OTTOMÁN ÖRÖKSÉG
Recep Tayyip Erdoğan elnökké választása abban a struktúrában, melynek eredményeként Törökország elnöki köztársaság lett, nyilvánvalóan stabilizációt hoz – mondta lapunknak Hóvári János történész-turkológus, Magyarország korábbi ankarai nagykövete. De az új helyzet nagyon nagy felelősséget is rak a vezető vállára. Égető gazdasági gondokat kell megoldania, amelyek az erőltetett iparosításból és az ország tőkeszegénységéből következnek, de azokból a világgazdasági folyamatokból is, amelyek gyengítik a kis-ázsiai állam gazdaságát. Nem kétséges, hogy további határozott török katonai lépések lesznek Szíriában. A törökországi kurdkérdést illetően pedig új javaslattal szükséges előállni. De mindenekelőtt fel kell számolni a szükségállapotot.
ATATÜRK ÖRÖKSÉGE
Erdoğannak el kell fogadtatnia magát hatalmas ellenzékével, amelynek elsődleges kritériuma az lesz, hogy milyen álláspontot képvisel az atatürki örökséggel kapcsolatban. Olyat, amellyel a szemben álló erők között a szakadék tovább mélyül, vagy olyat, amely magában foglalja a közmegegyezést. Elnöki öt évének egyik jellemzője lesz az ünnepélyesség, hiszen 2023-ban százesztendős lesz a Török Köztársaság. Nem kétséges, hogy Erdoğan olyan történelmi személyiséggé kíván válni, amilyen lassan egy évszázada Mustafa Kemal Atatürk volt. Nagy kérdés, hogy a világpolitika és a világgazdaság Szküllái és Kharübdiszei között képes lesz-e a törökök hajóját olyan ügyesen és jövőt építően kormányozni, mint azt a nagy előd tette. Remélhetőleg hatalmas munkabírása és eltökéltsége erre predesztinálja őt, s szavazói tábora, de az ellenzéke is ezt várja el tőle – summázta a nagykövet.
Hóvári János szerint Erdoğan továbbra is erősen megosztó személyiség, aki előtt számos megoldatlan feladat tornyosul. A júniusi elnök- és parlamenti választásokon nagyon magas, nyolcvanhét százalékos volt a részvételi arány. Az elnök Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) koalícióban nyert a szintén szélsőjobboldali Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP), amely a várt 5 helyett 11,7 százalékot szerzett – ezzel és az AK 42,6 százalékával értek el többséget. Az elnökre 52,6 százalék voksolt.
Népszerűségének nyilvánvalóan nem használ, hogy a gazdaságban olyan folyamatok gyorsultak fel, amelyek az egész lakosságot érintik; például a két számjegyű infláció, a török líra nemzetközi értékvesztése. A Countryeconomy.com összeállítása szerint a 2018. január–májusi időszakban (zárójelben a 2017-es éves adatok) az élelmiszerek 7,4 (13,8), a közlekedési tarifák 8,5 (18,2), a szolgáltatások 9,1 (12,8) százalékkal drágultak. A DWN német hírügynökség úgy tudja, az elnök adóemelésre készül, hogy abból finanszírozza választási ígéreteit.
TÁVOLODÓBAN BRÜSSZELTŐL
Gazdaságpolitikája, amelyet a Politico című lap unortodoxnak nevez, a bővülést a stabilitás elé helyezi. Túlfűti a gazdaságot, melynek következtében nő a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya. A tőkedeficites Törökországnak különösen fontos a külföldi befektetők bizalmának visszanyerése. Ezt nehezíti az ország tartalékainak a veszélyeztetése, a jegybank függetlenségének további megnyesegetése. Ashish Goyal, az NN Investment Partners feltörekvő országok részlegének a vezetője a CNBC-nek úgy vélekedett, hogy Anatóliának egyelőre nincs fedezete a fizetési mérleg hatalmas hiányának finanszírozására.
A kis-ázsiai állam belpolitikájában százezreket érintett az Amerikában élő ellenzéki török politikus, Fethullah Gülen által irányított állítólagos Erdoğan-ellenes összeesküvés miatt elindított letartóztatási és elbocsátási hullám. Ez a választások után sem csitult, mintegy 140 katona- és rendőrtisztet vettek őrizetbe. Az államapparátus, az erőszakszervezetek „megtisztítására” indított kampányok – a 2016-os katonai puccskísérlet utóhatásaként is – folytatódnak. Egyelőre marad a két éve tartó szükségállapot.
KATONAI BEAVATKOZÁS
Noha az államfő szerint az ország nem adta fel azon szándékát, hogy az EU tagja lehessen, Ankara egyre távolabb sodródik Brüsszeltől. A választások előtt három EU-taggal (Németország, Hollandia, Belgium) is kiéleződött a feszültség, mert nem engedték, hogy török kormánytagok kampányoljanak Erdoğan mellett a helyi török közösségekben. Ennek ellenére Németországban az ottani, többmilliós török közösségből a szavazók mintegy kétharmada a jelenlegi vezetőt támogatta.
Erdoğan külpolitikájának egyik pillére az egykori Oszmán Birodalom egyes részein a befolyás visszaszerzése, az újottomanizmus. Törökország a Közel-Kelet két válságállamában, Irakban és Szíriában katonailag is beavatkozott az eseményekbe. Ez további megoldatlan problémákat vet fel. Ankara másként látja a régió gondjainak a megoldását, mint akár az Egyesült Államok, akár a térségben a befolyását visszaszerző Oroszország vagy a csendben, de egyre inkább jelen lévő Kína.
A nemzetállam-kezdemény létrehozásáért harcoló kurdok egyszerre jelentenek bel- és külpolitikai kihívást a török elnöknek, aki Szíria északi részén ütközőzónát alakítana ki. Erdoğan ezzel meggátolná, hogy kurd befolyási övezet jöjjön létre, egyben – az övezetben a törökök oldalán harcoló szíriai csoportok révén – közvetlenül jelen lenne a szír belpolitikában. A harci cselekmények, a leromlott közbiztonság miatt 2011 óta mintegy négymillió menekült érkezett a szomszédból Törökországba, nagyobbik részük máig táborokban él.
HADIIPARI FEJLESZTÉSEK
Tovább romlik Ankara és Washington viszonya, miközben a moszkvai kapcsolatokkal sincs minden rendben. Az ukrán elnökkel tartott 2017. októberi találkozóján Erdoğan a Krímet Ukrajna részeként említette, s ezzel felbőszítette a Kremlt. Ennek ellenére nem látszik veszélyben az az üzlet, amelynek a keretében Oroszország Sz–400-as lég- és rakétavédelmi rendszereket szállít a törököknek. Az USA „büntetésből” nem adhat el Ankarának az amerikaiak által kifejlesztett F–35-ös vadászbombázókat. A Pentagon attól tart, hogy ha az Sz–400-asok az F–35-ösökkel közösen látják el az ország védelmét, az oroszok titkos információkat szerezhetnek az amerikai gépről. A török védelmi ipar Erdoğan időszakában (aki 2003-tól 2014-ig miniszterelnök volt, majd ugyanazon évben államfőként kezdte első ciklusát) nagymértékben megerősödött, korszerűsödött. Ennek kapcsán a hadiipar jelentőségén jóval túlmutató mondatot idézett a TRT állami rádió- és tévéhálózat a június végi választások küszöbén az elnöktől: „Törökország továbbfejleszti védelmi iparát, hogy globális hatalommá váljék.”
Borítófotó: Erdoğan a főparancsnok – hirdeti a fejszalag. Az isztambuli kampányrendezvényen is felvillant a dicső múlt
