Lapunk kiadványában két helyen is szóba kerül a Konfuciusznak tulajdonított mondás: „Olyan hivatást válassz magadnak, amelyet szeretsz, és egész életedben egy napot sem kell majd dolgoznod.” Nem véletlen a kiemelés, hiszen ez akár mottónk is lehetne. Arra a gondolatmenetre fűztük ugyanis fel a kiadvány logikáját, s úgy gyűjtöttünk össze interjúalanyokat, cikktémákat, rangsortáblázatokat, hogy gondolatban, lélekben és ismeretekben is eljuttassuk a felvételi előtt állókat a döntéshez. Fő fókuszunk a pályaorientáció és a választáshoz szükséges legszélesebb körű információk, adatok biztosítása volt. Ahhoz adunk segítséget, hogy a fiatalok a lehető legközelebb kerüljenek a nekik való hivatáshoz, amelyet egész életükben örömmel és szívesen végeznek. S itt nem azt a tényt akarjuk elkendőzni, hogy manapság az emberek öt-hat pályamódosításon esnek át életük során – ahogy az Limpár Imre pszichológussal készített interjúnkban – is olvasható, inkább hangsúlyozni kívánjuk, hogy pályakorrekció ide vagy oda, lényegében egy életre – de legalábbis öt-tíz évre – szóló döntés előtt állnak most és minden esztendőben családok ezrei. A szülők arról szeretnének megbizonyosodni, hogy gyermekeik jól határoznak-e, megélnek-e majd a szakmájukból, míg a diákokkal kapcsolatos fő kérdés, hogy vajon tudják-e egyáltalán, mit is szeretnének, és ha igen, elérhetők-e az álmaik. Ezért arra törekszünk jelen első és a jövőben minden további Felsőoktatási Rangsor kiadványunkkal, hogy a következő hónapok nehéz döntésének valódi szakmai támogatói legyünk.
MEGÉRI A TOVÁBBTANULÁS?
Arra is gyűjtöttünk érveket, hogy miért érdemes továbbtanulni. Álljon itt csak néhány kiemelt gondolat:
– A továbbtanulásra a korábbiakhoz képest is több a lehetőség, sokféle ösztöndíj segíti azokat is, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak a hosszú egyetemi éveket.
– Fontos érv, hogy a diplomások elhelyezkedése szinte biztosra vehető. Palkovics László oktatásért felelős államtitkárral készített interjúnkban is olvasható, hogy Magyarországon a munkanélküliségi ráta a 25–34 éves felsőfokú végzettségűek körében mindössze 2,5 százalék, vagyis gyakorlatilag minden diplomás sikerrel helyezkedik el a munkaerőpiacon.
– A pályaválasztás során érdemes figyelembe venni a kormányzat által 2016-ban meghirdetett Irinyi-tervet, amely a jármű-, az egészségipart, a turizmust, az élelmiszeripart, a zöldgazdaságot, az infokommunikációs technológiai (IKT) szektort és a védelmi ipart emeli ki fejlesztendő területként, ahol egyébként jelentős mértékű munkaerő-kereslet is jelentkezhet a következő években. A nemzetközi trendeket tekintve az Ipar 4.0, azaz az automatizáció, a digitalizáció és a robotizáció tölt majd be jelentős szerepet, így várhatóan a műszaki területeken (informatika, mérnöki szakok) és az emberi kapcsolatokkal járó munkakörökben (tanár, pszichológus, orvos, menedzser, ápoló) növekedhet meg a dolgozók iránti igény.
FELSŐOKTATÁSI RANGSOR
A Figyelő kiadványának célja mindezek alapján, hogy a lehető legelőnyösebb döntés megalapozásához szükséges megbízható és átfogó információkat biztosítson diákok és szüleik számára. Az elképzelhető legtöbb szempontból vizsgáltunk karokat, intézményeket, de almát a körtével nem hasonlítottunk össze, azaz az intézményeket és szakokat képzési területenként tanulmányoztuk. Az itt közölt listákat egyedülállóan kidolgozott módszertan, többféle bontás, több mint 60 tábla, 15-féle indikátor felhasználása mentén állítottuk össze a jobb orientáció érdekében. A felsőoktatási intézmények és karok rangsorainak a készítésekor elsősorban az úgynevezett bemeneti kiválóságot (felvett hallgatók), a kimeneti mutatókat (a végzettek munkaerőpiaci eredményességét), valamint az iskolák sajátosságait (oktatói kiválóság, országos vonzerő, nemzetköziség) vizsgáltuk. Az összes meghirdetett képzés és valamennyi jelentkező adatait tartalmazó információs bázis alapján a nappali munkarendű alap- és osztatlan képzésekkel kapcsolatos felvételi adatokat, az állami ösztöndíjas és önköltséges oktatási formát egyaránt figyelembe vettük minden intézményi, képzési területi és szakos rangsorban. A listák olvasásakor figyelembe kell venni, hogy a rangsorolás alapjául szolgáló pontértékek közötti minimális különbség esetén azt feltételezhetjük, hogy az egyes intézmények lényegében hasonló „fajsúlyúak”. Az egyes táblák első oszlopai-ban szereplő összesített pontszám jelzi egy adott kar vagy intézmény pozícióját, a legnagyobb pontszámot elérő az első helyezett az adott listán.
Mivel a döntést megelőzően a felvételizőknek érdemes tudniuk, hogy a munkaerőpiac miként értékeli a választott foglalkozást, a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) adatai alapján megmutatjuk az egyes szakokon végzett frissdiplomások elhelyezkedési lehetőségeit, kezdő fizetéseit. A minden eddig megjelent hasonló kiadványnál szélesebb körű, kemény és puha információkat tartalmazó segítőtársként a felvételi döntés szempontjából az egyik legfontosabb tényezőt, a munkaerőpiaci igényeket is körüljárjuk.
A Felsőoktatási Rangsor 2018 adatai-ból szemezgetve állítottuk össze e heti számlálónkat, melyben néhány kiemelt legmagasabb ponthatárt és némely képzési területen végzősként elérhető átlagfizetést is bemutatunk.
A kiadvány teljes körű információszolgáltatásra törekszik: rektori és dékáni interjúkon keresztül is közelebb hozza a jelentkezőkhöz az intézmények karakterét, szemléletét, tanulmányi célkitűzéseit és az ott zajló diákélet sava-borsát. A munkaerőpiaci elvárások mélyebb megértésének céljából nagyvállalatok első számú és HR-vezetőivel készített interjúkat közlünk. Az intézmények diákéletét a kiadványt színesítő diákinterjúkon keresztül ismerhetik meg egy kicsit jobban az olvasók. A magyar felsőoktatás sokszínűségét mutatjuk be, felvállalva a hatékony segítőtárs szerepét családok ezreinek döntés-előkészítésében.
