A kabinet augusztus első felében enyhébb megszorító intézkedéseket ültetett gyakorlatba: növelte a részmunkaidős alkalmazottak után fizetendő társadalombiztosítási járulékokat, leállította a központi közigazgatásban az alkalmazásokat, korlátozta a különleges nyugdíjakat és felső határt szabott a gyermekgondozási díj esetében.
Most kiderült, hogy a korábban megígért adócsökkentések egy részét elhalasztják. Így januártól nem törlik el az 5 százalékos osztalékadót. Ez 2016-ig még 16 százalékos volt, a múlt évtől mérsékelték erre a szintre. Călin Popescu-Tăriceanu, a szociálliberális kormánykoalíció kisebbik partnerének, az ALDE-nak az elnöke kijelentette: az osztalékadó eltörlése akkor válik lehetségessé, amikor a költségvetés helyzete megengedi. Az első hét hónap után 5,1 milliárd lej (338.5 milliárd forint), a GDP 0,63 százaléka volt az államháztartás hiánya a tavalyi azonos időszakban jegyzett 1,74 milliárdhoz képest, ami a bruttó gazdasági termék 0,23 százalékát tette ki.
A bankok is a román kormány célkeresztjébe kerültek. Mihai Tudose miniszterelnök augusztus folyamán többször kikelt a veszteségesen működő pénzintézetek ellen. Szerinte megengedhetetlen, hogy a Romániában tevékenykedő harminchat banknak mintegy fele évről évre veszteséget jelentsen be. Úgy véli, nem működhetnek karitatív szervezetekként, így nem hiszi el, hogy nincs nyereségük. Állítja: a profitjukat kiviszik az országból, és ennek véget akar vetni a kormány.
Egyelőre szép szóval akarják rábírni a hitelintézeteket, hogy változtassanak a gyakorlaton. A kormányfő figyelmeztetett: ha nem veszik komolyan a kabinet által megjelölt problémát, nyilvánosságra hozzák a veszteséges bankok listáját, majd felszólítják az embereket, hogy vigyék a megtakarításaikat a nyereséget termelő pénzintézetekbe. A Román Nemzeti Bank azonnal cáfolta a miniszterelnök „vészmadárkodását”, és közölte: a román bankrendszer az egyik legbiztonságosabb Európában, a bankoknak van fedezetük a betétek kifizetésére.
A darabos szókimondásával és nyers stílusával a figyelmet magára vonó Tudose megosztotta a nyilvánossággal a hitelintézetekkel kapcsolatos saját, kellemetlen tapasztalatait is. Mint mondta, 500 dollárja volt egy folyószámlán, de egy idő után felhívta a bank, hogy a különböző illetékek miatt
a pénze elfogyott, és további 50 dollárt kell befizetnie. Lopásnak nevezte az eljárást, és kijelentette, hogy ehhez képest egy Terentének becézett hírhedt 19. századi román köztörvényes bűnöző piti tolvaj volt. A kormányfőt elmondása szerint ez a tapasztalat annyira megviselte, hogy azóta nem tartja bankban a pénzét, és a fizetését sem utaltatja bankkártyára.
A miniszterelnök kirohanásai mellett a pénzintézeteknek az is betett, hogy egy ellenzéki liberális képviselő felröppentette a hírt, miszerint a bankok aktíváit 0,5 százalékkal adózzák meg. Ezt Tudose egy nappal később cáfolta, de addig a pénzintézetek részvényeinek az értéke csaknem 4 százalékot esett a tőzsdén. A bankok nyereségének a firtatása és az aktívák megadóztatásának a lehetősége abba a forgatókönyvbe tartozik, amellyel a bukaresti kormány növelni szeretné az államháztartás bevételeit – vélik az elemzők.
Augusztus végén a kormány elfogadott két olyan intézkedést, amely nyíltan ezt a szándékot támasztja alá. Szeptember 15-től két lépcsőben 0,32 lejjel (22 forinttal )növelik literenként az üzemanyag jövedéki adóját, így a kabinet lényegében visszavezette azt a hét eurócentes pótlólagos jövedéki adót, amelyet Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök kormánya alkalmazott először 2014-ben, és ez év februárjában töröltek el.
Emellett arra kötelezik január 1-jétől a vállalkozásokat, hogy külön áfás bankszámlát hozzanak létre, amelyre szinte azonnal át kell utalni az áruforgalmi adót, erről pedig pénzt visszavonni csak az adóhatóság engedélyével lehet. Ez az intézkedés az adócsalás elleni hatékonyabb fellépésre lenne hivatott, de a versenyszféra érdekképviselői szerint számos nehézséget okoz majd a kis- és közepes vállalkozásoknak, például készpénz-hiánnyal fognak küszködni.
A kötelező magánnyugdíjak államosítása is újból terítékre került. Ezt korábban többször cáfolták, s a kormány több vezetője most is kijelentette, hogy nem szüntetik meg a kötelező magánnyugdíjalapot, viszont a biztosítóknak számolniuk kell azzal a lehetőséggel, hogy elesnek a jelenleg alkalmazott 2,5 százalékos kezelési költségtől, illetve a kormány drasztikusan csökkentheti az állami nyugdíjalapból a kötelező magánnyugdíjalapokba átutalandó járulék mértékét. Jelenleg több változatot vizsgálnak, de a végső cél az, hogy növeljék az állami nyugdíjköltségvetés bevételeit, hiszen e büdzsé hiánya az öregségi járandóság sorozatos emelései miatt az idén elérheti a GDP 3,5 százalékát.
A szociálliberális koalíció a következő öt évre átlagban 56 százalékos bérnövelést ígért a közszférában, de mint kiderült, január 1-jétől a tervezett fizetésemelések jóval szerényebbek lesznek, a pedagógusok csak 4 százalékot kapnak. Ezzel párhuzamosan a kormány be akarja vezetni, hogy a társadalombiztosítási járulékokat csakis az alkalmazottak fizessék, így magasabb nyugdíjban reménykedhetnek majd. Ennek az intézkedésnek a közszférában nem kellene befolyásolnia a jövedelmeket, de a versenyszférában a munkaadóra bízzák, hogy csökkenti az alkalmazott nettó fizetését a megnövelt adóterhek miatt, vagy a járulékemelést a bruttó bér növelésével kompenzálja.
Mindez történik úgy, hogy Európában az egyik leggyorsabban bővülő gazdaság a román. Az első fél évben a GDP 5,8 százalékkal nőtt a tavalyi első hat hónaphoz mérten. De mégsem üti a széle a hosszát – ahogyan egy erdélyi szólásmondás tartja.
