÉGVETÉSEK

Ami a vágyott szakterület és a jövőbeli sikerek mellett a leginkább foglalkoztatja a diákokat, valamint a szüleiket, az az, hogy miből él majd a gyerek az egyetemi évek alatt. Nos ennek a vizsgálatához is segítséget nyújtunk. Egyrészt a Diákhitel Központ pénzügyi tájolójába felvitt adatok összesítéséből, másrészt az intézmények saját információinak a közvetlen gyűjtésével összeállítottuk példaköltségvetéseinket. Kollégáinkkal megalkottunk négy reális, de képzeletbeli fiatalt és életkörülményeiket. Ezek lehetőséget adtak arra, hogy összevessük az ezen élethelyzetekben elérhető havi bevételeket és kiadásokat. Mindegyiket négy helyszínre – Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged – vetítve szemléltetjük.

 

VÁROSBEMUTATÓK

Debrecen, Pécs és Szeged nem csupán Magyarország legnépesebb városai közé tartozik, hanem olyan tudományegyetemek székhelyei is, amelyek a legszélesebb körű képzést nyújtják a hazai felsőoktatásban. A városbemutatókat térképek, interjúk és a már említett mintabüdzsék teszik teljessé.

 

RANGSOROLÁS

Az idén alkottuk meg először a magyarországi felsőoktatási intézmények csaknem teljes rangsorát. 

Fontos megjegyezni, hogy a tanintézetek sokban különböznek egymástól, ezért összehasonlításuk ugyanazon szempontok mentén rendkívül nehéz. Az egyik ilyen lényeges eltérés a képzési portfólió szélessége, hiszen miközben az Állatorvostudományi Egyetem (agrár-, természettudomány) vagy a Testnevelési Egyetem (sporttudomány, pedagógusképzés) két területen hirdet oktatást, a Debreceni Egyetem tizenkettő, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem tizenhárom szegmensben, azaz a tudományok szinte teljes vertikumát felöleli. 

A múlt évhez hasonlóan elkészítettük az egyes területeken képzést meghirdető felsőoktatási karok és a kari tagozódás nélküli önálló intézmények (egyetemek, főiskolák), valamint ezekhez kapcsolódóan a legnépszerűbb szakok értékelési listáját is. 

Mindegyik rangsortípusunkban szerepel a legtöbb magyarországi felsőoktatási intézmény, de kimaradtak azok, ahol nincs alap- vagy osztatlan képzés, vagy amelyek csak hitéleti, művészeti, művészetközvetítési területen hirdetnek oktatást. Utóbbiaknál a jelentkezők kiválósága – a felvételi eljárás sajátos szempontjai miatt – nem lett volna összehasonlítható. Csak tájékoztató adatokat közlünk az államtudományi képzéseket egyedüliként hirdető Nemzeti Közszolgálati Egyetem karairól. A többi tizenegy területen minden olyan intézmény vagy kar képviselteti magát, amely a 2018. évi általános felvételi eljárásban bejelentett alap- vagy osztatlan képzést az adott szegmensben, és legalább tíz fő nappali munkarendre felvett hallgatója volt.

 

KÉPZÉSI TERÜLETEK

A magyar felsőoktatási képzéseket a jogszabály tizenöt területre osztja a tartalmuk alapján, mint például agrár-, bölcsészettudomány vagy műszaki oktatás. A képzési szektorokon belül különböző szakok vannak, amelyekre az érettségizettek jelentkezhetnek. Az egyes ágazatokra vonatkozóan interjúkat készítettünk az adott területen képzést folytató valamely kiemelkedő kar dékánjával, ennek hiányában az intézmény rektorával. Szintén megkerestük az adott oktatási szakághoz kapcsolódó egy-egy nagyvállalat első számú vagy HR-vezetőjét, akit arról kérdeztünk, hogyan látja ma a munkaerőpiacot, milyen humánerőforrás-politikája van a cégnek, s milyennek látja a frissdiplomásokat. A három legnépszerűbb szakon végzettek leggyakoribb foglalkozásainak előfordulását illusztráló szófelhőket és a képzési területhez kapcsolódó infografikákat is megjelenítünk az egyes blokkokban. Utóbbiakból kiderül például, hogy a végzett hallgatók milyen arányban tanulnak tovább mesterképzésen, mekkora arányban dolgoznak vagy regisztrált álláskeresők, milyen mértékben helyezkednek el diplomás munkakörben, mennyi az átlagbérük, mekkora volt a végzettek száma, valamint hol volt elérhető a képzés az országban.

 

A LEGJOBB VÁRHATÓ FIZETÉSEK

A Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2019 kiadványában szereplő legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok intézményi bontás nélküli, várható jövedelmek szerinti összehasonlítása lehetőséget ad a felvételi előtt állóknak, hogy a választáshoz ezt a szempontot is mérlegelni tudják. A táblázatban a frissdiplomásokról, vagyis az egy-három éve a felsőoktatásban végzettekről szóló információk jelennek meg a Diplomás Pályakövető Rendszer adatintegrációs modulja alapján. Fontos megjegyezni, hogy egy-egy hallgató első három esztendejének munkaerőpiaci adatai alapján nem lehetséges teljes képet adni egy-egy szak várható pozíciójáról és lehetőségeiről. Az itt szerepeltetett információk tehát nem az egész pálya során elérhető jövedelmeket mutatják, hanem a pályakezdők béreit. Az adatok ennek ellenére alkalmasak a szakok elvégzését követő esetleges jelentős különbségek érzékeltetésére. A táblázat kétféle információt tartalmaz: az első három évben elért átlagbér azt jelzi, hogy az adott szakon végzett összes hallgató átlagosan milyen keresetet ért el az összehasonlítási időszakban (2016 májusa). Az idekapcsolódó – és a kiadványban szintén közölt – mediánbér azt mutatja, hogy az adott szakon végzettek legalább fele milyen fizetést vitt haza. A táblázatainkból jól látható, hogy az átlagos bér alapján az informatika, a műszaki, a gazdaságtudományi képzések, valamint az általános orvos és jogász végzettségűek vannak a legjobb helyzetben.

Számláló című rovatunkban kiemeltünk néhány érdekes adatot, a többi elemzést, táblázatot, interjút megtalálják a már kapható Figyelő Felsőoktatási Rangsor 2019 kiadványunkban.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink