Több tábor közt őrlődik a Jobbik

Mátrix
A megmaradt törzsbázis, a kormánnyal szembeni protestszavazók, volt fideszes és balliberális voksolók – nekik kellene alkotni a Jobbik 2018-as 1,5-2 milliós szavazótáborát. Hogy lesznek-e ennyien, az kétséges, mint az is, hogy egy választási kudarc után egyben marad-e a párt.

„A legnagyobb gond a Jobbikban az, hogy egy témánknak sem járunk a végére, nagy sajtóvisszhang közepette feldobunk valamit, aztán néhány hónappal később már mi sem emlékszünk rá, elengedjük” – mondta lapunknak egy névtelenséget kérő jobbikos politikus a párt stratégiai lépéseit kritizálva. Ez szerinte nagy hiba, hiszen a választók szemében ötletelésnek tűnik, nem úgy hat, hogy a pártnak határozott álláspontja lenne egy-egy szakpolitikai kérdésben.

Besült a csodafegyver

Elsőként említette a letelepedési kötvény ügyét, azt a témát, amelyre tavaly október-novemberben még csodafegyverként tekintett a Jobbik. Az október 4-i kvótaellenes népszavazás után Vona Gábor pártelnök Orbán Viktor kormányfővel való tanácskozásán a letelepedési kötvények azonnali megszüntetéséhez kötötte, hogy a parlamentben megszavazzák a kabinet által előterjesztett, a letelepítési kvótákat elutasító alaptörvény-módosítást. A kormányoldalt, de a saját szavazóikat is meglephette ezzel a Jobbik vezetője, hiszen a népszavazás kampányában a „nem” mellett tette le a voksát, sőt korábban ugyanebben a témakörben ő is referendum kiírását javasolta.

„Tudtuk természetesen, hogy technikai-lag is lehetetlen néhány héten belül kivezetni a kötvényeket, de jó ötletnek tűnt a felvetés” – mondta forrásunk. Akkor úgy látszott, hogy ezzel a radikális párt képes átvenni a politikai napirend irányítását a Fidesz–KDNP-től.

Azonban végül rajtuk bukott meg az alaptörvény-módosítás, amellyel azon nyomban egy Jobbik-ellenes frontszakaszt tudott kiépíteni a kormányoldal. A Jobbik ügyeire rálátó forrásunk szerint az elnök nagyot hibázott, amikor az aktuál-politikai haszonszerzésben bízva felülírta a párt stratégiai irányvonalát, tehát a bevándorlásellenességet és a kvóták elutasítását. „Most már, néhány hónap távlatából állíthatom, hogy rossz döntés volt, hiszen Vona ügyeskedése nem hozott szavazókat a Jobbiknak” – mondta informátorunk. Szerinte mindezért a korábbi baloldali szavazók milliói még nem fognak a pártra voksolni, főleg nem úgy, hogy közöttük is nagyon sokan migrációellenesek. „A Jobbik szimpatizánsait azonban végképp elbizonytalanítottuk” – érvelt.

A kötvényügyet aztán elengedte a párt. Nem is az ő felvetésükre, hanem egy DK-s képviselő, Varju László írásbeli kérdésére közölte Pintér Sándor belügyminiszter, hogy a papírok vásárlására csak a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében volt lehetőség. A családtagok részére a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő 2017. június 30.

De csendes véget ért például a tavaly novemberben nagy dérrel-dúrral beharangozott Valódi nemzeti konzultáció is, amelyet a kormányzat Nemzeti konzultációjáról másolt le a Jobbik.

