Teljes a káosz, szinte követhetetlen, hogy ki mit is szeretne elérni a balliberális pártok tárgyalásain Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt lemondása után. Lapunk értesülései szerint korántsem olyan könnyű szülés az „Összefogás”, mint ahogy az a szegedi polgármester lelépése utáni napokban eleinte látszott.
KÖZÖS LISTA VAGY KÜLÖN INDULÁS?
„Egyáltalán nem arról volt szó, hogy Botkát bárki is megpuccsolta volna a párton belül. Egyszerűen paranoiás volt, a végére már szinte mindenkiben ellenséget látott, aki nem értett egyet az elképzeléseivel. Ezért mondott le. De hogy lehetett volna olyan agyamentséggel szimpatizálni, hogy Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével nem, csak a pártjával akarunk együttműködni? Akkor már tisztább lett volna, ha az egész DK-t és a többi pártot is ejtjük, s nem közösködünk senkivel” – fejtette ki lapunknak egy a szocialisták belső ügyei-re rálátó forrásunk. Egy másik informátor azt mondta: nem csak Molnár Zsolt volt az, aki folyamatosan bajszot akasztott Botkával a stratégiája miatt, voltak többen is, akik belső körben próbálták jobb belátásra téríteni, de nem sikerült.
Lapzártánkig azt a képletet azonban Botka kiszállása után két héttel sem sikerült megoldani a baloldali pártoknak, hogy melyik a jobb megoldás: a külön vagy közös listán való indulás. Az utóbbit leginkább az MSZP-ben erőltetik, bár Gyurcsánytól már 2014-ben is megtanulhatták volna: őt a leginkább az érdekli, hogy magának és a saját embereinek minél jobb pozíciót alkudjon ki. A volt miniszterelnök, látva a szocialisták szétesését, továbbra is a külön listához és a koordinált egyéni jelöltek indításához ragaszkodik. Az „egyszázalékosok” – az Együtt és a Párbeszéd – nem akarnak beleszólni ebbe a vitába, de közöttük is van feszültség: Karácsony Gergelyék mindenképp közös listát szeretnének Juhász Péterékkel, akik viszont ezt nem erőltetik annyira. A Párbeszéd motiváltságának egyszerű oka van: korántsem biztos, hogy egyedül tudnának huszonhét egyéni képviselőt állítani a 106 választókerületben. Ez ugyanis a feltétele az országos listának. Abban viszont egyetértenek, hogy a baloldalnak mindenhol közös jelölttel kell felvennie a harcot a Fidesszel. A siker – a kormánypárt abszolút többségét megakadályozandó 40-nél több egyéni körzetet kellene nyerniük, a győzelemhez 60 választókerületet szükséges elhozni – azonban így sem garantált, hiszen a baloldali választók e közös lista helyett átszavazhatnak az LMP vagy a Momentum indulójára.
A BALLIBERÁLISOKRA hajtanak
Eközben az egykori radikális Jobbik politikusai ma már a volt SZDSZ liberális klubjaiba járnak beszélgetni. A párt és támogatójuk, Simicska Lajos stratégiája a HírTV műsorpolitikáján, balra fordításán keresztül követhető a leginkább. A cél, hogy a liberális értelmiség beálljon a párt mögé, és a segítségükkel növeljék a szavazóbázist. Az ATV-től átcsábított Kálmán Olga és Péterfi Judit például úgy szerepelteti a jobbikos politikusokat, mintha azok néhány éve még nem a zsidózással, az unióból való kilépésünkkel vagy épp a cigánybűnözéssel lettek volna elfoglalva. A közvélemény-kutatási adatokból azonban egyelőre nem látszik, hogy a kiábrándult balliberálisok egymás sarkát taposva tódulnának Vonáék felé.
Borítófotó: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a választási matematikán gondolkodik (fotós: Vörös Szilárd)
