Donald Trump amerikai elnök ugyanolyan helyzetben tért vissza az Egyesült Államokba, mint amilyenben elindult onnan: kiszámíthatatlan erő maradt a világ színpadán – kommentálja keserűen a nemrég lezajlott G20-csúcsot a Japan Times. Washington kihátrált a csendes-óceáni kereskedelmi szerződésből (TPP), így Tokió kénytelen más utakat keresni.
NYUGATI NYITÁS
Az amerikai hátraarc után felgyorsultak az EU és Japán között folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások, az ázsiai állam kormányfője európai körútra indult. A világkereskedelem csaknem harmadát átfogó egyezményt várhatóan jövőre aláírják. Brüsszelben az állam- és kormányfők két területre összpontosítottak: a japán gépkocsikivitelre, továbbá az európai sajtexportőrök számára kedvezőbb elbánásra a távol-keleti ország belső piacain. Az unióba irányuló, jelenleg 10 százalékos behozatali vámmal sújtott japán autóexport megélénkülhet, cserébe a szigetország szélesebbre nyitja élelmiszerpiacát az EU vállalatai előtt. Ez a magyar exportőrök esélyeit is javítja, mert a Japánba irányuló hazai kivitelben (amely 2016-ban az előző évhez képest valamelyest visszaesve 717 millió dollár volt) jelentős súlyuk van az élelmiszereknek. Magyarországon jelenleg 151 japán vállalkozás tevékenykedik, 31 ezer munkahelyet teremtve ezzel. Tokió láthatóan más irányban is aktív, a régióban Oroszország felé mozdul. Abe Sinzó miniszterelnök április végén megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel új gazdasági utak keresésében. Június végén hetventagú japán delegáció érkezett a Kuril-szigetekre. A hosszú szigetlánc négy déli tagja hovatartozásáról évtizedek óta sikertelen tárgyalások folynak.
BEINDUL A HADIIPAR
A japán–amerikai gazdasági kapcsolatokban érezhető feszültség nem terjed ki a katonai együttműködés területére. Az Egyesült Államok továbbra is a távol-keleti ország első számú katonai szövetségese marad. Ezzel párhuzamosan azonban állami ösztönzésre meglódult a japán hadiipar, új fejlesztések indultak be, és az ebben a szektorban működő cégek a külkereskedelemben is aktívabbak lettek. Júniusban Csibában nemzetközi védelmi ipari, haditengerészeti kiállítást rendeztek. A vásár egyelőre a délkelet-ázsiai potenciális vevőket célozta meg, de jelen voltak például szaúdi katonatisztek is. Szaúd-Arábia jelenleg a világ legnagyobb fegyverimportőre.
ÚJ SÚLYPONT
A Japánt körülvevő biztonsági környezet változóban van. A világpolitika és a világgazdaság súlypontja az Atlanti-óceán térségéről áttevődik a Csendes-óceánéra – ezt tartalmazza a japán biztonságpolitikai koncepció. A szigetállam – mint a kereskedelemre erősen ráutalt ország – számára ebben a helyzetben a „nyílt és stabil tengerek” létfontosságúak, s ennek biztosításában az Egyesült Államok domináns szerepe megingathatatlan. Azonkívül ennek ma – Kína mint katonai nagyhatalom felemelkedése, Oroszország fegyverkezési programjai s főképpen az észak-koreai rakéta- és atomfegyverválság kiéleződése idején – különleges jelentősége van.
Borítófotó: Sinzó japán miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (háttal)
