Törpe erőművek a búvópatakok országában

Mátrix
A természeti adottságait kihasználva a megújuló forrásokra alapozza energiastratégiáját a 2006 óta független kis balkáni ország. A törpe vízműveket ellenző civil szervezetek azt állítják, hogy a beruházások az államfő körének a malmára hajtják a vizet.

MONTENEGRÓ (CRNA GORA)

 Évek óta rendszeresen tüntetéseket szerveznek környezetvédelmi csoportosulások a fekete hegyek országában amiatt, hogy az állam – az aktivisták véleménye szerint meggondolatlanul és mindenekelőtt politikai kiváltságok alapján – sorra hozza meg döntéseit a természetre veszélyt jelentő törpe vízerőművek létesítésének jóváhagyásáról.

A magánkézben lévő létesítmények évente több millió eurós hasznot hoznak a tulajdonosaiknak a kis adriai országban. Az ellenzők szerint a „tulajdonosok” megnevezés alatt szinte kizárólag Milo Đukanović köztársasági elnök rokonait, barátait, családtagjait kell érteni. Az állam immár tizenkét éve támogatja a megújuló energiaforrásokból történő áramfejlesztést. Ezen időszak alatt 55 kis vízerőmű építését hagyta jóvá, 14 készült el teljesen. Az eddigi beruházások értéke 40 millió euró. 

Az illetékesek nem győzik hangsúlyozni, hogy Montenegrónak korábban évente 80 millió eurót kellett elköltenie a villamos energia behozatalára a hazai potenciál elégtelensége miatt. Az állam arra számít, hogy minden vízerőmű megépülése lépést jelent az importkényszer felszámolása felé. A kormány 2015-ben arról is döntött, hogy hatékonyan kell támogatni a megújuló forrásokból származó energia termelését, s hogy ez az erőforrás az áram megvétele során szintén elsőbbséget élvez. Tavaly az állam több mint négymillió euró értékben vásárolt villamos energiát a „törpéktől”, ez év május végéig pedig 1,7 milliót fizetett ki az előállítóknak szubvenció címén.

A Nikšićhez közeli Šavnik falu lakosai napokig tüntettek és akadályozták a befektetőt abban, hogy a Bukovica folyó mentén nekilásson két kisebb erőmű előkészítő munkálatainak. A tüntetések között kétségkívül ez bizonyult a leghatásosabbnak: a kormány májusban leállította az építést, úgymond befagyasztotta az engedélyek kiadását, s arról biztosított mindenkit, hogy alaposan megvizsgálnak minden egyes projektet, annak a természetre és a környezetre (ivóvíz, mező-, erdő-, halgazdálkodás, állattenyésztés) gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásait. Amíg nem készül el a részletes jelentés, addig nem lesznek újabb jóváhagyások – állították.

Nem így történt, s emiatt botrány tört ki a napokban Montenegróban. Kiderült, hogy a kabinet a stop ellenére engedélyezett két újabb vízerőmű-építést, továbbá kis utánajárással az is, hogy a podgoricai Hydro Logistics és PM Hydro vállalat is Milo Đukanović fiának, Blažo Đukanovićnak az üzleti partnerei, közeli ismerősei kezében van. A kormány a döntés közlésekor azt hangsúlyozta, hogy a vadonatúj létesítmények „gyakorlatilag semmilyen hatást sem fejtenek ki a környezetre”.

Az eset kapcsán a sajtó megszólította Duško Marković miniszterelnököt, aki annyit mondott a jóváhagyás védelmében, hogy minden az érvényes jogszabályoknak megfelelően történik, a szerződések érvényesek. Hozzátette: egy megawatt teljesítményű, „apró objektumokról” van szó, melyeket „észlelni is alig lehet”. Ezen aztán sokat derült a média, megjegyezve, hogy Montenegró mostantól már nemcsak a búvópatakok, hanem a búvóerőművek országa lett.

Így egyelőre, úgy tűnik, hiába az ellenkezés, megépül a két új erőmű: az egyik a Kolašin melletti Skrbuša folyón, a másik pedig a közelben, a Vranještica patakon. A kivitelezők, ahogyan a többi esetben is, pénzügyi támogatásra és biztos vevőre számíthatnak: az állam az első számú érdeklődő.

Mindenesetre a 650 ezres lélekszámú Montenegró eltökélt abban, hogy kihasználja a természeti környezet adta megújuló energiaforrásokat. Jelenlegi energiatermelése hatvan százalékban megújuló forrásokból (két régi, nagy teljesítményű vízerőmű, két nagyobb, külföldi beruházók által épített szélfarm és az említett tucatnyi törpe vízmű) származik. A szükséglet maradékát főként egy régi hőerőmű biztosítja, de cél a százszázalékos arány – nyilatkozta Dragica Sekulić szakminiszter. Elismerte, hogy a törpe vízerőművek esetében a befektetők, kivitelezők és a helyi hatóságok követtek el hibákat. A legtöbb esetben a közvitákkal voltak gondok, de ígérte: mostantól nagyobb hangsúlyt fektetnek a közvélemény tájékoztatására, a minőségi projektekre – ám a kis vízművek építése folytatódik. Büszke arra, hogy a május 24-től június 2-ig terjedő időszakban az ország szükségletének a fedezésére elegendő energiát tisztán megújuló forrásokból termelték ki. 

 

Borítófotó: A 70-es években épült Mratinje vízerőmű gátja. a világ 5. legnagyobb létesítménye turistalátványosság, a „törpék” viszont tájrombolók, állítja egy petíció 6000 aláírója