A semmibe hulló kezdeményezés

A Jobbik októberben, a kvótanépszavazás után hirdette meg a Valódi nemzeti konzultáció névre elkeresztelt akcióját. Az időpont sem volt túl szerencsés, hiszen a referendumkampányt követően a választók „belefáradtak” a politizálásba. Mindössze kétszázezer viszonválasz érkezett a minden háztartásba elküldött levelekre. Ez a közel egymilliós szavazótáborhoz mérten is szerény eredménynek számít, főleg úgy, hogy a jobbikos szimpatizánsok korábban nagyon elkötelezett szavazóknak számítottak. A párt 14 pontban kérdezte az embereket az egészségügy, az oktatás helyzetéről és a hazai korrupció állásáról. „Túl sok pontban fogalmaztuk meg a kérdéseket, amelyek összetettek is voltak. Magyarul: nem fideszes egyszerűséggel álltunk a választók elé. Nem is volt meglepetés a kudarc, ez jelzésértékű” – mondta forrásunk. Hozzátette: a pártvezetés most egyértelműen a korrupciós témakörre állt rá az április elején indított „Ti dolgoztok. Ők lopnak” címet viselő plakátkampánnyal. „Mindenesetre az egyszerű üzenet itt már ül” – jegyezte meg nevetve a jobbikos politikus, aki szerint hónapok óta ez az első olyan kampányelemük, amely hatékony lehet.

Csakhogy a kormánypártok mára kellőképpen összemosták a Jobbikot a Vona által korábban korrupcióval vádolt Simicska Lajos üzletemberrel. Ehhez a képzethez a Jobbik is alaposan hozzájárult, hiszen most már a barátjává vált Simicska cégeinek a plakáthelyein hirdeti magát, és még mindig nem közölte, hogy mennyit fizetett a reklámokért.

Forrásunk azt is mondta, hogy a Jobbik kormányellenes negatív kampányhadjáratát alaposan megzavarta a kabinet felsőoktatási törvénymódosítása, tehát a CEU-ügy. Az azzal kapcsolatos Jobbik-kommunikáció alaposan gyengíthet a párt hitelén. Korábban ugyanis nap mint nap globalizáció-, Amerika- és Soros György-ellenes szólamokat hirdettek, most pedig a kormányt bírálják a CEU elleni eljárása miatt.

A felsőoktatási törvény meg nem szavazásával a Jobbik egyértelmű, pozitív üzeneteket küldött az egykor az MSZP–SZDSZ körül csoportosuló szellemi és gazdasági holdudvar számára. Az európai porondon pedig jelzésértékű, hogy Balczó Zoltán, Vona pártjának uniós képviselője Orbán Viktor miniszterelnök európai parlamenti meghallgatásán is felemelte szavát a kormány CEU-val szembeni politikája ellen. Arról beszélt, hogy az az eljárás, ahogyan a Fidesz ellehetetlenítette az intézményt, egyik napról a másikra, visszaélve országgyűlési többségével, elfogadhatatlan. Ennek példáján a jövőben ez bármilyen intézménnyel megtörténhet. A politikus a Facebookon ezért még a Jobbik támogatóitól is kapott hideget-meleget.

Miből lesz így Vona-kormány?

Forrásunk szerint a Jobbik fordulatának értelme az, hogy szavazókat akarnak szerezni baloldalról és a Fideszből kiábrándulók közül is. Az elgondolás szerint a korábbról megmaradt jobbikos támogatókból, a kormánnyal szemben mindig meglévő protestrétegből idehúzókból, a Fideszt elhagyókból, illetve a korábbi baloldali szimpatizánsokból kellene állnia az 1,5-2 milliós Jobbik-tábornak. Ekkora támogatottsággal már akár kormány- vagy koalícióképes is lehetne a párt.

Csakhogy ennek a szavazóbázisnak a megszerzése majd összetartása korántsem egyszerű feladat. Az egyes politikai kérdésekben – a CEU-ügy erre jó példa – ugyanis lehetetlen olyan válaszokat adni, amelyek egyaránt megfelelnek a Jobbik törzsbázisának és a többi támogatói rétegnek, például a balliberálisoknak. „Vona Gábor képes lesz erre? – kérdeztük informátorunkat. Mint mondta, ez lesz a pártelnök politikai pályafutásának legnehezebb időszaka, hiszen a radikális vidéki szervezetekben is meg kell tartani a győzelembe vetett hitet, ami egyre nagyobb feladat. Amennyiben a belső feszültségeket a győzelmi hitegetéssel le tudja gyűrni Vona, a párt nem szakad a választásokig. De szerinte egy újabb, esetleges választási kudarc után nem kizárt, hogy az elégedetlenség szétfeszíti a Jobbikot.   

Ezek is érdekelhetnek

További híreink